A fizika lassabban halad mint a biológia, vagy a kémia? Ritkábbak a tudományos áttörések?

A fizika sokkal hamarabb vált önálló tudományággá, mint a biológia vagy a kémia.

A fizikát már az ókorban kutatták, és megpróbálták (sikerrel sok esetben) a hétköznapi jelenségek miértjeit megérteni, és a tapasztalatok között matematikai összefüggéseket találni.

így született meg a felhajtóerő leírása, a sűrűség fogalmának leírása, az égi mechanika alapjai, és a csillagászat egy része. Valamint az anyag mikroszkopikus szerkezetének kérdéskörével is elkezdtek már foglalkozni, igaz, teljesen csak filozófiai úton jutottak el az atomok gondolatáig.

Tehát a fizika körülbelül már legalább 2500 éves tudományágnak tekinthető. A biológia valamiért nem esett ennyire érdeklődési körébe az ókori, és középkori tudós társadalomnak, valahogy a legalapvetőbb kérdésekre is, mint hogy "A ráncos héjú borsónak miért lehet sima héjú utód növénye?" egészen a 19. század végéig kellett várni. Valamiért az öröklődés témakörét nem kutatták azelőtt, pedig tulajdonképpen ez a biológia központi témáinak egyike. Orsostudomány persze volt, de az nagyon gyakorlatias jelleggel vizsgálta az élő szervezetet. Inkább csak leíró tudomány volt. Davinci nagyon szép képeket készített az emberi szervekről, de a működésüket nem tárta fel.

Tehát a fizika mondhatni "ellőtte" a kezdeti nagy felfedezéseket mire a biológia egyáltalán elkezdett önálló tudománnyá válni.

Aztán 1900-as évek legelején a fizikában is volt nem egy eléggé felkavaró, kínosan megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség, ami után bekövetkezett egy új fizika megszületése. Ilyen a kvantumfizika, magfizika, kozmológia.

A biológia egyelőre még mindig mondhatni gyerekcipőben jár. Hatalmas tudás halmozódott fel, de még mindig eléggé könnyen lehet vak foltokat találni, ahol számíthatunk még sok-sok Nobelre.

A kémia meg egy kicsit ez is az is ha #1 válaszából indulunk ki.

Egyrészt alkalmazott kémia már gyakorlatilag az őskorban is volt. De a rézkor hajnalán már biztosan. Ui ki tudták finomítani a fémeket érceiből. Sőt az egyiptomi óbirodalomban már különválasztani is pl ezüstöt, rezet, aranyat. Volt már mészégetés. Gyógyászat is használta stb.

Viszont ez mind csak alkalmazott kémia volt, tudományos igényű leírás és kutatás csak a 16. 17. századtól kezdődött. És rohamosan fejlődött. A legjobban a 19. században amikor is az elemek felfedezése nagyon begyorsult.

Aztán a XX. században a kőolajipar, műanyagipar stb.

A végére már már úgy nézett ki hogy pangás lesz.

De pont a század legvégén felfedezték a fulleréneket.

És ez önmagában olyan távlatokat nyitott ami önmagában kutatást és felfedezéseket biztosíthat még a következő 200 évre.

Vitatom a időszámításunk előtti fémolvasztás kémiai jelentését. Ez mellékesen ie. 4000 környéke. Jó ez itt mindegy is.

A bronz és vaskohászat eme régi megjelenése pusztán tapasztalaton alapult és ezzel az erővel kémiának számít az étel megsütése is, és fizikának az ha megtanul járni egy kisgyerek. És biológiának az ha valaki víz alá merülve nagy levegőt vesz, hogy ne fulladjon meg. Kémia lenne a tűz puszta használata is mivel éghető anyagot égettek el őseink.

Na szóval szerintem a bronz és vas használata önmagában még nem kémia, ahogy az íjászat sem fizika.

A kiírt kérdésre is válaszolva szerintem mindegyikbe fektetnek ma rengeteg pénzt és időt, és nagyon nehéz lenne biztosan kijelenteni bármelyik gyorsabb fejlődését. Persze kérdező ha megalapozod a kérdés feltevését az más. Szerintem az zavarhat bele ennek megítélésbe, hogy a technikai dolgok gyorsan elterjedtek és gyors ütemben fejlődik, egyre újabb kütyüket lehet kapni, viszont ezek az ismert eddigi fizikai számításokon alapulnak és nem teljesen új fizikai felismeréseken. Ott van pl a drón technika. Kitalálták az ismert jelenségeken kombinálva egyet és sec-perc alatt elterjedt, kijött "mindenki" a saját drónjaival.