Tudom, hogy az élet egy csoda, de valami támpont létezik ahhoz, hogy ezt megértsem?

Sajnos ez sem lesz válasz, de az élet kissebb csoda, mint az öntudat.

A növényeknek pl nincs központi idegrendszerük, mégis sokszor olyan dolgokat művelnek, ami hátborzongató, mert olyan mintha tudatosan válogatnák meg, hogy mit csinálnak.

Van erről egy jó videó angolul.

[link]

AZ nehezen képzelhető el, hogy az evolúció alakítja egy bizonyos irányban az élőlényt és ehhez kifejleszt egy viselkedésmintát, ösztönt egyúttal.

Egyszer már nagyon régen felvetettem azt egy beszélgetés során, hogy az ösztönök talán egyfajta szerzett információk, amik később valamiképpen örökletessé válnak, hiszen olyannyira célirányosak és kifejlődésüket egyszerűen megmagyaráznák, amire másképpen alig van mód, de az ilyen jellegű gondolatok erősen a Liszenko féle szemlélethez hasonlítanak, amikről bebizonyosodott, hogy tudománytalanok és azonnal lehurrogtak, pedig talán van benne valami.

Az ösztönök kialakulására van néhány teória, de először tisztázni kellene a fogalmat, mit értünk alatta, másrészt megvizsgálni a különféle típusú ösztönöket és akár külön külön is analizálni jellegüket, fajtáikat, amelyeknek kialakulása talán jobban megközelíthető lenne, bár az eleve nehézséget okoz, hogy millió éveket nem tudunk ilyen módon lemodellezni és csak olyan genetikai változásokat lehet tanulmányozni, ahol a generációváltás rendkívül rövid, mint például a baktériumoknál, ám esetükben ösztönről aligha lehet beszélni, viszont bevitt információk örökítését meg lehet kísérelni.

Egyenlőre tudtommal gyerekcipőben jár az ösztönök kialakulásáról a tudásunk, részeredmények vannak csupán.

Egy asztal sem dől el, nem tudom hogy egy ló mi a f.ért tenné. Ha akarna se tudna lényegében.

Az nehezebb kérdés, hogy komplex mozdulatsorok, mondjuk a pók hálója, madár fészke, hódok gátja, akármi mi módon vannak elkódolva. Különösen azért, mert az embernél ilyenek nincsenek, lényegében minden képességünk tanult, így nehéz elképzelnünk.

Én valahogy úgy képzelem, mint az embereknél a szexuális vágyat, talán ez a legkomplexebb ösztönös viselkedésünk. Látja a pók hogy nem jó a hálója, hát érzi az érzést hogy kijavítsa és kijavítja.

OFF:

#14:

Lamarckra gondolsz szerintem, nem Liszenkora.

Jelenleg nem ismerünk mechanizmust, amelyik célzottan alakítaná a DNS-t. Szerintem lényegében minden szempontból mindegy, hogy van-e ilyen folyamat, vagy, a gének tényleg tök véletlenszerűen öröklődnek és keverődnek. Az evolúciónak nincsen Lamarckra szüksége.

Lamarck elképzelései meg nyilvánvalóan működnek pl az utódgondozás során. (Meg ezernyi másik öröklődési mechanizmus van, nem csak ez a 2, és kb lényegtelen hogy melyik lamarckista és melyik véletlenszerű.)

#11: „Ezt én értem, de még mindig nem értitek a kérdésem lényegét. A kérdés az, hogy ez a beégetés hogyan történik, és hogyan váltja ki a kívánt effektust. [...] A DNS tipikusan egy-egy fehérje szerkezetét írja le és nem egy agyi régi strukturális felépítését. A kettő között nagyjábból mik a lépések, és ezek hogyan magyarázzák, hogy kialakul az ösztönös komplex mozgásforma?”

Talán írj ki egy kérdést erről. Az eredeti kérdésedből pl számomra nem derül, ki hogy ezt szeretnéd tudni.