Egy hosszú ideig sugárzásnak kitett tárgy mennyire veszélyes az emberre?

Csernobil esetében az a probléma hogy a reaktrobol sugárzó anyag kerültki és ez került a tárgyakra. (itt ne valami világító meg mittudom én milyen anyagra kell gondolni úgy képzeld el mint a sima port ami nálatok is ott van a könyvespolc tetején)

vagyis ha elhozol egy ócska bakancsot nem maga a bakancs sugároz hanem a rajta benne (a legkisebb résekben is) lévő sugárzó anyag.

Ne keverd össze a különféle sugárzásokat!

Erre a legjobb példa, hogy nem mindegy, hogy az égből hó esik, vagy jég!

Utóbbi alá nem egészséges beállni.

Kis korrekció:

#1:

"Attól, hogy valamit hosszú ideig nagy sugárzás ér, attól még nem fog sugározni."

Ez nem teljesen igaz. A kellően erős és kellően nagy erejű sugárzásnak kitett tárgy igenis sugározni fog. Részecske sugárzással [link] illetve gamma sugarzassal

[link]

is működik.

Az említett Csernobili reaktor környékén sem csak azért nem szabad a dolgokat elvinni, mert rájuk rakódott a robbanás során a reaktor magból kiszabadulo radioaktív anyag sugároz (bár nagyon nagy részt ez felelős a tárgyak radioaktivitása miatt), a reaktor működése során a reaktor épület anyaga is aktiválódik, azaz sugarforrassa válik. Tehát ez a jelenség bár nem túl jelentos, annyira elég nagy, hogy a reaktor épületét egy esetleges leszerelés során ne kezeljék úgy, mint bármely építési törmeléket

[link]

Illetve hogy mérjék Pakson a Dunában visszaengedett víz aktivitását [link]

Jó az amit #8 mond.

De eddig még senki sem említette meg milyen sugárzástól aktivizálódhatnak anyagok.

- Erre legtöbbször a neutronok becsapódása képes. Illetve béta sugárzás is.

Az alfa és az elektromágnesesség pl a gamma nem igazán aktivál fel anyagokat.

Volt erre egy hasonló jellegű kérdés:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Rossz hír, hogy a kozmikus sugárzás tartalmaz neutronokat és gyors részeskéket is, így pl a holdon ennek kitett anyagokban történik felaktiválódás.

Szerencsére a nap mágneses tere és a napszél a kívülről érkező hasonló sugárzásokat eltéríti, kioltja elfújja. Itt a belső naprendszerben így már maga a nap ilyen jellegű kibocsájtásitól történik meg.

Szóval amit közvetlen a hold felszínről szedtek az kis mértékben radioaktívabb lehet mint egy marék föld. De ez nem jelentős hogy veszélyt hordozzon az emberre. Illetve a le hozatal után rohamosan csökken a sugárzása.

És azt sem említette még senki sem hogy milyen elemek aktivizálódhatnak jobban.

- Az biztos hogy a nehéz elemek az őket érő neutron és részecske becsapódásokra érzékenyebbek, szóval hamarabb lesz belőlük radioaktív anyag.

De ezt még temérdek minden befolyásloja, így a tömegszám és a felaktivizálódásra való hajlandóság közt nem rakható egyértelmű összefüggés.

Lásd pl a C (szén) 14 radioaktív izotóp a légköri nitrogénből keletkezik kozmikus sugárzás hatására.

És ezek viszonylag könnyű elemek.

[link]