Miért nem 31 napos minden hónap?

31x12=372

És csak 365 nap van.

Annyit hozzáfűznék, hogy az első naptárak Hold-hónaposak voltak, azt az összefüggést hamarabb észrevették, a Hold ciklusait, amelyek az akkori mérési határon nagyjából egy, egy hétig tartottak. A holdhónap (vagy szinodikus hónap) ami egy teljes holdciklus azonban átlagosan 29,53 napig tart.

Ezt nem lehetett pontosan elosztani héttel, de úgy oldották meg, hogy 28 napos holdhónapot vettek alapul, ami négy hétnapos hétre volt osztva, a holdciklus fázisainak megfelelően.

Mivel nem volt pontos a ciklus, ezért szökőnapokkal korrigálták, majd később bevezették a 29, 30 napos Holdhónapokat, amivel már sokkal pontosabban igazodtak a Hold fázisainak az üteméhez, de ekkor meg elmászott a heti fázis, ám ekkor erre már nem fordítottak akkora figyelmet, kultikus jellege nem volt már akkora, mint korábban, de sokáig az időmérés, a naptár a Holdhónapok pontosságára szorítkozott.

Mindenesetre sokáig élt a Holdnaptár és amikor az éves állandóságú naptárakat be akarták vezetni, vallási és praktikus okokból, pl. Egyiptomban, akkor is a Holdhónap volt először az alap, amihez igazították a Napévet.

A görögök i. e. ötödik században oldották ezt meg, elég bonyolultan.

[link]

Később a Holdnaptárat már hanyagolták, de a 12 hónap már Egyiptomban kialakult addigra és a téli, nyári napéjegyenlőséget is állandónak véve így osztották ki a 365 napot, a négyévente esedékes szökőév beiktatásával.

Ezt a reformot Julius Caesar Kr. e. 45-ben hajtotta végre, mert valójában a rómaiak 10 hónapos évvel számoltak kezdetben, de sajnos 128 évente egy napot csúszott az ő naptára, ezért kellett később a mai Gergely naptárral korrigálni.

[link]

Ha 30 vagy 31 napos lenne mindig minden hónap, akkor az évtizedek során a naptárunk "elmászna" az évszakokhoz képest és júliusban lenne tél.

Lehetne amúgy 13, egyenként 28 napos hónap is, de akkor is maradna egy plusz nap, amivel kezdeni kellene valamit (13*28 = 364)

Az lenne az oktatás katasztrófája, ha a kettes választ tanítanák. Azt röviden történelemhamisításnak neveznék.

Az ember, mióta gazdálkodik és csoportot (törzset, népet) alkot, azóta próbál kezdeni valamit az idővel. A felosztáshoz természeti jelenségek kötődnek, mert azt a legkönnyebb mindenkinek észrevenni. Ezért az soha senkit nem zavart, ha a felosztás nem egyenletes.

Csak a tudomány fejlődésével, a mérőműszerek tökéletesedésével vált lehetővé a mesterséges idő bevezetése (óra, perc stb.). A népesség növekedése és gazdaság sokfélesége kényszerítette ki, hogy ebbe rendszert (szabványt), vigyen az ember, mert szükség volt arra, hogy mindenki ugyanazt értse egy kimondott fogalmon. Okos ember, még ha vallási vezető is, tudja, a történelmet kiiktatni nem lehet és nem érdemes, a hagyományok tisztelete a fennmaradás záloga. Azért Gergely figyelembe vette az ókori és más hagyományokat (ahol egy egy egység kezdete szintén mára nem közkeletűen ismert eseményhez kötődött. Ez a legfőbb oka a sokféleségnek.

Még egy érdekesség. Mivel a Föld nem tökéletes körpályán kering, a csillagászati évszakok nem azonos hosszúságúak. A csillagászati ősz és tél 89-90 nap hosszúak, a tavasz és nyár pedig 93-94 között. A tavaszitól az őszi napéjegyenlőségig eltelt idő egy héttel hosszabb, mint fordítva. Így az se lenne ördögtől való, ha 5/6 darab 31 napos hónap jönne egymás után március/áprilistól augusztusig, és 30 naposak az év többi részén.

Vannak más jópofa naptárak is, például ez: [link]

Itt a 365 napot 13✕4✕7 + 1 módon osztják fel, azaz 13 négyhetes hónapra, szilveszter pedig egy ezeken kívül álló ünnepnap (Year Day). A szökőnap a szilveszterhez hasonló extra ünnepnap június végén négyévente. Szóval sokféleképp lehet naptárat definiálni, a gregoriánus naptár elterjedése előtt a világ különböző tájain más-más naptárakat használtak. Azték, kínai, francia forradalmi, stb.

Az idő nem feltétlenül végtelen; mindenesetre az emberiségnek számára egy darabig naptár szempontjából korlátlan – a közeljövőben nem fenyeget az a veszély, hogy elfogy az idő, és az emberiség nem fogja tudni mire használni a kinyomtatott naptárjait. (?)

Azért osztották fel elsősorban, mert vannak periodikus természeti jelenségek pl:

Évszakok periódusa (év)

Hold ciklusai (holdhónap)

Nap az égen (~24 óra 4 perc)

Csillagok az égen (~nap)

stb.

Amik érdekelték az embereket hogy mikor lesznek, illetve, ami fontosabb, hogy valamihez igazítsák a saját és egymás életét, és az előre jósolható globális természeti jelenségek pont jók erre a célra.

Értelme meg nincsen. Az apáink ránk hagyták a hónapos-hetes felosztást, hogy szívjunk vele mi. Vegyünk új naptárakat minden évben. (Na persze nem tanítják meg az embereket arra, hogy mondjuk a hónap vagy az év első napjának megjegyzésével töredék másodperc alatt meg tudja mondani, hogy melyik nap hányadika. Mint a szorzótáblát.)

Mi is ezt hagyjuk az utódainkra. Értelme nincsen.