A február miért csak 28/29 napos hónap?

Huhh… Ez egy nagyon hosszú és bonyolult kérdés, amihez elég mélyre kellene ásni a naptártörténetben.

Rövid, de nem átfogó magyarázat:

A mai – Gergely féle – naptár a Julián-naptárból, az Numa Pompiliusz naptárából, az meg Romulusz naptárából keletkezett átalakítással.

A régi római naptárban csak 10 hónap volt, a téli majdnem két hónapos időszakot nem tartották nyilván. Az év márciussal kezdődött, és decemberrel ért véget. (Ezért van szeptembertől decemberig minden hónapnak számból kialakult neve 7-10-ig. Akkor tényleg a szeptember volt a 10. hónap.)

Numa Pompilius bővítette ki a naptárat további két hónappal. Bizonyos források szerint úgy alakította, hogy a hónapok hossza – számmisztikai okokból – páratlan legyen, így 29 ill. 31 napos hónapok voltak. Szerencsétlen módon a február lett csak 28 napos, de mivel Numa naptárában az év 355 napos volt, így kb két évente úgyis beszúrtak egy rövidebb 23 napos extra hónapot. Így a február két páratlan részre osztódott. Mivel március 1 adófizetési határidő volt, így ebből a szempontból is szerencsés volt ide tenni, a régi évkezdet előtt kb. egy héttel (6 nappal), mert így nem volt keveredés. Így történt, hogy ez a szökőhónap a Terminália ünnep után iktatódott be, azaz február 23 után. (Ezért ma 24-e a szökőnap)

Iulius cézár módosította aztán a naptárat úgy, hogy 30-31 napos hónapok legyenek. A február maradt olyan, amilyen volt, és ide iktatódott be a mai szökőnap, és ezt vette át a Gergely-naptár is.

Egy másik anekdota szerint ugye cézárunk megörökítette magát a naptárban, így lett Július az addig Quintilis hónapból. Augustus cézár is folytatta a „hagyományt”, így lett a következő hónap neve Augusztus. Csakhogy az Augusztus csak 30 napos volt, ami meg ugye tűrhetetlen, ezért szépen 31 napossá tette az Augusztust úgy, hogy elcsent egy napot a Februárból.

De a kérdés bonyolult. Én csak műértő vagyok, viszont a hétvégén pont a szökőnap kapcsán elég jól beleástam magam a témába.

Még annyi kiegészítés, hogy az eredeti római naptár egy régebbi holdnaptárra építhetett, de az erősen eltorzult, valószínűleg az alapja egy földművelési naptár volt, ahol a hónapok hosszát inkább a földeken végzendő tennivalók határozták meg. Tehát volt olyan hónap, ami akár 36 napos is volt, míg mások rövidebbek.

Numa egyrészt ehhez a holdhoz való igazodást akarta megtartani. Mivel két holdtölte között átlagosan 29,5 nap telik el, ezért lett volna logikus 29-30 napos hónapokat kreálni. Ha páratlan számú hónapokat akarok, akkor ugye innen megint logikusak a 29 ill. 31 napos hónapok.

A csonka hónapot mi is az év végére tennénk, tehát ebben is megvan a logika. Csakhogy hiába szúrta be a januárt és februárt, attól még azért ott volt a köztudatban, hogy márciussal indul az év. (Ez is logikus, hiszen márciustól, azaz tavasztól születik újra meg a természet.) Sokáig egyébként meg is volt ez a kettősség, azaz bár az év kezdetét már januárra tették, de az éves kinevezések márciustól márciusig tartottak.

Itt találsz egy részletes leírást a kérdéskörről:

[link]

#1-hez

"Akkor tényleg a szeptember volt a 10. hónap.)"

Gondolom 7. hónapot akartál írni.