Kémiai egyenleteknél a rendezés mi alapján történik?

Kezdjük ott, hogy a jobb oldalt rosszul írtad fel. Nem kell a pluszjel, P2O5 keletkezik.

Na, akkor menjünk végig az egyenlítés lépésein.

Először megvan a reakcióegyenleted, számok nélkül, csak a molekulaképletek:

P + O2 = P2O5

Idáig megvan? Az oxigénből azért kell O2, mert az a stabil alakja, P2O5 pedig eléggé leegyszerűsítve dettó.

Most megnézzük az oxigének számát. Baloldalt kettő van, jobboldalt öt. Ugyanannyi kell legyen, mert az anyagmegmaradás törvénye azt mondja, hogy így kell legyen.

Hogy éred ezt el? Úgy, hogy legyen mindkét oldalon 10 oxigén (mert ez 2 és 5 legkisebb közös többszöröse).

Szóval, hogy csinálsz a bal oldalon 2 oxigénből tízet? Beszorzod öttel! Hasonló módon, a jobb oldalon úgy csinálsz az ötből tízet, hogy kettővel szorzod be. Most így néz ki a reakcióegyenlet:

P + 5O2 = 2P2O5

Ez szép, de nem elég, a foszfor még mindig nincs jól. Jobboldalt négy van (2*2: Kettő a molekulában, és ezt megszorzod még kettővel, mert az a szorzó előtte), baloldalt egy. Itt elég nyilvánvaló a megoldás, baloldalon néggyel szorzod be a foszfort. Meg is van az eredeti reakcióegyenlet:

4P + 5O2 = 2P2O5

Szóval, amit észben kell tartani, az az anyagmegmaradás törvénye. Ezenkívül a legtöbb esetben van egy sorrend, amiben érdemes megnézni az atomokat/gyököket, mert másképp nem jön ki. Rég volt már az iskola, de ha jól emlékszem, nagyjából savgyök-fém-nemfém-hidrogén-oxigén volt a sorrend. Ez mondjuk pont ebben az egyenletben nem így van, de valami ilyesmi volt.

Kérdés, nem mutatta meg a tanár a kiegyenlítést, csak felhányta a reakcióegyenletet a táblára, és elvárta, hogy megértsétek, mi honnan jön?

A fenti válasz masszív szamárság, javításra kiegészítésre szorul.

Nem csak a sztöchiometria (anyagmegmaradás, atom - molekula viszonyok stb), hanem az egyes elemek oxidációs fokának változása a reakcióegyenlet két oldalán (reaktáns és termék oldalon) ami befolyásolja a reakcióegyenletben a reaktánsok előtti együthatókat.

Így ha tisztán az előző válaszolót követné valaki jókora elégtelent kapna!

Például a kén esetében az S8 formában van jelen amikor kénport reagáltatunk vasporral,

és mégsem ez az együtthatója az egyenletben!

A lényég az oxidációs szám változás.

Az oxidációs szám megállapításának van néhány szabálya amit felírok, mert fontosnak tartom hogy megmaradjon, nem csak wiki linkelést szintjén:

- Elemi állapotban lévő anyag oxidációs száma definitíven zérus.

- Az oxigén oxidációs száma vegyületekben általában -2, peroxidokban -1.

- A fluor mindíg -1 oxidációs számon van jelen vegyületeiben, mert ő a legelektronnegatívabb elem.

- az egyszerű ionoknak az oxidációs foka megegyezik a töltésükkel.

- összetett ionoknál az ionban lévő atomok oxidációs számának előjeles összege megegyezik az ion töltésével.

-az első csoport elemei +1 oxidációs számmal vannak jelen vegyületeiben kivéve a fém hidrideket, ahol a hidrogén oxidációs foka -1!

Az oxidációs szám ha pozitív oxidált, negatív esetben oxidált állapotról beszélünk.

A válasz röviden: a kémiai egyenletek felírásakor figyelembe vesszük az egyes anyagok sztöchiometriáját (hány atomos formában vannak jelen) ÉS az oxidációs számuk változását is.

A kémiai egyenlet két oldalán az anyagnak és a töltések változásának azonosnak kell lennie.

Azoknak, akik nem hiszik (pl első válaszoló) próbálja meg a salétromsav (híg és tömény) reakcióját felírni/magyarázni pusztán a sztöchiometria alapján!

Remélem segítettem.

bocs, megbotlott az ujjam.

az oxidációs szám ha pozitív akkor oxidált, ha nulla elemi, ha negatív akkor redukált formáról beszélünk.

Nagyon reggel van még. szép napot.