Az emberi agy kihasználtsága maximum 2% de ezt a tudósok már extrémnek nevezik általában 1-et mondanak. De akkor mi van a maradék 98%-al? Az miért nincs használva?

"Miért is ? A tudósok se tudnak semmivel előállni. Még nem bizonyították aíz ellenkezőjét, 1 etlen érvük a nem érzékelem tehát nincs. Ez jó érv mondhatom...."

Még mindig nem bírod felfogni?

Az állítást kell igazolni, nem a tagadást.

Te azt állítod, hogy létezik telekinézis. Hozol valakit, aki képes rá, és el fogadom.

De hogyan bizonyítsam én, hogy nincs. Járjam az utcát, és kérdezzek végig mindenkit, hogy:

"Bocs. Tudsz az akaratoddal tárgyakat mozgatni?

Megvizsgálhatom az agyad, miközben egy tök üres szobában csinálod egy próbatesttel?"

Valaminek a hiányát nem lehet bizonyítani, soha nem is tették ezt meg. Valaminek a létét lehet bizonyítani. Kérlek passzírozd be abba a 2%-odba.

„Semmi bizonyítékod nincs arra hogy nem létezik posztán csak az hogy a tudomány(od) nem látta még ennyi kb a bizonyítási érved semmi több.”

Te nagyon el vagy tévedve. A természettudomány (a továbbiakban ezt értem tudomány alatt) sajnos nem úgy működik, ahogy te kitalálod és előírod. A tudománynak megvannak a játékszabályai, és az egyik közülük a bizonyítási kényszer. Annak kell bizonyítania, aki állít valamit. Olykor lehet bizonyítani negatív állítást is, két megfelelő pozitív bizonyítással:

1) Az ég kék.

2) Egy dolog nem tud egyszerre több színű lenni.

Ezzel bebizonyítottuk, hogy az ég nem sárga.

Nagyjából ugyanígy lehet bizonyítani egy csomó para-izéről, hogy lehetetlen, egészen egyszerűen ellentmond kettő vagy több olyan állításnak, amikkel külön-külön valószínűleg te is egyetértesz.

Bizonyos dolgoknak a nemlétét természetesen nem lehet bizonyítani, de ha valaki felfedez egy ilyet (vagy csak be akarja hozni a tudomány látókörébe), akkor neki kell bizonyítania az adott dolgot.

A tudomány természetesen nem mondja, hogy azok a dolgok, amikkel nem foglalkoznak, azok nem is léteznek. Lehet, hogy léteznek, de amíg nem tudjuk vizsgálni őket, addig nem beszélhetünk róluk érdemben. Azaz nem tehetünk róluk se pozitív, se negatív állítást (kivéve persze ha valamivel kizártuk a létét, mint a sárga ég esetében). Nem oktathatjuk őket tudományegyetemen, nem hivatkozhatunk rájuk jogi/tudományos vitákban, nem beszélhetünk róluk egy gyógyszer hatásmechanizmusa esetében, stb. Például ha gyógyfüvet árulsz, ami növeli a telepatikus képességet – az csalásnak minősül, és fel fognak érte jelenteni. Nem az ügyésznek kell bizonyítania, hogy a gyógyfű nem működik, hanem neked, hogy működik. Be kell bizonyítanod, hogy egy megfelelő kísérleti csoportnak a gyógyfű hatására egy korábbi kisebb állapotból egy nagyobb állapotba jutott a telepatikus képessége, ezzel egyszersmind bizonyítanád magának a telepatikus képességnek a létét is.

Vagy ha egy bíróságon azzal érvelsz, hogy a gyilkos telekinetikusan döfte az áldozata a kést, akkor neked kell bizonyítanod, hogy ilyen egyáltalán lehetséges.

„Miért is ? A tudósok se tudnak semmivel előállni. Még nem bizonyították aíz ellenkezőjét, 1 etlen érvük a nem érzékelem tehát nincs.”

A természettudomány kiinduló pontja, hogy amit érzékelünk, vagy érzékelhetővé tudunk tenni műszerekkel, az létezik, része az anyagi világnak és fordítva, ami része az anyagi világnak, azt előbb-utóbb érzékelhetővé lehet tenni. Fontos kikötés, hogy a mérésnek/érzékelésnek FÜGGETLENNEK kell lennie a mérést végző személytől, azaz bárkinek meg kell tudnia ismételnie és ugyanarra az eredményre kell jutnia. A tudomány csak az anyagi világgal foglalkozik, tehát a mérhető dolgokkal. Az anyagi világ teljes egészét tekinti a természet egészének, tehát a tudományban nincs értelme annak a szónak, hogy természetfeletti, hiszen valami vagy mérhető (és akkor része a természetnek), vagy nem mérhető, de akkor nem tehetünk róla állítást, mert vagy egyáltalán nem is létezik, vagy pedig egyelőre nem tudjuk még megmérni, tehát a tudomány számára nem létezik egészen addig, amíg nincs hozzá műszer. (Az gyakorta előfordul, hogy valamiről megalapozottan azt gondoljuk, hogy léteznie kell, és addig próbálkozunk megmérni vagy észlelni, amíg sikerül. De ekkor addig, amíg nem sikerül, csak mint feltételezett dolog, azaz feltételezett égitest vagy feltételezett elemi részecske beszélhetünk róla.)

Ami az anyagra hatni képes, az maga is része az anyagnak. Ami az anyagra hatni képes, az mérhető/érzékelhatő (mivel maga a mérő/érzékelő is anyag). Mindebből következőleg persze létezhetnek olyan dolgok, amiknek a létéről ma még nem tudunk, vagy ezeket nem tudjuk mérni, de ezeket jelen pillanatban nem tekintjük a természet részének. Ha valaki meg van győződve ezek létéről, és el akarja fogadtatni a tudománnyal, akkor meg kell mondania, hogy hogyan lehet lemérni ha nem is a jelenséget, de legalábbis a hatását.

Például: ha létezik egy láthatatlan, eddig ismeretlen földsugárzás, és valaki szerkeszt egy műszert, amivel ezt meg lehet méri, akkor ez az újonnan felfedezett sugárzás immár része lesz a természettudománynak. Addig, amíg nincs olyan módszer, ami bárki számára elérhető, amivel kétszer egymás után, de más emberrel elvégezve ugyanaz jön ki (azaz független a mérést végző személytől), addig pl ezek a földsugárzások nem részei a természetnek, azaz misztikus, nem bizonyított jelenségek ugyanúgy, mint a pegazus vagy a manók. Ugyanez a helyzet a telekinézissel: nem láttunk egyet sem, nem lehet lemérni, senki nem hajlandó ellenőrzött (azaz a mérést végző személytő függetlenné tett) kísérletre, tehát tudományosan elfogadható bizonyíték nincs rá. Csak úgy, mint a manók létére sem. Valószínűleg ha elrabolnák egy rokonodat, te se fogadnád el, hogy manók voltak, pusztán azért, mert valaki szerint manók léteznek. Én se fogadom el, hogy telekinézissel bármit is meg lehet mozdítani.

„És én már tapasztaltam pár természetfeletti dolgotr szóval nekem senki nem kell hogy pucéran megmutassa hogy lám ez létezik mert tudom hogy az agy erre ( is) képes”

Logikailag abszolút hibás megközelítés. Egy fura dolog léte semmilyen szinten nem bizonyít egy másik dolgot. (Most egy pillanatra tegyük fel, hogy tényleg tapasztaltál ilyen természetfeletti jelenségeket, amit én személy szerint nem hiszek el, lévén már elég sokat hazudtál össze-vissza.) Tehát például abból, hogy létezik zsiráf, egyáltalán nem következik, hogy bármely általam elképzelt fura állatnak léteznie kell. Ilyen módon, ha például létezik jóslás, akkor sem biztos, hogy létezik telekinézis.

Nem azért a 2%-ért, de te vitathatatlanul orvosi eset vagy.

Ennyire hülyén makacs marhát még a legdurvább szektások között is ritkán találni, pedig volt szerencsém párhoz.

Higyj amit akarsz, hogy lehet tárgyakat mozgatni agyhullámokkal vagy a semmiből anyagot előállítani.

Csak kímélj meg minket a hülyeségedtől a jövőben.

köszi

„én nem gondolom hogy lódítottam volna maximum a logikád nem tudja összerakni a dolgokat.”

Már maga a kérdéskiírás is lódítás, „Az emberi agy kihasználtsága maximum 2% de ezt a tudósok már extrémnek nevezik általában 1-et mondanak.” Ezt azonban egyetlen tényleges tudóssal sem tudtad alátámasztani, csak úgy belelőtted a levegőbe. Egyértelműen kitaláció, más néven hazugság az egész.

"Nekem meg az nem logikus hogy aki a tudományban hisz annak mért nem logikus ami nekem az."

Hát a logikának is szabályai vannak sajnos, így a logikus nem azt jelenti, hogy "ami számomra kedvező" vagy "amiben hinni akarok", hanem azt jelenti, amit a szabályok diktálnak. Ismert logikai hiba például a hibás ellentétképzés:

Mi az ellentéte annak, az állításnak, hogy "minden ló barna". Hibás megfejtés: "Egyetlen ló sem barna." Jó megfejtés: "Nem minden ló barna."

Ez a logikai hiba elég gyakran megfigyelhető. Például Hitlert utáljuk, mert elkövetett csúnya dolgokat, de ettől még lehet, hogy valamiben igaza is volt. Szóval a "Hitlernek még azt se hiszem el, hogy kék az ég, mert egy genyó volt." egy ilyen logikai hibán alapul.

Logikai hibákból van bőven, amit te elkövetsz az az, hogy nem összekapcsolódó dolgokat kapcsolsz össze. "Ha egy állatkereskedésben árulnak kutyákat, akkor biztosan árulnak majmokat is." Egyáltalán nem biztos, a kutyából nem következik a majom. Ugyanez a te érvelésed: "Mivel valaki egyszer jósolt a tenyeremből és bejött neki (vagy valami hasonló dolog történt), biztos létezik telekinézis is."

Hozzáteszem, hogy a tenyérjóslás például egy nagy szélhámosság szintén, mégis milliók dőlnek be neki.

1., Megmondtuk neked, hogy ez egy baromság, nem hitted el.

2., Levezettük neked kétséget kizáróan, hogy ez egy baromság, még mindig nem hitted el

3., Mikor már semmi marhaságot nem tudtál felhozni jöttél a még nagyobb baromságokkal, mint a telekinézis meg a "markomból homokot facsarok" csávó

4.,Soha egyetlen hitelt érdemlő tudományos írásban ilyet nem olvastam, hogy az agyunk 2-5-x%-át használjuk.

Linkelj egyet is akár, ha szerinted tele van vele az internet!

Az origo, index, blikk és hasonló kategóriás lapoktól kímélj légy oly' kedves, tudományos lapokról van szó...

Kíváncsian várom a "teli interneten" mit találsz...

„Nekem az is épp elég tudományos.”

Nos, itt megint csak az a helyzet, hogy sajnos nem te döntöd el, hogy mi számít tudományosnak, sőt, még csak nem is az adott újság vagy weboldal dönti el magáról. Ennyi erővel én is indíthatnék egy újságot, amire ráírom, hogy „hivatalos magyar jogászati lap”, és teleírhatnám hülyeségekkel… ami attól nem lenne igaz.

Az index „tudomány” rovatát már én is javítottam olvasói levélben, tehát pontosan ismerem a színvonalát.

Ennek ellenére azt mondom neked, hogy ha belinkelsz legalább egy index vagy origo tudományos cikket, amiben szerepel az 1%, akkor elhiszem hogy nem hazudsz, csak téves forrásra hivatkozol. Az a baj, hogy még ilyen szintű cikket sem tudsz hivatkozni, mert egyszerűen nincs.

Ennyit arról, hogy tele van az internet…