Az ember tulajdonképpen állat?

,,De ezen kívül is sok állat van, amelyiknek valamilyen NAGYON kiemelkedő képessége van - ezért az ember kiemelkedő eszét NEM LEHET példának állítani, mert hasonlóval tele van az állatvilág."

Ámen! :)

> JÓ pár előember faj nem tudott normálisan beszélni, csak annyira, mint a majmok.

Nyilván kellhetnek apróbb szervi változások is. A majmok ugyan nem tudnak úgy beszélni, mint az ember, de a papagáj azért eléggé meggyőző ilyen téren. Számára is adott a beszéd lehetősége, de egyéb különbségek miatt a vadon élő papagáj mégsem beszél, olyan módon, mit az ember, semmiképpen nem.

> Néhány papagáj képes egyszerre KETTŐ szempont szerint válogatni, amire még a majmok sem képesek, és persze értelmesen kezelni a megtanult szavakat.

Igaz, ha úgy tanítják meg neki, akkor igen, képes erre is. De ha csak annyit tanítanak meg neki, hogy „Gyurrrika éhes”, és konstatálja, hogy ilyenkor kap kaját, akkor ez csak egy homályos értelmezése annak amit mond. Nem tudja azt, hogy Gyurrrika az tulajdonképpen az ő neve, az éhes meg az az állapot, amit érez. Még azt sem tudja feltétlenül, hogy ez két fogalom, és nem egyetlen hosszú szó.

> A majmok képessége egy 4 éves embergyereknek felel meg, a papagájé egy 7 éves gyereknek.

Bizonyos területeken. De nem mindenben. Illetve egy papagáj felfejleszthető bizonyos képességeiben egy 7 éves gyerek szintjére, de egy vadon élő papagáj is általánosságban ugyanilyen szintű képességekkel rendelkezik?

> Az egyetlen dolog, amiben igazad van, hogy az ember már olyan szinten változtatja meg a környezetét, ami már kirívó az állatvilágban, és ami már őrá is visszahat.

És ez óriási különbséget okoz. Lehet, hogy ez az egyetlen dolog, csak éppen ez az, ami kardinális a kérdés szempontjából. Erre mondtam, hogy elég csak egy kicsit másnak lenni, az elindíthat egy olyan pozitív visszacsatolást, ami egyre nagyobbá és nagyobbá teszi a különbséget ember és állat között. De itt nem csak az ősemberhez viszonyítva mondom ezt. Egy 1000 éve élt ember nem sokban különbözött egy mai emberhez képest. Kvázi birtokában volt minden tudásnak, ami a könyvnyomtatáshoz kellett, de valahogy mégsem született meg a könyvnyomtatás. De amint megszületett, igen gyorsan robbanásszerű hatása volt az elérhető tudásra, áttételesen az emberek életére nézve. Az, hogy a tudást írásba tudjuk foglalni, és hiba- és változásmentesen, olcsón, nagy tömegben tudjuk reprodukálni, az hatalmasat lökött az emberiség tudásán, így az egyes ember átlagos tudásán is. Ez meg kihat mindenre, a táplálkozásunk minőségére, így áttételesen pl. az IQ-ra is, az orvostudomány fejlettségére, így az átlagos életkorra is. Ez nem fizikai, biológiai jellegű képesség vagy tulajdonság, de mégis igen erős és létező különbség az állatokhoz képest. (Aztán az internet még nagyobbat lökött az egészen. Bár néha vagyok olyan cinikus, hogy elgondolkodjak, nem visszafelé lökte-e az embert.)

~ ~ ~

Igen, lehet, hogy egy papagájt az ember bizonyos képességekben fel tud húzni egy 7 éves gyerek szintjére. Csak ennek a papagájnak a fiókája nem fog úgy viselkedni, mint egy 7 éves gyerek, vagy mint a szülője. Igen, ha egy gyereket 0 tanítással bedobunk a vadonba – ha túléli, mert egyáltalán nem biztos –, 7 évesen nem lesz sokkal különb, mint egy állat. Csakhogy a 7 éves gyerekek túlnyomó többsége nem így él, hanem nevelést, gondoskodás kap, vagy a szüleitől, vagy a rokonaitól, vagy ha nincs más, hát a társadalomtól. És ez egy létező szempont, lényeges különbség, nem lehet figyelmen kívül hagyni.

~ ~ ~

> De ezen kívül is sok állat van, amelyiknek valamilyen NAGYON kiemelkedő képessége van - ezért az ember kiemelkedő eszét NEM LEHET példának állítani, mert hasonlóval tele van az állatvilág.

Azért mégis van valami különleges az ember intelligens voltában. Egy gepárd sokkal gyorsabban tud futni, mint egy ember. Egy légy tud repülni, az ember nem. Egy hal tud víz alatt lélegezni, az ember nem. Egy hangya a testsúlyának az 50-szeresét is elbírja, az ember nem. A medveállatka meg egyenesen a szinte lehetetlen kategóriába tartozik képességek terén.

De a gepárd a gyorsaságával nem vált ki semmilyen más tulajdonságot, a gyorsaságát nem tudja arra használni, hogy repülni tudjon. A légy a repülőképessége révén nem fog tudni víz alatt lélegezni, stb… Viszont az ember intelligens volta azért különleges, mert képes a saját hiányosságait, gyengeségeit kikompenzálni az intelligenciájával. A „kiemelkedő esze” lehetővé teszi, hogy repülőgépet, sárkányrepülőt építve tudjon repülni is, hogy autót, vonatot építve gyorsabban tudjon utazni a gepárdnál is, hogy búvárpalackkal, tengeralattjáróval képes legyen hosszabb ideig a víz alatt tartózkodni, hogy daruval, markolóval jóval nagyobb tömeget tudjon megmozdítani, mint kézzel, sőt arányaiban jóval nagyobb tömeget, mint a hangya.

Szóval kicsit olyan ez, mintha a különböző állatoknak lennének különböző erősségű kártyalapjai. Olyanok erős lapok is, amik az embernek nincsenek meg. Csakhogy nálunk mégiscsak a Jolly Joker kártya van…

Az ember képessé vált arra, hogy részlegesen kibújjon az evolúciót meghatározó természetes kiválasztódás aló. Nem kell biológiai szempontból jól bírnia a hideget, mert tud fűteni. Nem kell jól bírnia a szárasságot, mert tud kutat fúrni. Nem kell immunisnak lennie bizonyos betegségekkel szemben, mert vannak gyógyszerek, amik 99%-os következmények nélküli gyógyulást nyújtanak olyan betegségek ellen, amik kezeletlenül nagy eséllyel halálosak lennének. Nyilván az állatok is védik magukat a természeti körülmények ellen, de azért mi ezt erősen kimaxoltuk. Ha -20 ℃ van odakint, ha +35 ℃, ha esik, ha havazik, ha süt a nap, ha aszály van, ha monszun, ha éjszaka van, ha nappal, mi ugyanúgy egy 25 ℃-os, száraz helyiségben tudunk élni, világosban tudunk tevékenykedni, és bármikor tudunk inni egy pohár vizet, vagy megenni egy szendvicset, különösebb erőfeszítés nélkül.

Azon persze lehet és jogos is lamentálni, hogy ezt mennyire fogjuk megszívni, ha a technikai civilizáció valamilyen oknál fogva összeomlik, mert így olyan betegségre való hajlamok, olyan hiányosságok nem szelektálódnak ki, ami természetes közegben kiszelektálódott volna, az orvostudománynak, meg úgy a technikai civilizációnak köszönhetően viszont nem jelent hátrányt a gének továbbörökítése szempontjából.

Biológiailag, mint sokan írták is, nem vagyunk külön kategória.

Ezernyi definíciót kitalálhatunk ami alapján ez vagy az a faj nyer. Bizonyos egoista, intelligenciánkra alapuló szempont szerint kiemelhetjük magunkat, csak a megfelelő definíció kérdése.

1. mi vagyunk a legmagasabban fejlett öntudattal rendelkező faj. Ez is önkényes, hiszen tényszerűen a legmagasabban fejlett öntudatunk van, de nem mi vagyunk az egyetlen öntudattal rendelkező faj, csupán szintkülönbségek vannak.

2. mi vagyunk a legfejlettebb intelligenciával rendelkező faj. Ez is csupán szintbeli eltérés.

3. mi vagyunk a leginkább kozmopolita és egyben a leginvazívabb faj.

És hogy valami pozitívat is mondjunk, mi vagyunk az egyetlen faj a földön, ami tudatosan felfogja az inváziójával okozott környezetkárosítását és meg is próbál tenni ellene.

"a leginvazívabb faj"

Ez így többértelmű. Jelentheti azt, hogy a leginkább hajlamos az invázióra (pl. baktériumok, vírusok), vagy hogy sikeres az invázióban (egerek, patkányok, bizonyos pókfajok). Az első szerintem nem igaz, a második pedig csak következménye az intelligenciának és az alkalmazkodó képességnek. De az igaz, hogy az ember evolúciós léptékben mérve nagyon gyorsan népesítette be a Föld szinte teljes egészét, minden más fajnál nagyobb és változatosabb területen életképes és honos.

""a leginvazívabb faj"

Ez így többértelmű."

szerintem nem, a biológiában az invazív faj fogalma elég jól rögzített. Úgy terjeszkedünk mondhatni eredeti élőhelyünkön kívülre, hogy az új területen egyértelműen az őshonos élővilág kárára tesszük azt.

A legtudatosabb miért is ne lenne igaz?

Nekünk van a legtisztább, legegyértelműbb énképünk magunkról. Ezt egy egyszerű tükrös kísérlettel bizonyítani lehet.

"a második pedig csak következménye az intelligenciának és az alkalmazkodó képességnek"

Na és, attól még igaz.

"De az igaz, hogy az ember evolúciós léptékben mérve nagyon gyorsan népesítette be a Föld szinte teljes egészét, minden más fajnál nagyobb és változatosabb területen életképes és honos."

És ezt az ottani élővilág kárára. Ezzel ki van merítve az invazív és a kozmopolita jelző.

"A legtudatosabb miért is ne lenne igaz?"

Azt nem arra írtam, bocsi, hanem amit én írtam egy mondattal korábban. :)

Ha egyetlen jellemzővel egyértelműen és vitathatatlanul ki akarjuk magunkat emelni a többi állat közül, akkor nem nagyon marad más, mint ez:

Az ember az egyetlen lény a földi élővilágban, amely saját erejéből, szándékosan el tudta már hagyni az anyabolygóját.

A saját erő és szándékos kell , mert különben játszana a meccsben az űrhajóinkra beszökött légy vagy a vulkán, meteorbecsapódás által űrbe hajított baktérium is.

> Azt tudom, hogy biológiai rendszertanilag az, minden más filozófia,

Rosszul tudod. Rendszertanilag az ember állat, minden más pedig _nem biológia_. Az, hogy valami nem biológia, nem jelenti azt, hogy filozófia lenne.

Köznapi értelemben „állat” alatt általában azt értjük, amit a biológia tudományág „nem ember állat” vagy valami ilyesmi néven nevezne.

Kicsit átfedik egymást a szavak, kellemetlen.

(Szerintem a legideálisabb az lenne, ha a biológia választana valami görög vagy latin kifejezést az állatokra, és az „állat” szó megmaradna mindenki más számára a nem ember állatok jelzésére.)

> Kicsit átfedik egymást a szavak, kellemetlen.

WTF. Mármint az „állat” szónak van több jelentése. (Biológián belül szigorúan definiált, azon kívül meg nem.)