Az ember miért alakított ki magának egy olyan világot, ami ellentétben áll az emlősök, sőt talán úgy összességében az állatok természetével?

Mert ha nem alakítottunk volna ki küzdelmes szokásokat, akkor kihalt volna az emberiség.

Kb esélyünk nem lett volna életbenmaradni a zord ősidőkben. Csak ez emelt ki minket az állatvilágból. Az ösztöneinken túl látni, és építeni. Az álmodozás, a fantázia ezek adják a motivációt a hosszútávú tervek eléréséhez.

Hát pont ezaz... ha lustálkodtunk volna létminimumon szerinted mi lenne?

Az önfenntartó életmód kb 14 órás brutálkemény napi munka volt. Nem volt lustálkodás.

Próbálj csak meg törzsi életet élni. Vagy akár csak falun megpróbálni a full önellátó gazdálkodást.

Az egy teljes embert kívánó feladat.

Ahogy felgyorsult a fejlődés, egyre jobban ki kell használni az időt.

A lustálkodás jó, de nem visz előre, nem építesz, nem alkotsz. Az aktív pihenés sokkal többet ér.

Az ember alkotásra termett, nem lustaságra. A genetikai örökségünk legyőzése emelt ki minket az állati sorból. Civilizációt csak így lehet építeni, az ösztöneink legyőzésével.

Mert az állatvilágban annyira nem vagyunk a toppon. Nincsenek igazán éles érzékszerveink, hatékony fegyvereink mint karmok vagy méreg, stb. Arányaiban nem vagyunk sem erősek, se gyengék, se túl ellenállóak a környezet viszontagságaival szemben.

Az egyetlen előnyünk az agyunk, és hogy a hiányosságainkat kreativitással, intelligenciával pótoljuk.

Persze így nem is tartható az az életmód, amit felvetettél, az eszközkészítés, tervezés, stb jóval több időt igényel.

Plusz ez egy elég sok tényezős dolog. Ott van például a tény, hogy az agyunk nagy mérete miatt aránytalanul korán születünk meg (később egyszerűen nem férnénk ki a szülőcsatornán anélkül, hogy vagy a baba, vagy az anyuka látná kárát), ennek pedig a következménye, hogy ritka gyámoltalanak vagyunk jó pár évig.

Azaz életben tartani egy csecsemőt egy 24/7-es feladat jó hosszú ideig, és máris kevesebb ember jut arra hogy szerszámokat, lakóhelyet készítsen, vadásszon, feldolgozza az élelmet, stb.

Lehetne sorolni sokáig az okokat, de röviden a lényeg, a természetben, ha napi néhány órát fordítanánk mindössze a túlélésre, nem lennénk versenyképesek.

Először is: sok állat napi 16 órában élelmet keres. A növényevők többsége pl.

Másrészt: az igaz, hogy az ősember napi 3-4 órát vadászott - de ez csak átlag volt!

Úgy képzeld el, hogy 8-12 órát vadásztak egyben, aztán 3 napig elvoltak a zsákmánnyal.

De addig is dolgoztak, lásd fenn. Iparoskodtak.

A nők pedig folyamatosan gyűjtögettek és gyereket neveltek.

Nem volt ez olyan haj de jó élet, és az állatok többsége is igen megdolgozik a napi betevőért.