Milyen kutatási témák léteznek Fizika témakörben, melyek innovációs szempontból kiaknázatlanok?
A kérdés megfogalmazása finomítást igényel : egy olyan témakört keresek, amely valamelyest kézzelfogható, kevésbé elvont, így inkább a klasszikus fizika fele hajlik. Figyelembe véve pélául az elektronika fejlődését (gondolok itt konkrétan a nanoprocikra) vannak területek amelyeket már nem igazán lehet fejleszteni (főleg egy garázsban nem XD)
A válaszokat elölre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Először is fogadd el,hogy a fizika ma már nem a klasszikus fizikához közel álló irányokat kutatja leginkább. Az elektronikai,alkalmazott mechanikai kutatásokat leginkább gépész,villamosmérnökök végzik. Amit fizikusok is kutatnak, és szerintem nem elvont az a szilárdtestfizika. Ezen a tudományterületen szerkezeti paraméterek alapján határozzuk meg anyagok fizikai(mechanikai,optikai,vezetési stb.) tulajdonságait. Példának okáért. Richard Feynman fizikus a sókristállyal tette ezt. Egy előadáson ami fent van a youtubon mesélte az előadó,hogy azáltal,hogy Feynman tudta mi a só szerkezete(kristályrács) kiokoskodta a só párolgási hőjét.Ezt a ún. szilárdtestfizikát szokták összevetni az anyagtudománnyal. Elmondom a leginkább szembetűnő különbséget. Két kutóintézet: MTA- Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Osztály, KFKI Sziárdtestfizikai osztály. Míg az előbbinél kevesebb a fizika közeli kutatás,erőteljesen műszaki irányúak a dolgok így szerintem erre kevesebb fizikus megy,ez inkább mérnökies terület(pl: a Vékonyréteg-fizikai Laboratórium vezetője nem is fizikus,hanem talán villamosmérnök),de a grafén kutatói közt azért jócskán akad fizikus is. Az utóbbi jóval tudományosabb irányú,itt több az elméleti/kísérleti szakember mint az alkalmazott. Az egyiknál például csontpótlókat kutatnak,a másiknál komplex folyadékokat(remélem érezhető a különbség). Remélem tudtam segíteni.
Illetve még ami szóba jöhet az a lézerfizika, a spintronika.Szerintem a lézerfizikát nem kell bemutatnom,ellentétben az útobbi magyarázatra szorul. Halottál már az ún. spinről? Ez egy tulajdonsága az összes elemi részecsének így a vezetési szempontokból fontos elektroné. Itt egy összefoglaló Cserti Józseftől: [link]
Mellesleg ő az egyik szervezője az AtomCsill előadássorozatnak ami a fizika igéretes részeivel foglalkozik. Az archívumban keresgethetsz "anyagfizikai" előadások után. [link]
Nem olyan rég Gubicza Jenő tartott egy előadást kristályhibákról,illetve arról,hogy mi is ezeknek a fizikai "haszna". [link] program/kivonat/2014-2015/9
A fizikában újat nyújtani ma már szobából (garázsból) nem lehet. Sőt, egyénenként sem lehet.
Ma a fizikai kutatások méregdrága felszerelést igényelnek, az elméleti kutatás pedig nagyon mély matematikai tudást, elvont gondolkodást és a (választott) téma rendkívül erőteljes figyelését a világ szakirodalmában. A kutatás csapatokban történik, ahol komoly a hierarchia a vezető professzortól (vagy többtől) a segéderők hadáig.
Elvileg egyedül és íróasztal mellett is juthat valaki valamire, de ennek az esélye kisebb, mint nem ötös lottó, hanem ezer szám közül 10 szám eltalálása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!