Miért nyeli el a fényt és a rádióhullámokat a fekete lyuk, ha a fotonnak nincs tömege, tehát nem hathat rá a gravitáció sem?
Azt tanítják ugyebár, hogy a fekete lyuk azért nyel el mindent, mert a tömegéből adódóan akkora a gravitációja, hogy abból kiszökni a már a fénysebesség sem elég.
Illetve azt is tanítják, hogy a fénynek és a rádióhullámoknak nincs tömege, ezért is tudnak fénysebességgel haladni.
Viszont ha nincs tömege a rádióhullámnak, akkor hogy hathat rá a fekete lyuk gravitációja? A gravitáció csak a tömegre hat, nem? Miért hat akkor a fotonra, vagy a rádióhullámra?
Szerintem ez így nagyon nem stimmel, valamelyik tanítás hülyeség kell hogy legyen. (Vagy csak leegyszerűsítik, hogy a buta átlagember is megértse és feltételezik, hogy az átlagember annyira buta, hogy az ellentmondást sem veszi észre.)
#30: Nem „zavaros”, hanem két konvenció van. Nem azért szorgalmazzák az egyiket bizonyos személyek (míg mások a másikat) hogy valamit kezdjenek a „zavarral”, hanem azért, hogy az ő nevezékük érvényesüljön (legalább a saját köreikben).
Ha megnézed a #27-et, ott a válaszoló direkt írta hogy tömeg alatt nem a nyugalmi tömeget érti. És a képlete is helyes. Sőt, így tanítják és szerepel a (tan)könyvekben.
Erre nem jó válasz hogy nem jó a képlete, és még kevésbé jó válasz, hogy DGy nem szereti ezt a nevezéktant.
Ha m helyett m_0-t írsz, azzal éppen DGy ügyét gyengíted, vagyis azt, hogy az m jelentsen m_0-t.
Just for fun: Van nálam egy '66-os Jay Orear: Modern fizika c. könyv, a kiadó méltatása szerint „Tekintsük úgy ezt a kötetet, mint a modern fizikaoktatás egyik lehetséges és a gyakorlatban eredményesnek bizonyult változatát.”
Ebben nem csak tömege van a fénynek, de konkrétan le is írja hogy
„Elvileg a fény tömegét meg lehet mérni, ha teljesen visszaverő falú dobozba zárjuk. A doboz többet nyom, ha fény van benne, mint ha nincs. Persze a különbség olyan rendkívül kicsi, hogy megmérni csak rendkívül érzékeny műszerekkel lehet. A fénytömeg olyan valóban létező effektus, amit már megmértek. Ha a fényhullámoknak tömegük van, a gravitáció következtében a Nap vonzza őket. A fénynek ezt az elgörbülését ki lehet mutatni teljes napfogyatkozáskor olyan állócsillagok látszólagos helyváltoztatásának az észlelésével, amelyek az ekliptikán, a Nap közelében tűnnek fel.”
Jó, ez így hülyeség, de az irodalomban ez (vagy ennek valami helyes variánsa) borzasztó elterjedt.
Meg amúgy ez egy nagyon jó logikai sorrend, hogy ha a könyv tömeg-energia ekvivalenciával kezd meg hogy a fénynek van tömege, akkor megmagyarázhatja vele a fényelhajlást (rosszul); meg a gravitációs idődilatációt (vöröseltolódással).
Azt hiszem ezt nevezik érthetőnek és fizikai szemléletűnek.
"Nem „zavaros”, hanem két konvenció van."
Pontosan ettől lesz zavaros.
"Nem azért szorgalmazzák az egyiket bizonyos személyek (míg mások a másikat) hogy valamit kezdjenek a „zavarral”, hanem azért, hogy az ő nevezékük érvényesüljön"
Ha kettő helyett egy nevezéktan érvényesül, ponty hogy tettek valamit a zavar ellen.
"Ha megnézed a #27-et, ott a válaszoló direkt írta hogy tömeg alatt nem a nyugalmi tömeget érti. És a képlete is helyes."
Abban a képletben az m az a nyugalmi tömeg. Ezért nem lesz abban a kontextusban helyes az a képlet. És tudtommal a tankönyvekben általában szerepel a teljes E^2 = m^2c^4 + p^2c^2.
"Erre nem jó válasz hogy nem jó a képlete"
Ha egyszer _az adott problémára_ nem alkalmazható, akkor ott nem jó, nem igazán tudom, hogyan lehetne ezt máshogy magyarul megfogalmazni, vagy egyáltalán miért is kéne. A saját magad által linkelt wiki cikkben is olvasható, hogy:
"The simple equation E = mc^2 is not generally applicable to all these types of mass and energy, except in the special case that the total additive momentum is zero for the system under consideration."
Én pontosan ezt magyarázom.
"Ha m helyett m_0-t írsz, azzal éppen DGy ügyét gyengíted, vagyis azt, hogy az m jelentsen m_0-t."
Tudom. Ezért írtam másik megoldásként.
"Jó, ez így hülyeség, de az irodalomban ez (vagy ennek valami helyes variánsa) borzasztó elterjedt."
Ha te is hülyeségnek tartod, akkor érdemes nem tovább terjeszteni :)
"Meg amúgy ez egy nagyon jó logikai sorrend, hogy ha a könyv tömeg-energia ekvivalenciával kezd meg hogy a fénynek van tömege, akkor megmagyarázhatja vele a fényelhajlást (rosszul)"
Nem tudom, ha jó is a logikai sorrend, ha valamit rosszul magyarázunk, az nem tudom, mennyire szuper. Egy tananyag keretében, ahol később majd úgyis pontosítunk, ez lehet jó megközelítés, egy fórumon, ahol nem követkeik évek plusz tanulása és az elmondottak árnyalása, ez egészen biztosan nem jó.
Nem csak DGy szeretne "rendet vágni" pl. a tömegelnevezések kérdésében, hanem minden modern relativitáselméleti és részecskefizikás könyv is eszerint van már megírva. Aki végignézni DGy relatos sorozatát, ott érvek is vannak a helyes nevezéktan és szemlélet mellett, ellenkező esetben hamar (a kísérletekkel) ellentmondásos gondolatokra lehet jutni, vagyis de facto tévutakra. (Hasonló utat járt be régen a Lorentz trafó is, sokan sokféleképpen szerették volna nélkülözni, másképp magyarázni a hatásokat, csak egyik sem lett konzekvens, minden kísérlettel egyező.)
Az eredeti kérdezőnek csak azon kéne túllendülnie, hogy impulzust olyan fizikai entitás is hordozhat, aminek nincs (invariáns) tömege. Az E=pc összefüggés nem csak a relativitáselméletből jön ki m=0 esetre, hanem már a Maxwell-egyenletekből kipotyogott, avagy egy full klasszikus térelméletből!!! Ha impulzus van, akkor tehetetlenség is van, és grav. hatás is oda-vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!