Elviekben lehetséges lenne, hogy a gravitációt a nagy objektumok sötétanyag magjának elektromos vonzása okozza?
Tudom, elég nagy butaságnak tűnik. Kérem a "nagy tudásúak" ne sértődjenek meg.
Úgy képzelem pl: Föld esetében a mag van sötét anyagból, vagy csak egy a köpenyben lévő sötétanyag gyűrű, amit persze semleges töltésű, neutron felhő határol, így közvetlenül nem érintkezik az anyaggal. Elektromosan vonzza az anyagot, így minket embereket is, távolodva tőle egyre gyengébb a hatása.
válasza:Akkor a nagyobb, maggal ellentétes töltésű tárgyak nehezebbek lennének. Az azonos töltésűeket meg taszítaná a Föld...
Az elektromos térerősség mérhető, és látjuk, hogy nincs köze a gravitációhoz. A gravitációt minden eddigi megfigyelésünk szerint a tömeg okozza, nem a töltés.
válasza:Ez már ott megbukik, hogy gravitációval nem csak nagy objektumok rendelkeznek, hanem minden, aminek tömege van.
Ha a másnapos pizzámnak sötét anyag magja lenne, már csak azért sem enném meg.
1# igazad van, bár szerintem nem a méret, hanem a sűrűség számít, ugyanúgy mint a gravitációnál. Taszítás csak a vonzott anyagban lévő sötétanyagra vonatkozna, ami annyival is csökkentené a vonzóerőt.
2#
Miért ne lehetne a pizzában sötétanyag?
válasza: válasza:Valóban jelenlegi tudásunk azt feltételezi, hogy ahol anyag van, ott nincs sötét anyag, hisz kioltanák egymást. De a sötét anyag attól sötét, hogy keveset tudunk róla, szinte csak feltételezések vannak róla, mindössze grvitációs hatását tudják mérni az anyagra vonatkozóan. Elméletem pontosan ezt a hatást, elektromágneses hatással helyettesítené, hisz ez is vonzó, mint a gravitáció az anyagra vonatkozóan. A Föld és egyéb objektumok belsejéről is csak feltételezésekből, levont következtetéseink vannak. Ezeket sem tudjuk vizsgálni csak ultrahangozni, ami nem reagál a sötét anyagra. Azt, hogy mennyire sűrűsödhet a sötét anyag, nincs infóm, de ha le van szigetelve és nem tud közvetlen kölcsönhatásba lépni az anyaggal, nem lesz robbanás, csak vonzó hatás.
Mindössze azért vetettem fel a témát, mert a sötét anyag, kimutatható, 5-szörös mennyisége az anyaghoz képest. Az elektromágneses vonzást ismerjük, míg a gravitációs vonzásról nagyon keveset tudunk. Hiányzik a közvetítő részecske a graviton is.
válasza:"jelenlegi tudásunk azt feltételezi, hogy ahol anyag van, ott nincs sötét anyag, hisz kioltanák egymást."
EMBER!
Hallottál te akár egy szót is a sötét anyagról?
Ne keverd össze az antianyaggal!
A sötét anyag itt van körülöttünk. Csak éppen nem csinál semmit. Ha nem tudod elképzelni, akkor gondolj a neutrínókra: azok is átmennek szinte mindenen. A teljes Földön simán átmegy, és nem történik semmi közben.
"Elméletem pontosan ezt a hatást, elektromágneses hatással helyettesítené, hisz ez is vonzó, mint a gravitáció az anyagra vonatkozóan."
Vagy taszító, ugye, azonos töltéseknél. Ez meg nincs a sötét anyagnál.
"Azt, hogy mennyire sűrűsödhet a sötét anyag, nincs infóm"
Pedig nem nehéz kitalálni, ha a gravitáció hat rá, de NEM TAPAD össze: csak kicsit sűrűsödik.
Mondjuk tízszer olyan sűrű, mint a vákuum az űrben.
Mondom, hogy NINCSEN "sötét Föld". Nem áll össze egy golyóvá, mert ehhez súrlódás kellene, az meg nincs neki.
"de ha le van szigetelve és nem tud közvetlen kölcsönhatásba lépni az anyaggal, nem lesz robbanás"
Mondom: ez NEM ANTIANYAG! NE KEVERD!
Ezt nem kell szigetelni, mert úgysem csinál semmit.
"csak vonzó hatás."
Az antianyagnak taszító hatása is lehet, csak szólok. Ha azonos a töltése, ugye: pl. egy proton és egy pozitron taszítja egymást.
"Mindössze azért vetettem fel a témát, mert a sötét anyag, kimutatható, 5-szörös mennyisége az anyaghoz képest."
És akkor mi van? Egy vákuum ötszörös vagy ötvenszeres sűrűségben is nagyon ritka.
válasza:Szerintem, ha szeretnéd a sötét anyagot elképzelni, akkor gondolj a neutrínókra. Nem azok ugyan, de nagyon hasonlítanak. Ugyanúgy tömegük van, ugyanúgy nem hatnak semmi másra, stb.
Viszont nagyon sok van belőlük, és ezért minden más anyag hozzájuk akar közeledni. Ezért alakultak ki a galaxisok. E nélkül még csak javában alakulnának, sehol sem tartana még az egész. De hogy ezen kívül mit csinál még a sötét anyag, az jó kérdés.
válasza:Ja, és hogy miért nincsen a nagy objektumoknak sötétanyag magva?
Azért, amit az előbb írtam: mert nem súrlódik semmivel. Tehát, ha egy sötétanyag részecske bekerül pl. a Föld vonzásába, akkor szépen felgyorsul, ahogy kell, átszáguld a Földön, majd kimegy a túloldalon. A Nappal hasonló a helyzet. Nem ütközik közben semmivel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!