Van erre valahol matematikai metodológiai cikk, amit ajánlani tudtok?

Sokszor olvas olyant az ember a tudományos hírek között, hogy ilyen vagy olyan régi lelet találtak. Amikor pár példa van csak, mert szerencse kell ahhoz, hogy fennmaradjon egy jó lelet, és azt meg is találjuk, akkor a valószínűségszámítás elmélete mit tud mondani ilyenkor? Van erre valahol matematikai metodológiai cikk, amit ajánlani tudtok?

pl:

[link]

Tehát mondjuk tegyük fel, hogy az a kérdés, hogy mikor sütöttek először kenyeret, vagy mikor jelentek meg a barlangfestmények, vagy az első kőeszközök, stb. Ezek tipikusan olyan dolgok, hogy van néhány leletünk, kenyér esetében kevés, barlangrajzból gondolom több, kőeszközből meg sokkal több, tipikusan az utolsó talán nem is a kérdésem témája. ezen kívül leírja valami, hogy mi a fennmaradás valószínűsége az idő függvényében, erre természetesen nem matematikai hanem valami fizikai elmélet kell. De ezen túlmenően matematikai elmélet, a valószínűségszámítás írja le, hogy mi a valószínűsége, hogy a fennmaradü leletek közül egyet megtalálunk véletéenül. És ha találtunk már N darabot t1, t2, ... tN korú leletet, akkor engem az érdekel, hogy mi a valószínűség-eloszlása az adott dolog megjelenésének kezdetére. Mert a legtöbb cikkbe a legelső lelet korát írják le, mint biztos tudás, és az marad meg az ember fejébe, és erre szoktak hivatkozni, de igazából jobb lenne egy valószínűség eloszlást közölni az adatok birtokában.