Van erre valahol matematikai metodológiai cikk, amit ajánlani tudtok?
Sokszor olvas olyant az ember a tudományos hírek között, hogy ilyen vagy olyan régi lelet találtak. Amikor pár példa van csak, mert szerencse kell ahhoz, hogy fennmaradjon egy jó lelet, és azt meg is találjuk, akkor a valószínűségszámítás elmélete mit tud mondani ilyenkor? Van erre valahol matematikai metodológiai cikk, amit ajánlani tudtok?
pl:
Tehát mondjuk tegyük fel, hogy az a kérdés, hogy mikor sütöttek először kenyeret, vagy mikor jelentek meg a barlangfestmények, vagy az első kőeszközök, stb. Ezek tipikusan olyan dolgok, hogy van néhány leletünk, kenyér esetében kevés, barlangrajzból gondolom több, kőeszközből meg sokkal több, tipikusan az utolsó talán nem is a kérdésem témája. ezen kívül leírja valami, hogy mi a fennmaradás valószínűsége az idő függvényében, erre természetesen nem matematikai hanem valami fizikai elmélet kell. De ezen túlmenően matematikai elmélet, a valószínűségszámítás írja le, hogy mi a valószínűsége, hogy a fennmaradü leletek közül egyet megtalálunk véletéenül. És ha találtunk már N darabot t1, t2, ... tN korú leletet, akkor engem az érdekel, hogy mi a valószínűség-eloszlása az adott dolog megjelenésének kezdetére. Mert a legtöbb cikkbe a legelső lelet korát írják le, mint biztos tudás, és az marad meg az ember fejébe, és erre szoktak hivatkozni, de igazából jobb lenne egy valószínűség eloszlást közölni az adatok birtokában.
válasza:Hogy mibajod? "engem az érdekel, hogy mi a valószínűség-eloszlása az adott dolog megjelenésének kezdetére"????
A leletek korát nem valószínűségszámítással állapítják meg, nincs semmiféle "valószínűségi eloszlás".
Amúgy sem értenéd.
válasza:Matematikus vagy és itt a GYK-n keresel választ a matematikai problémákra.
muhahahahahahaha!!! A nap vicce haver!
válasza:Kedves kolléga!
Nem használnak valószínűségszámítást, egyszerűen veszik a legkorábbi ismert lelet korát, amit bizonyos pontossággal tudnak meghatározni különböző módszerekkel. És aztán írnak a legkorábbi kenyérről, barlangrajzról, satöbbiről.
válasza:Miért kéne a legkorábbi leletre eloszlást megadni?
Semmivel nem adna több információt, mert az ismert legkorábbi lelet egy konkrét időpont. Nem egy valószínűségi változó.
"Matematikus vagy és itt a GYK-n keresel választ a matematikai problémákra."
miért lenne vicc??? egyrészt nem a matematikai problémára keresem a választ itt, hanem aki találkozott már vele, attól kérek irodalmi hivatkozást, másrészt szoktak itt matematikusok is felelni
"Nem használnak valószínűségszámítást, egyszerűen veszik a legkorábbi ismert lelet korát, amit bizonyos pontossággal tudnak meghatározni különböző módszerekkel. És aztán írnak a legkorábbi kenyérről, barlangrajzról, satöbbiről."
Ezt írtam le pontosan én is, hogy ez a szokás, de viszont nem ez lenne a mérvadó és igényes kutatási eredmény legtöbbször.
"Miért kéne a legkorábbi leletre eloszlást megadni?
Semmivel nem adna több információt, mert az ismert legkorábbi lelet egy konkrét időpont."
Mert általában az az érdekes kérdés, hogy mikor jelent meg az ősember mondjuk és nem az a tudomány kérdése, hogy mikor találták meg az elsőt véletlenül. Ezek a kérdések ráadásul kurrens tudományos kérdések ezeken a területeken, és biztos is vagyok benne, hogy van aki ezzel fogalklkozik, és kiszámolta, modellezte.
válasza:> de igazából jobb lenne egy valószínűség eloszlást közölni az adatok birtokában.
A ML becslés azt adja, hogy ha az első kenyeret X évvel ezelőttről találtuk, akkor X évvel ezelőtt készítette az emberiség az első kenyeret.
- - -
Nem olvastam témába vágó cikkeket. A te helyedben régeszeknek való statisztika (tan)könyvekkel kezdeném: [link]
válasza:Akkor tanuld meg értelmezni a tudományos cikkeket.
Sehol nem írnak a kenyér konkrét megjelenéséről. Arról írnak, hogy legalább legkorábban mikor jelenhetett meg, jelenlegi ismereteink szerint, ami bármikor frissülhet. Az már az olvasó hibája, ha nem tudja értelmezni az eredeti cikket.
Ilyen jelenségeket nem lehet modellezni, sem extrapolálni ezekből az adatokból...mint pl az Univerzum korát a jelen állapotból és a tágulásból.
A tudománynak nem is célja pontosan meghatározni a kenyér megjelenését, mert semmiféle módszerrel nem lehet. Ahogy az első tűzgyújtás dátumát sem tudhatjuk soha meg.
Sokkal izgalmasabb, ha a leletekre hagyatkozunk, ami viszont biztos információt szolgál a lehető legkorábbi előfordulásról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!