A mi galaxisunk az univerzum melyik részén van?

Az univerzum nem (teli) gömb, így se a szélén, se a közepén nem vagyunk.

A látható része viszont az, és annak kb a közepén vagyunk.

"Ha az univerzum egy gömb(?), ami folyamatosan tágul és a középpontja az ősrobbanásnak a helye"

Ezt honnan veszed?

A látható világunk gömb alakú, aminek mi vagyunk a közepén. Egyszerűen azért, mert minden irányba ilyen messzire látunk el - de ez nem az ősrobbanás középpontja! Az ősrobbanás középpontja NINCSEN BENNE a mi világunkban.

Úgy gondoljuk, hogy a világ folytatódik ez után is, csak azt már nem látjuk. Hogy milyen az alakja, az jó kérdés.

Egyrészt azért nem látunk messzebb, mert még onnan nem ért ide a fény - másrészt a világ tágul, ezért soha nem is fog ideérni.

Amit még tudunk, az, hogy a galaxisok szálakra vannak felfűzve. Tehát nem egyenletesen töltik ki a világot, hanem (görbe) szálak mentén helyezkednek el, és a szálak között iszonyú hatalmas üres területek vannak.

"az ősrobbanás után minden ami létrejött, minden irányba terjedni kezdett"

Ez így csak tévútra visz téged.

Az ősrobbanás NEM úgy működik, hogy valahol volt egy bazi nagy robbanás, és ez terjed azóta a térben. NEM!

Az ősrobbanáson kívül NINCSEN TÉR! Nincsen semmi!

Már vagy 6-szor leírtam: úgy lehet elképzelni, mint egy felfúvódó lufit. A lufinak nincs belseje, nincs külseje, csak anyaga van. Ez az anyag a MINDEN.

Te ott élsz a lufi felszínén, és egy kört látsz belőle magad körül.

Közben fújják fel a lufit.

A lufi közepe NINCSEN RAJTA a lufi felszínén!

"ha a világegyetem kora 13,8 milliárd év, vagyis ha tudnánk hol keressük az ősrobbanás helyét"

Nem tudsz olyan irányba nézni, ahol az van.

"akkor azt látnánk, ami 13,8 milliárd éve volt ott"

Pontosan!

"akkor egyszer meg kell, hogy érkezzen hozzánk a fénye nem?"

Nem, mert közben fúvódik fel a tér. Ezért aztán a fény, ahogy megy, folyamatosan egyre vörösebb lesz. Végül egyszerűen elfogy (leáll a fényhullám, eltűnik), és akkor már semmit sem látunk belőle.

Na, ez van most 48 milliárd fényév távolságban: ennél messzebbre jelenleg NEM láthatunk el! A világ lehet ennél is nagyobb, de ezt már sose fogjuk látni.

Mivel a világ gyorsulva tágul, ezért ez a távolság idővel csökkenni fog. Egyre rövidebb távolságra látunk majd el.

Tegyük fel, hogy az Univerzum egy gömb (nem feltétlenöl az, de ez most ne zavarjon), ami tágul.

A mindennapi tapasztalat szerint a tágulás során egyre nagyobb darabot foglal el a térből és következtetni lehet arra, hogy kezdetben a tér mely részében volt;ott kell keresni a középpontot.

A Világegyetem esetében ez nem így van. Az Univerzum maga a tér; ergo nem a térben növekszik, hanem maga a tér tágul -így a múltban is a térnek pontosan ugyanakkora részét foglalta el, amikor kisebb volt. Tehát nem lehet kiindulási pontot meghatározni -avagy más szavakkal minden pontja középpont.

"ezek szerint a tér tágulása gyorsabb mint a fény?"

A tágulás egyenletes mindenhol: tehát ha (hasraütésre) 1 fényéven 1 mm-t tágul, akkor 2 fényéven 2 mm-t, 1000 fényéven 1 métert. VAN olyan távolság, amit végigfutva már fénysebességgel tágul, ez jelenleg 48 milliárd fényév. Ennél nagyobb távolságon fénysebesség fölött tágul.

"Egyébként ha az univerzum a tér, akkor mielőtt létrejött mi volt helyette?"

Nem tudjuk.

"És mi van a "téren túl"?"

Valószínűleg a "semmi". Ez azt jelentheti, hogy ott nem terjed a fény és nem lehet mozogni sem.

Illetve lehet benne akárhol akármennyi másik világ is, és valahol még az a világ is ott lehet, amiből a miénk keletkezett. Ilyenkor mindig lufikat képzeljél el, úgy érthetőbb. Lehet a mi világunk mellett másik lufi, vagy lehet egy nagy lufi, amiből fölfújták a miénket. De vigyázz: ezek a lufik tökéletes gömbök, és nem kívülről fújják őket, hanem belülről, a középpontból. Tehát sehol nem találsz a felszínükön csutkát, ahol éppen fújják.

De mindezt nem tudjuk, ezek csak feltevések.