Milyen evolúciós folyamat ez?

Gugu Gabor(@10): "...az adott véletlen mutácio nem a teljes populáció an jön létre hanem egy egyedben aminek az utódai szintén tovább adják."

Nos, bár a két generáció tényleg kevésnek tűnik, de ha igen nagy területen nő a szelekciós nyomás, akkor bizonyos, hogy sok, de akár rengeteg lehetséges megoldás fog születni genetikailag. A nukleinsavak, fehérjék és általában a makromolekulák hatásait sokkal inkább érdemes afféle vegyülethez hasonlítani ilyenkor, és ezek interakciói az adott környezettel sokkal inkább analóg jellegűek (bár van olykor, amikor szűkre szabott kvalitatív módon is ábrázolhatóak a kölcsönhatások). Pl. az evolúciótagadó igyekszik elhitetni, hogy egyes genetikai megoldásoknak, fehérjestruktúráknak nincs alternatívája, és ha az kapásból nem olyan lenne, mint ma, akkor az működésképtelen lenne...stb.

[link]

Itt olvashatsz arról, hogy egy változó környezeti hatásra rengeteg különböző hatásfokú megoldás születik (kezdetben gyengécskék mind), csak éppen a megoldások is szelektálódnak idővel, konvergálnak egy közelítőleg "tökéletes" felé, és közben csiszolódnak is ezek.

Később a populációban a sok megoldás kiszűrődik, átadva helyét a legjobban bevált kevésnek, vagy éppen egynek. Utólag úgy látszik, mintha az az egy darab változás egy élőlényben nagy szerencsével megjelent volna, és mintha egy egyed lenne az elterjedés forrása (erre ugye nekiáll számolni az evolúciótagadó, hogy ennek az egy "kész", és egyedül üdvözítő megoldásnak a magától való létrejöttének valószínűsége nulla). Az ember sem úgy alakult ki, hogy egyetlen egy darab majomszerűségből... Az emberesedő populációban rengeteg új emberszerű tulajdonság keveredett, és ezek hatásai egymást erősítették, ill. ezek kezdtek elválni a vad típustól. Vagyis a valóságban sok közös ősünk volt, ha személyes bontásban nézzük a dolgot.

Kérdező: "Ha így van, akkor nem értem miért, hiszen a szelekció az előnyös tulajdonságokat részesíti előnyben."

1.

Ha a kövér több utódot tud létrehozni, mint a sovány, akkor lényegtelen, hogy a kövér mondjuk valamivel előbb hal meg többnyire, mint a sovány, mivel így egyszerűen a kövérség képlete jobban fog terjedni. A filmekben pl. a gladiátorokat baromi izmos, férfiasan arányos testalkattal rendelkező harcosok, holott a valóságban sokkal inkább hájasodó egyének voltak, akik ráadásul direkt tartották karban a hájukat (árpát, babot és miegyéb ilyesmit zabáltak folyamatosan), ugyanis a zsírréteg a vágásokkal, ütésekkel szemben sokkal jobb védelmet biztosított, mint a szépen kidolgozott-, de védtelen izom, ráadásul ez a háj komoly energiatartalékot képezett, ill. a hektikus hőmérséklet változásokkal szemben is jól szigetelt... stb.

2.

Korántsem biztos, hogy az az előnyös, amit te annak látsz, avagy nem.

3.

A szelekció baromira nem az előnyös tulajdonságokat részesíti előnyben. A szelekció folytán az adott környezet tulajdonságainak tükrében egyszerűen a kevésbé jó megoldások nem tudnak versenyképesen terjedni a hatékonyabb megoldásokkal szemben, vagyis a szelekció egy fikarcnyit se "foglalkozik" közvetlenül a hasznosabbal. Ha az egyes káros tulajdonságok nem különösebben befolyásolják a szaporaságot, vagy a káros tulajdonság dacára a többi tulajdonság versenyképesebb azzal szemben, akiben pedig nincs meg a vizsgált káros tulajdonság, akkor a káros tulajdonság fog jobban terjedni. De ezt akár raktározásnak is tekintheted jobb napokra, mert mondjuk később úgy változik a környezet, hogy ez a korábban rossz tulajdonság most éppen hogy elkezd előnnyel funkcionálni. Pl. egyes emberi betegségek bizonyos területeken éppen hogy védelmet nyújtanak más betegségekkel szemben, és ilyenkor az eredeti betegség elkezd úgy erősödni, hogy közben egyre kevésbé okoz kárt a szervezetnek.