Tudomásom szerint áramütéskor nem a feszültség, hanem az áramerősség mértéke határozza meg, hogy halálos-e. Magyarul az amper az, ami üt. Ezt egyik barátom nem hiszi el nekem, esetleg tudnátok segíteni;hogy tudnám elmagyarázni érthetően és hihetően?

villám egy millio voltnal kezdodik és sokan tulelik sztem tobb aki tuleli,

villanypasztor 10000v korul mukodik

de 12v alatt semmi nem ol aszem (vagy 24)

ha nem hiszi akk szamoljunk volt a negativ és pozitiv kozti feszultseg-mint ket ellenseg kb és menyire taszitjak egymast

amper meg h masodpercenkent mennyi ilyen "pár" halad át,

és akk lehet szamolgatni h villámcsapas nao rovid ideig van, és h menyi elektront vezetel le a foldbe,

és azt is h ha a konektor ráz pár mp-ig h mikor tobb az atvezetett elektron-talan igy felfoja de nem pontos ez sem,

ui: 220-at már élt tul ugy ismerosom h: betonkevero vizes minden es elekzdte rázni és tobb perc utan vettek eszre h mivan, igaz az agya nem tokeletes, de nem halt meg, engem is razott meg a 220v es semmi bajom-vagyis nem anyira veszelyes de nem jatek

"áramütéskor nem a feszültség, hanem az áramerősség mértéke határozza meg, hogy halálos-e"

Ez így kicsit kétértelmű. Az áram értéke a mérvadó, de az áramot a feszültség hajtja át, így többek között a feszültségtől is függ, mekkora az áramerősség. Függ még az ellenállástól (bőr, test, talppont), felületek (pl. a bőr) átütési szilárdságától, és hogy a feszültség mögött milyen teljesítmény van. Például egy 9V-os elemmel is lehet több száz voltos szikrát csinálni (trafóval), de mégsem fog tudni áthajtani nagy áramot a testünkön.

Szóval a fenti állítás nem azt jelenti, hogy mindegy, hogy 10 vagy 1000 voltot markolászunk-e, hanem hogy az ezek által áthajtott áram fog kárt okozni a testben.

Alapvetoen a testeden vegzett munkatol fugg, az meg a teljesitmeny es az ido szorzata. A teljesitmenyt meg az amper es a volt szorzatakent kapod meg, ergo mindkettonek szerepe van az aramutes mertekeben.

Ezeken kivul sok mas korulmeny is befolyasolja, pl. egyen/valtoaram, hogyan halad keresztul az aram a testen (szivet, agyat vagy mas letfontossagu szerven at), stb.

"Alapvetoen a testeden vegzett munkatol fugg"

Az élettani negatív hatás nem feltétlenül arányos a végzett munkával. Rossz példa, de mondjuk ha valakit órákig pofoznak, attól nem feltétlenül hal meg, de ha a megfelelő helyen és módon kis erővel megütik, lehet, hogy igen. Valahogy így van ez a feszültséggel (villamos térrel) és az árammal is.

Jogos :) Akkor fogalmazzunk ugy, hogy a testeden vegzett munkatol, es annak hatasfokatol fugg :D

Egyebkent pont ezert irtam kiegesziteskent, hogy nagyon nem mindegy, milyen utvonalon halad at a testeden az aram.

További infók a témában:

[link]

[link]

[link]

(Érdekes részlet a frekvencia.)

Egyébként a vérlemezkékkel és a test elektrolitjaival kapcsolatban akartam keresni infót, de azt pont nem találtam meg.

Na még egy link. Mindenütt áramokat írnak, amit a feszültség és az össz ellenállás együtt határoznak meg.

[link]