Miért a magasabb feszültség a veszélyesebb?

Mert a valóságban általában feszültséggenerátoros jellegű áramkörökkel találkozni.

Vagyis a feszültség állandó, és a fogyasztók ellenállásával fordítottan arányosan változik a rajtuk áthaladó áramerősség.

Ha megérinted a feszültség alatt lévő vezetéket, onnantól te is fogyasztó leszel, tehát a te ellenállásodtól fog függeni a rajtad áthaladó áram nagysága.

Az ember ellenállása sacc/kábé 4 kOhm.

Rosszul gondolod.

Az első esetben 100J/1C = 100 V van

A másodikban 100000J/100000C = 1 V van

Tehát ha az elsőt fogod meg, akkor rajtad 100V/4000Ohm = 25 mA fog folyni, ami halálos lehet, míg ha a másodikat, akkor 1V/4000Ohm = 0.25 mA, ami egy kicsit megcsíp.

Szia.

Sajnos nem vezetik le a feszultseget rendesen.

Felejtsuk el egy picit a feszultseget.

Vegyunk peldakent egy akkumulatort.

Ez az a

Bocsi elozo vagyok csak veletlenul eljuldtem a felenel.

Tehat adott az akksi.

A + es - polusai kozott letrejon egy eroter. Itt most a sima erorol beszelunk.

A vezetek minden pontjara ki tudod szamolni hogu ott mekkora ero hat egy elektronra.

Namost ez az ero elkezdi gyositani az elektronokat (elindul az aram). Az ellenallast ugy kepzeld el mint a legellenallast. Leejtesz a magasbol egy targyat, gyorsul a fold fele. Ha nem lenne legkor addig gyorsulna g-vel amig be nem csapodik. De mivel van legkor ezert egy bizonyos sebessegnel nem gyorsul tovabb, azert mert a legellenallasbol fakado ellenero a sebesseggel egyutt no. Amint elered azt a sebesseget aminel a legellenallas ereje megenyezik a gravitacios erovel allando sebesseggel fogsz zuhanni.

Az elektronoknal is ugyanez a helyzet. Eler egy bizonyos sebesseget es az ellenallas altal letrehozott ellenero megegyezik a gyorsito erovel.

Ha ezt felirnad kepletben jo nagy szivas..

Ha ott varjalsz a keplettel, le tudod egyszerusiteni uj valtozok bevezetesevel.

Peldaul. Adott egy keplet pl:(ez csak pelda)

x*y*z*c/5

De mondhatom azt hogyha x es y mondjuk egy adott dologra vonatkozo mennyiseg. z es c pedig egy masik dologra, akkor mondharom azt hogy bevezetek ket uj mennyiseget mondjuk legyen a=x*y, b=c*z/5

Ezrk utan mindig a es b erteket adok meg h konnyu legyen szamolni.

Ugyanez van a feszultsegnel es ellenallasnal is. A feszultseg egy sokkal rwgebben bevezetett mennyiseg, de alapveto celja hogu leegyszerusitse a szamolas.

Abban meg igazad van hogy a feszultseg es ellenallas egyuttes erteke hatarozza meg hogy milyen nagu az aram, es az aramtol fugg hogy lesz e gaz.

Amikor azt mondjak hogy a nagy feszultseg a veszelyesebb az azert van mert pl te vagy R ellenallasu. Minnel nagyobb feszultseg esik rad annal nagyobb aram folyik at rajtad.

Nyilvan egy mas ellenallasu embernek lehst hogy kisse mas feszultsegeken van a halalos/ ceszelyes hatar.