Amikor megcsap az áram, akkor a feszültség vagy az áramerősség csap meg?

Mind a kettő.

Viszont önmagában egyik sem öl, hanem az energia öl.

Az energia meg a feszültség, az áramerősség és az idő szorzata.

Igazából egyik válasz se tökély a fentiekből. A töltés ami a testeden átáramlik az öl meg. Az áramerősség az egységnyi idő alatt átáramló töltésmennyiség.

A feszültség áram viszonyát úgy kell elképzelni mint egy vizesést, a feszültség a víz magassága, milyen magasról zudul le, az áram pedig a víz szélessége.

Az izmaidat elektromos töltések rángatják, mozgatják, millivolt szintű feszültségekről beszélünk. A fali konnektorban meg 220V van, szóval legalább 1000x feszültség és ennek megfelelő izomi rángásról beszélünk, ezért csap meg.

Egyébként a 220V az effektív középérték, mivel a váltóáram szinuszosan váltakozik (ha nem vesszük a minuszt) akkor a 0 és 311V csúcsérték között. Magyarán ha mákod van akkor 20 voltnál fogod meg, ha nincs akkor meg 311-nél.

A feszültség két különböző pont elektromos potenciáljának (pozitív vagy negatív töltésének) különbsége. Ha a két pontot olyan anyag köti össze, ami vezeti az áramot, akkor a töltéssel rendelkező részecskék átáramlanak a két pont között a feszültség hatására, amíg a potenciál különbség ki nem egyenlítődik (kisülés), mivel az ellentétes töltésű részecskék vonzzák egymást. Ez az elektromos áram. Az áramerősség értéke megmutatja, hogy a vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt mekkora töltésmennyiség (C, coulomb) áramlik át. Ennek intenzitását akadályozza a közvetítő test (vezető) ellenállása, amit elképzelhetsz úgy, hogy a pl te a vízben nehezebben tudsz lépni, mint a szabad levegőn, mert sűrübb anyag és nagyobb ellenállást fejt ki a benne haladó testekre. Az emberi test ellenállása néhány száz és több ezer Ohm is lehet. Tehát az áram erőssége függ a feszültség nagyságától (egyenesen arányosan) és a közvetítő közeg ellenállásától (fordítottan arányosan).

Szóval végsősoron az átáramlott elektromos töltésű részecskék "csapnak meg". 50-100 mA már halálos lehet. Pl ha valakit 220V~ megcsap, és a testének ellenállása 1000 Ohm, akkor 0,22A (220mA) áram áramlik át a testén, azaz 0,22 C töltés, azaz 1,375x10 a 18-dik hatványon db részecske másodpercenként. (1 C a töltése annak a pontszerű testnek, amely egy másik, ugyanakkora töltésű pontszerű testet 1 m távolságból 9 GN erővel taszít. 1 elektron töltése: -1,6x10 a -19-dik hatványon C. A proton töltése ugyanekkora pozitív töltés.)

Ez kielégítő?

A feszültség éget, az amper zsugorítja, összerántja az izmokat. Szóval a kisfeszültségű hálózatnál inkább az amper a veszélyes.

Pár voltos törpefeszültségű berendezéstől is lehet halálos áramütést szenvedni. Függ attól is, hogy hol halad keresztül a testen, de akár 0.1A is végzetes lehet. (a legtöbb otthoni hálózat 16-25A, amit ha rendesen elmarkol az ember, fel is lehet venni)

NAgyon röviden Ohm törvénye. R=U/I, I=U/R, U=R*I (R ellenállás, U feszültség, I áramerősség). Alapvetően az éllettani hatást az áram váltja ki (ld. korábbi válaszok), viszont ahhoz, hogy áram ki tudjon alakulni kell feszültség (ld. Ohm törvénye). A testednek van egy adott pillanatban egy adott ellenállása. (ez különböző hatásokra változik, pl. eltérő feszültség szinteken eltérő).

A fentiek alapján a három jellemző (feszültség, áramerősség, ellenállás) szorosan összefügg. Tehát mindkettőtől függ.