Ha a fény a leggyorsabb, akkor a sötét hogy előz meg?

Oké, biztos jobban tudjátok, de ez nekem ellentmondásos:

A teoretikus tachion részecskék fénynél gyorsabbak. De a fénysebességet ők sem léphetik át. Csak ők nem LASSULHATNAK fénysebesség alá."

Hogy lehet gyorsabb, ha a fény sebességét nem léphetik át? Akkor elve nem lehet gyorsabb!

Lehet, hogy abban tévedtem, hogy a fényen kívül más részecskék is képesek a fénysebesség elérésére, de én úgy tudom, hogy a jelenlegi tudásunk szerint, semmi sem gyorsabb a fénynél. Én még nem hallottam olyan kutatásról, hogy bizonyították volna azt, hogy valamilyen anyag/részecske képes a fénynél gyorsabban haladni. Lehet tévedek, de én így tudom.

Utánanéztem a teoretikus tachion részecskéknek. Idézem: "A legtöbb fizikus elutasítja a létezését, mivel úgy vélik, a fénynél nagyobb sebességgel haladó részecske nem létezhet."

Akkor jól emlékeztem, hogy jelenlegi tudásunk szerint, semmi nem gyorsabb a fénynél.

A kérdező egy "hamis" kísérletre gondol szerintem. Tudniillik, hogy egy képzeletbeli nagyon távoli felületet megvilágítunk fénnyel, majd a fényforrás előtt elhaladó tárgy árnyékot vet a felületre. Minél távolabbi a felület, a felületre vetülő árnyék annál nagyobb távolságot tesz meg látszólag (egységnyi idő alatt), és ennek a mozgásnak nincs felső sebességhatára. Azért nincs, mert valójában nem is mozgás, csak a mozgás illúziója.

Az alábbi kép hasonló elven kelti a mozgás illúzióját. A rózsaszín foltok egymás után hunynak ki, ezzel azt az érzetet keltve, hogy valami "körbe megy", pedig valójában nem mozdul semmi sehová. Ugyanez a helyzet a fénysebességet átlépő árnyékkal is.

Lemaradt a kép:

[link]

és a jelenség bővebb leírása:

[link]

Nekem a kérdésről egy Murphy törvény jut eszembe:

A legjobb pillanatokra nem marad filmed.

Ha marad, a lencsevédőn át exponálsz.

Ha mégis sikerül, a negatív hívása közben rádnyitják a sötétkamra ajtaját, és kiszivárog a sötét...

"Hogy lehet gyorsabb, ha a fény sebességét nem léphetik át? Akkor elve nem lehet gyorsabb!"

Mert miért is?

Az univerzumban nem mindig minden indul térdelőrajttal.

Maga a fény például nem is tud más sebességgel haladni, csak fénysebességgel, nem gyorsít, lassít és főleg nem áll meg.

(aki erre megpróbál a különböző közegekben eltérő fénysebességekkel cáfolni, az nézzen előtte utána mélyebben, hogy az mit takar. Ha Pistike folyamatosan 20 km/h sebességgel fut át az erdőn, de közben minden harmadik fán gellert kap és cikkcakkban halad, hiába megy foylamatosan hússzal, légvonalban 20 kilométert nem fog egy óra alatt megtenni).

A tachionok olyan elméleti részecskék, akár léteznek, akár nem, melyek CSAK fénynél gyorsabban képesek haladni. A rel. elmélet lehetővé teszi a létezésüket, vagyis

- nem igaz, hogy semmi sem haladhat a fénynél gyorsabban, semmilyen fizikai törvénybe nem ütközik, itt most lényegtelen, hogy maguk a tachionok léteznek vagy sem.

- nem igaz, hogy a fény a leggyorsabb, mert egyrészt nem csak a fény halad fénysebességgel, másrészt a nagyobb sebességnek is ott a fizikai törvényi lehetősége.

A fénysebesség ÁTLÉPÉSE lehetetlen, alulról és felülről is. Ennyi.

# 16

"Ha Pistike folyamatosan 20 km/h sebességgel fut át az erdőn, de közben minden harmadik fán gellert kap" Akkor eleve lassul a mozgása, ne feledd!

"A tachionok olyan elméleti részecskék, akár léteznek, akár nem, melyek CSAK fénynél gyorsabban képesek haladni. A rel. elmélet lehetővé teszi a létezésüket, vagyis - nem igaz, hogy semmi sem haladhat a fénynél gyorsabban, semmilyen fizikai törvénybe nem ütközik, itt most lényegtelen, hogy maguk a tachionok léteznek vagy sem."

Lényegtelen a létezése, de közben következtetéseket vonsz le belőlük? Eleve elméletben létezik, nem bizonyított, akkor hogy lehet tényként állítani azt, hogy gyorsabb a fénynél? Maximum csak feltételezni lehet, ezért írtam, hogy eddig még nem bizonyított, hogy valami gyorsabb lehet a fénynél.

Figyi, kicsit hihetetle, amit írsz, de nem mondom hogy nincs igazad. Nem akarom az időd rabolni, de ha linkelnél néhány forrást, tanulmányt, esetleg könyveket, melyekből ezekről lehet olvasni, akkor megköszönném, mert én eddig még sehol se találtam olyan információt, amely bizonyította volna azt, hogy a fénynél bármi lehet gyorsabb.

""Ha Pistike folyamatosan 20 km/h sebességgel fut át az erdőn, de közben minden harmadik fán gellert kap" Akkor eleve lassul a mozgása, ne feledd!"

Sőt, még az orra is vérezhet tőle, de a fotonnak nem. Egy analógia nem lehet soha minden pontjában tökéletes. A foton NEM lassul. Az analógia a nem egyenes haladási irány szemléltetésére volt, nagy logikai hiba másra felhozni cáfolatként.

Sőt, az anyagon áthaladó foton el tud nyelődni is és később kilépni, ez is lassít az áthaladás ÁTLAGSEBESSÉGÉN.

Na a pistikés analógia ezt sem tudja mutatni.

Ne ragadj már le ennél.

"Lényegtelen a létezése, de közben következtetéseket vonsz le belőlük?"

Tényleg ennyire nem érted? Lényegtelen, hogy létezik-e, ha a létezését a fizikai törvények MEGENGEDIK. A törvény a lényeg. Nem a nem létező vagy létező részecske.

"Eleve elméletben létezik, nem bizonyított, akkor hogy lehet tényként állítani azt, hogy gyorsabb a fénynél? Maximum csak feltételezni lehet"

Francokat. A tachionok LÉNYEGE, hogy fénynél gyorsabb. Ennek., illetve a rel. elmélet eredményeképpen időben visszafelé haladnak, illetve negatív a tömegük. Ennyi a teoretikus jellemzőjük. NEM KÉRDÉS, hogy fénynél gyorsabb-e. Ez az alapvető definíciójuk!

"ezért írtam, hogy eddig még nem bizonyított, hogy valami gyorsabb lehet a fénynél."

Fogalmazás- értési gondok vannak. Nem azzal van baj, hogy nem ismert, bizonyított semmi, ami gyorsabb a fénynél. A kijelentéssel, hogy a fény a leggyorsabb. Ez egy helytelen kijelentés.

Mert egyrészt nem csak az halad fénysebességgel, másrészt simán lehet valami gyorsabb a fénynél, nincs fizikai törvény akadálya.

Csak ezzel volt baj, erre érkezett a válasz, hogy nem igaz.

Értem?

" ha linkelnél néhány forrást, tanulmányt, esetleg könyveket, melyekből ezekről lehet olvasni"

Hát belinkelhetném ide a komplett rel. elméletet.

Abból egyértelműen és bizonyíthatóan következik mindez.

Megnéztem a wikin azt a pár sort a tachionokról, úgy rossz ahogy van.

És guglizással kiderül, hogy rengeteg ezós fosch is misztifikálja és felhasználja (tök hibásan) a tachion fogalmát.

De ízelítőnek itt egy kis kóstoló a témából.

Ez csupán egy fizikus filozofálása, de a lényeg olvasható benne.

[link]

Ha mindenképpen több oldalas, integrálással teli matematikai levezetés kell, hogy "elhidd", akkor kikeresem a Lorentz-transzformáció idevágó képleteit valahonnan.

Csak ahhoz először ígérd meg, hogy előtte megérted a rel. elmélet komplett matematikai fizikáját, mert anélkül értelmetlen.

Egyrészt ne keverjük össze a fénysebességet, mint a relativitáselmélet határsebességét a fénynek, mint jelenségnek a terjedési sebességével. A fény sebessége klasszikus fizikában – ha nem vákuumban halad – lehet kisebb a fénysebességnél. Sőt adott közegben függ a fény hullámhosszától is. És az én szerény tudásom szerint semmi nem tiltja, hogy valami egy közegben a fénynél gyorsabban legyen képes haladni. Viszont a fény sebességénél gyorsabban, nem a fénysebességnél gyorsabban.

Annak is megvan az oka, hogy a fény vákuumban miért pont a relativitáselmélet határsebességével halad. Nyilván nem belemenve a részletekbe, felvethető lenne egy olyan hipotetikus univerzum létezése, olyan fizikai törvényekkel, ahol hasonló módon van valamilyen határsebesség, hasonlóan működik benne a speciális relativitáselmélet, viszont nincs olyan részecske, ami elérné ennek a határsebességnek a sebességét. Egy ilyen univerzumban nyilván nem fénysebességnek, hanem mondjuk Einstein-sebességnek hívnánk ezt az értéket. De a mi univerzumunk fizikai törvényi – pl. a Maxwell egyenletek – olyanok, hogy a fény vákuumban pont ezzel a határsebességgel terjed.

A fénysebesség átlépése az, ami problémás. Nyilván egy kis sebességű dolgot fénysebességre felgyorsítani, az az, ami lehetetlen, a relativisztikus tömeg a fénysebességhez haladva konvergál a végtelenhez, így a gyorsításhoz szükséges energia is. A foton esetén nincs ilyen gond, mert egyrészt nincs nyugalmi tömege, másrészt a keletkezése és megszűnésének pillanatában is eleve fénysebességgel rendelkezik, nem kell felgyorsítani fénysebességre.

Pusztán elvi szinten létezhetne olyan részecske, aminek a sebessége nagyobb a fénysebességnél, eleve nagyobb sebességgel rendelkezve keletkezne és szűnne meg. A probléma itt inkább egy ilyen részecske relativisztikus tömegével van gond. Meg azzal, ha ennek a részecskének, mint inerciarendszernek az idődilatációját, hosszkontrakcióját számolgatjuk ki. Mert ezekre mind komplex érték adódik. Mekkora egy √(-4) = 2i kg tömegű részecske tömege tulajdonképpen? Mi egy komplex számmal megadott tömegnek, hossznak az interpretációja?

#17:

Valami akkor tekinthető bizonyítottnak, ha egyben az ellenkezője cáfolva van. Vegyük a zöld alapon piros pettyes varjúk esetét. Az el lehet mondani, hogy megfigyeléseink alapján úgy tűnik, hogy nincs ilyen. Azt viszont nem lehet elmondani, hogy cáfolt a létezése.

Azt el lehet mondani, hogy !nem ismerünk! a fénysebességnél nagyobb sebességű dolgot az univerzumban. Azt is el lehet mondani, hogy az ismereteik alapján a fény halad a leggyorsabban vákuumban. Azt viszont nem lehet elmondani, hogy! bizonyított!, hogy a fény halad a leggyorsabban vákuumban. Nem tudom mennyire érthető a három különböző kijelentés közötti különbség.