Miért van az, hogy ha biciklizés közben dobálok felfelé egy almát, akkor az "jön" velem együtt, nem marad le, nem hátrafelé esik, vagy közeledik ahhoz a ponthoz, ahol feldobtam?

Pontosan, ezért nem esel le te sem a motorcsónakról, vagy a gördeszkáról, ha felugrasz egyet, hanem "mész vele". :)

Kivéve, ha felugranál a motorcsónakról, az pedig- míg a levegőben vagy- még rágyorsítana a sebességére, úgy bizony ottmaradnál.

[link]

[link]

Mindkét ábrán mindkét esetben az ember felfelé dobja az almát, de a mozgó járműben ehhez hozzáadódik az autó sebessége is, ha kívülről nézzük. Az autóból (vagy akár bicikliről) nézve nincs változás, mert a nézőpont (vagyis te) együtt mozog az autóval.

Biciklizés közben veled együtt az almának is van vízszintes sebessége. Ezt a sebességet a feldobás függőleges irányával nem szünteted meg, hanem a két irányú sebesség összeadódik - vagyis összeadódik a vízszintes és függőleges irányú mozgás.

Ennek egy variációja:

- Ha csak elengeded akkor is megmarad ez a vízszintes sebesség és a függőleges irányú leeséshez hozzáadódik.

Valamennyit lassul az alma a légellenállás miatt, tehát nem pont ugyanoda fog érkezni, egy kicsit "lemarad".

De az almának elég nagy a tömege és a légellenállása sem olyan nagy a gömbszerű alak miatt, ezért ez a hatás nem jelentős.

Ha valami könnyű és/vagy nagy felületű tárggyal próbálkoznál (pl. papírlappal, pingpong labdával, stb.) azzal már jelentős lenne a hatás, olyannyira, hogy nem tudnád elkapni.

Mert megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig amíg a rá ható eredők eredője nulla.

Márpedig a veled azonos írányú mozgás mozgását befolyásoló erők eredője nulla.

Tudod, ugyanezért nem esik le a Hold, s nem kering ki alóla és.