Az ősrobbanás időpontja és a világegyetem mérete összeegyeztethető?
Szeretek csillagászattal foglalkozni, egy időben több távcsövem is volt. A legnagyobb, amit magam építettem 200*1500 Newton reflektor volt.
Vannak azonban kérdések, amik felmerülnek bennem és nem tudom megérteni egyszerű eszemmel.
Azt tudjuk, hogy a világegyetem kora nagyjából tizennégy milliárd év, vagyis ennyi idővel ezelőtt volt az ősrobbanás.
Igen ám, de ma észleljük a számunkra látható univerzum peremén az objektumokat, amik nagy sebességgel távolodnak.
Az egyik ilyen legtávolabbi galaxis az UDFj-39546284 , amit a Hubble észlelt és a távolsága 13,2 milliárd fényév.
Csakhogy a távolság ebben a vonatkozásban időt is jelent, vagyis mi nem a mostani állapotot látjuk, hanem a 13,2 milliárd évvel ezelőttit, hiszen a fény csak most ért el hozzánk abból az irdatlan távolságból és mivel fény, nyilván fénysebességgel.
Csakhogy az nagyjából az ősrobbanás pillanata, vagyis miképpen lehetett 13,2 milliárd évvel ezelőtt (amit mi most észlelünk) ott az az objektum, hiszen akkor az ősrobbanás volt, illetve az valamivel éppenséggel előbb volt, de nem túl sokkal, majdnem az ősrobbanás pillanata az, amit nekünk látnunk kellene.
Mivel nagyjából mindenfelé ilyen távolságban észleljük a legtávolabbi objektumokat, azt kell mondanom, hogy 13,2 milliárd évvel ezelőtt nem lehetett kicsi a világegyetem, hanem pontosan a mai mérete volt már neki, illetve az, amit mi most látunk, hiszen most ér ide a fényük azokból a távolságokból.
(Azok a távolodó galaxisok nyilván azóta sem álltak meg, ha eltekintünk attól, hogy gyorsulva távolodik, de fénysebességgel, vagy ahhoz közelivel, akkor most azok még egyszer olyan távol vannak, vagyis már 26,4 milliárd fényévnyire.)
Mivel nem ismeretes az Univerzum közepe, amitől mi is távolodunk, számoljuk tőlünk a távolodásokat.
Elfogadom a 13,4 M fényévet, bár természetesen nem biztos, hogy pont ugyanarra a galaktikára gondoltak, mint amit én jeleztem, de akkor 500 millió év alatt 26.8 szoros fénysebességgel kellene tőlünk távolodnia, hogy ott legyen, ahol most látjuk, de nem gondolnám, hogy ekkora mértékű lenne a vöröseltolódás. Természetesen az ősrobbanás helye bárhol is volt, az tőlünk is legalább ennyire kell, hogy legyen, mert mi ugyan miért haladtunk volna kisebb sebességgel, illetve mégiscsak vannak objektumok, amik sokkal távolabb vannak, mások meg nem, érdekes.
Azt, hogy az ősrobbanás nem 14 M évvel ezelőtt történt, hanem esetleg máskor, nem veszem figyelembe, hiszen tudtommal három szempontból is kimérték és ha az nem állja meg a helyét, akkor minden halomra dől, így jobb, ha hanyagoljuk, bár természetesen lehetséges.
Az előbbi gondolatmenet szerint mivel nem mi vagyunk az univerzum közepén, ami majdnem teljesen biztos, de minden irányban ugyanakkora távolságba látunk el, ezért valószínű, hogy annak mérete sokkal nagyobb, mint ameddig ellátunk, vagyis akkor a kezdeti tágulási sebesség elérheti a fény sebességének 40-50 szeresét is?
Elképesztő!
Ez mennyire lehetséges?
válasza:@11: Az univerzumnak nincs közepe, az ősrobbanás nem egy középpontból szétterjedő hagyományos robbanás volt, mindenhol egyszerre és azonosan játszódott le, és ennek megfelelően tágukunk most is. Minden mindentől távolodik, és minél távolabb van két objektum egymástól, annál nagyobb sebességgel.
40-50 szeres fénysebességnél még gyorsabb is volt az inflációs szakaszban.
válasza:#11: ahogy előttem is írták, nézz utána az inflációs modellnek, a tér metrikus tágulásának. Nem kell ahhoz fénysebességnél gyorsabb haladás, hogy két eléggé távoli pont a fénynél gyorsabban távolodjon egymástól.
Az általunk észlelhető legtávolabbi objektumok nem az ősrobbanás helyét, idejét vagy állapotát mutatják, hanem az ilyen messze lévő objektumok és a Föld között a kozmikus felfúvódás miatt olyan gyorsan növekszik a távolság, mintha közel fénysebességel távolodnának tőlünk. De ez nem valódi mozgást jelent, hanem a két pont közötti távolság növekedését (nem ugyanaz). Egy távolsághatáron túl pedig már a felfúvódás okozta távolságnövekedés üteme nagyobb a fénysebességnél, ezért az ilyen messzi objektumokból kilépő fény soha nem érhet el hozzánk.
Plusz egy tipp: az Univerzumnak nincs közepe, az ősrobbanásnak nincs kiindulási pontja vagy bármilyen kitüntetett pontja. Az ősrobbanás, az Univerzum tágulása nem olyan, mint egy "hagyomásnyos" robbanás. Ez egy uniform tágulás, amit bármelyik pontjából nézel, ugyanúgy érzékelsz, minden pontban ugyanúgy történik.
Nagyjából kezdem érteni, bár nem vagyok fizikus, gépész vagyok.
De akkor mi van a másik kérdésemmel, mert az így még xarabbul fest?
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Elnézést, meg sem köszöntem, bocsi.
Köszönöm.
válasza:Nézd meg ezt. Van hozzá magyar felirat
https://www.youtube.com/watch?v=pNwtfE4MquM&list=PLaAST1WL27..
válasza:A LÁTHATÓ világegyetem mérete 96 mrd fényév.
Kora 14 mrd év.
Tehát a létező legtávolabbi dolog, amit ma láthatunk, az kb. 13 mrd éve indult el, és AHONNAN elindult, a térnek az a pontja ma kb. 48 mrd fényévre van tőlünk.
Messzebbre azért sem láthatunk, mert a tér ott már fénysebesség fölött távolodik tőlünk, tehát az onnan induló fény soha nem ér ide hozzánk.
válasza:Ja, és a világunk közepe NINCSEN BENNE a világunkban.
Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy egy lufi FELSZÍNÉN mutassam meg, hol van a lufi közepe.
NINCSEN RAJTA.
A lufi közepe NEM a felszínén van, és ugyanúgy, a világunknak a közepe, ahonnan az ősrobbanás elindult, NINCSEN BENNE a jelenlegi világunkban.
Ezért szokták azt mondani, hogy mindenütt ott van: de ez nem igaz - csak annyi, hogy a világunk minden pontjától egyforma távolságra van az ősrobbanás helye.
Illetve felmerült bennem még valami.
Az tudható, hogy a kezdeti irdatlan tágulási sebesség miért csökkent le, illetve a kvazárok miért gyorsulnak?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!