Miért nem esnek szét a protonokkal teli atomok?

A magnak van egy kötési energiája.

Észrevették, hogy a protonok és neutronok tömege külön-külön összeadva több, mint az atommag tömege. A tömegük egy része ugyanis "átalakul" energiává.

A híres E=mc^2 képlet írja le ezt a jelenséget. Itt az "m" azt a tömegkülönbséget jelöli amiről az előbb írtam.

Hogy ez a tömegből energiává való alakulás pontosan hogyan is történik arról amúgy elképzelésem sincs, és kétlem hogy elsőre fel tudnám fogni.

Azért egy kicsit részletesebben:

- a proton és a neutron nagyon erősen vonzza egymást, ha összeérnek, de messzebbről nem.

- a protonok messziről taszítják egymást, de ez az erő sokkal gyengébb.

Ha megfigyeled, nincsen olyan atom, ami csak protonokból állna.

Viszont, ha egy atomban nagyon sok a proton, akkor ezeknek az EGYÜTTES taszítása már lesz olyan erős, mint az egy szál proton és neutron vonzása valahol az atommag belsejében, ezért ez az atommag szétesik.

Ha még nincs ennyi proton, akkor is gyenge a kötés, instabil az atommag.

Azok az atommagok, amelyeket mostanában fedeztek fel, túl vannak ezen a határon, ezért nagyon gyorsan szétesnek.

[link]

[link]

Előttem már mindent leírtak, csak próbálom röviden és tömören egybegyúrni.

Amiatt nem esnek szét, mert a rendszám növekedésével egyre több neutron van a magban.

[Nézd meg a rendszám tömegszám arányokat.

A proton-proton taszítást úgy kompenzálják a magok, hogy egy protonra először egy neutron jut, hogy a magerők vonzása kompenzálja a Coulomb taszítást. A kénig durván 1:1 at aránya a protonok és neutronok számának (a tömegszám duplája a rendszámnak). A vasnál már túl van az 1:1 arányon - itt már a tömegszám több mint a duplája a rendszámnak.

Az aranynál már másfélszer több a neutron.

Az Uránnál meg már 92 protonra 146 neutron jut.]