Öregszenek-e az atomok?

Nem.

Az elektronoknak pedig nincs keringési sebessége.

Az atomok nem öregszenek.

De pl..

"Egyes feltételezések szerint a proton felezési ideje is véges (>10^30 év). "

[link]

Az elektronok pedig nem úgy kapcsolódnak a maghoz, ahogy a műholdak a Földhöz. Nem keringenek, ez csak egy hasonlat.

A felezési idő az egy dolog.

De attól még az atom nem öregszik. Egy ezredmásodperccel a bomlás előtt pontosan úgy viselkedik, mint 8 milliárd évvel előtte.

#3

Ööö.. Ezért írtam, hogy "Az atomok nem öregszenek."

Az utána jövő idézet csak érdekesség.

Azért álljunk meg egy szóra. Senki sem tudja, ez emberiség, mint olyan öregszik-e. Pista bácsi, meg Mari néni öregszik. Mert születésükkor beindultak bizonyos véges folyamatok, és az öregedés nem egyéb, mint a folyamatok előrehaladása.

Na de mi van egy konkrét atommal? Nincs folyamat. Nem értelmezhető a szó. Viszont az atom is környezetben van. Eltalálhatja egy bazi erős energiával rendelkező részecske, és úgy szétesik, hogy na. Akkor most meghalt az atom? Ha a meghalás az, hogy nincs többé ugyanúgy, akkor igen. Csak rossz a szóhasználat. Jobb azt mondani, az atom szétesett.

Persze az atomot olyan kis hatások is érhetik, amiket nem lehet kimérni. De hatás! Megváltoztat! És ha egy következő hatás jön, annak már más a folytatása. Ebben az értelemben akár öregedhetnek is. Csak "öregedés" alatt másfajta folyamategyüttest értünk, és a lefolyás is más. Ezért nem szerencsés e szót használni az atomra. Ő más, másképp viselkedik, másképp reagál, ezért célszerű a változásaira más szót használni.

#5:

nem kell találgatnod, ismerjük már a folyamatokat.

NEM változnak az atomok.

Az elektronok soha, az atommagok pedig nem öregednek.

Az igaz, hogy vannak bennük különböző folyamatok: pl. az atommagok szétesés előtt gyakran gerjedni szoktak.

Ez elég jól kimérhető.

Kap pl. egy neutront, az bizonyos energiát visz a magba - az pedig gerjesztett állapotba kerül, felfúvódik, felvesz egy elég érdekes alakot - aztán szétesik.

De ez inkább baleset, és nem öregség. Nagyon rövid idő alatt végbemegy.

Itt több dolog keveredik. Nem tisztem igazat adni ennek vagy annak, inkább a kérdés feltevőjét hoznám picit képbe.

Idő iránya ott van, ahol a kényszeres entrópia kijelöl egy folyamat irányt. PL. a való világban az asztal széléről leeső tojás, a rendezetlenség növekedésének iránya.

Az atomi rendszerek (mondjuk úgy általában, a nem Newtoni-fizikai törvényszerűségeknek engedelmeskedő kvantummechanika) világában a statisztikus eloszlás és kombinált világvonalak átlagfüggvényei vannak jelen, azaz semennyivel nem feszültebb egy 1 millisecundumos uránizotóp, mint mondjuk egy univerzum keletkezése óta bomlásra váró példány. Az atomi részecskéknek nincs címkéje, "szőrtelenek".

A harmadik halmaz nehéz ügy, mert mint mondtam, a kvantummechanikai struktúrák nem-Newtoni rendszerek. Azaz pályák, lassulás, öregedés stb. mind-mind olyan fogalmak, amelyek egyáltalán nincsenek, vagy csak a statisztikai mintavételezéseik (világvonalaik) igen nagy átlaga. (Feynman-értelmezés).