Ha egy aszinkron motor állórészébe behelyeznénk egy autó generátor körmöspólusú forgórészét (csak elmélet), tudna úgy forogni, mintha az aszinkron motor normális (kalickás) forgórésze?

A kérdésre azt tudom elmondani válaszként, hogy a "körmospólusú" - kicsit szakszerűbben kiképzett pólusú forgórész tekercseinek alkalmas kapcsolásával működőképes aszinkron motort kapunk.

Sőt, a kalickás motor kitalálása előtt (és utána is) igen elterjedtek voltak az u.n. csúszógyűrűs aszinkron motorok, amik pont ilyen tekercselt forgórésszel rendelkeztek.

a kérdés második feléhez:

A motor indításához "vízindítót" használtak a csúszógyűrűkre kapcsolva, ami az indítási folyamat végén a csúszógyűrűket rövidre zárta.

Kedves kérdező!

Ha tudod a választ, miért kérdezel?

Egyébként azt írtam pontosan hogy:

"...forgórész tekercseinek alkalmas kapcsolásával működőképes aszinkron motort kapunk. "

Ez jelenti például azt, hogy ha az a bizonyos kiképzett pólusú forgórész nem kettő hanem 3 vagy 6 pólusú, akkor abból minden további nélkül lehet ilyet csinálni. Előre nem volt lerögzítve, hogy milyen póluspár számú forgórészről beszélünk.

Az "alkalmas kapcsolás" fordulattal erre kívántam utalni: ha mint egy "mercédesz" kereszt állnak a tekercsek akkor a kezdeteket közösítve, a végpontokat csúszógyűrűkre kötve kialakítható a kívánt gép.

A jó hatásfokú működéshez szükséges az azonos póluspár szám az áló és a forgórészen. de ha csak azt nézzük hogy forog-e és nem számít hogy van-e nyomatéka, akkor bizony fog forogni. Sőt, ha olyan tekercset teszünk a forgórész helyére aminek csak 2 pólusa (1 póluspár) van ( szemléletesen olyan mint egy I betű a közepén tengelyezve, a talpa és a kalapja felé betekercselve) az is képes forogni, ha valamelyik irányban megforgatjuk (önnállóan nem képes elindulni) és így létrehozzuk az állórész tekercséhez kapcsolódó forgómezőhöz képeset forgó forgórész forgómezejét. (tulajdonképp a két forgómező létrejötte a működés feltétele, mind az állórészben, mind a forgórész körül. Ha a forgórész mezeje statikus, mint az előbbi példában, akkor meg kell forgatni. 3 fázisú szimmetrikus tekercselésű, az ebben indukált feszültség hatására olyan áram fog folyni, ami szintén forgómezőt hoz létre, így el tud indulni magától.)

Itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy kalickás forgórész mellett hogyan képes indítófázis nélkül mégis aszinkron gépként működni egy motor? például kis teljesítményű ventillátor motorok. Ilyen motorokon található az un. rövidrezáró gyűrű ami az állórész pólusának egy részét fogja körül és létrehozza a forgómező létrejöttének két szükséges feltételét:

időben eltolt áramok térben egymáshoz képest eltolt pólusokon létrehozottt mágneses tere képes forgómezőt létrehozni.

Remélem segítettem és megvilágítottam a lényeget.

Ami a kalickás rudazatot illeti: Az mindíg annyi pólusúként viselkedik ahány pólusú az állórész tekercselése. tehát szimmetrikus 3 fázisú 3 póluspár számú tekercselésben 3000 - s lesz a fordulatszáma a gépnek.

Ami a tekercselt forgórészeket illeti:

Minden további nélkül 1500-s aszinkron fordulaton fog forogni egy 6 póluspárszámúra tekercselt forgórész egy 3 póluspárszámúra tekercselt állórészben.

az "s" itt a gép szlipjét jelöli.

A jelenség oka, hogy a forgórész forgómezejének a fordulatszáma villamos fokban eltér a geometriai fokszámtól, mert a tekercselése 2*annyi póluspár számot tartalmaz mint az állórész.

Azonban ezt a módszert nem szokták a gyakorlatban alkalmazni, mert az állórész tekercselését könnyebb több póluspár számúra csinálni mint a forgórész tekercseit. (ami leginkább kalicka manapság)

22. oldal teteje:

www.sze.hu/~szenasy/aszmot.pdf