Hol zajlik a fehérjeszintézis?

Kevered a dolgokat: a fehérjék állnak szerkezetileg aminósavakból, közvetlenül a sejtek riboszómái legózzák őket össze.

Az esszenciális aminosavakat az emberi szervezet nem tudja előállítani, vagy nem tud eleget termelni. Ezeket bevitt fehérjékből tudjuk visszabontani.

Bővebben:google

Minden sejted képes a fehérjeszintézisre, hiszen minden sejt fő alkotóelemei fehérjékből állnak.

A fehérjéket úgy képzelt el mint miniatűr kis robotok. A DNS-t szabó varró gép egy feherje komplex. A sejtmembránban lévő csatornák mind fehérjék. A jelátviteli molekulák lehetnek fehérjék. Az enzimek is fehérjék, amik katalizálják a folyamatokat.

Fehérjék az izmokat összehúzó molekulák is, amik az erőhatást kifejtik. Fehérják cipelik, lépegetve nagy gömbökben az árut:

[link]

Minden összetett munkát a fehérjék végeznek, melyek gyakorlatilag önmaguktól összeszerelődő robotocskák. A terva DNS-ben kódolódik, a génjeinkben majd RNS-re fordul és a gyár legyártja a fehérjét az aminosav LEGO kockákból.

Tehát minden sejt gyártja magának a legkülönfélébb robotocskákat.

Mondok egy érdekes példát, mi génmódosító vírussal egerek agysejtjeibe juttatunk egy zölden fluoreszkáló fehérjét. Így a sejtek tüzeléskor szépen villognak (leegyszerűsítve...). A vírus bejut a sejtbe, és ráveszi azt, hogy gyártsa ezeket a fehérjéket mint az őrült. Ezen felül bejuttathatunk egy úgynevezett optogenetikai csatorna fehérjét is, ami kiül a sejtmembránra és fény hatására ingerületbe hozza a sejtet.

Tehát rávesszük a sejtet, hogy ha tüzel, zölden villogjon mikroszkóp alatt, és még egy olyan csatornát is gyárt, ami miatt ha kék fénnyel megvilágítod akkor ki-be kapcsolható a sejt. Így lehet idegpályákat vizsgálni sőt módosítani a működésüket nagy pontossággal.

Ezek mind fehérjék, csodálatos kis gépek.