Ha mindent a genetika határoz meg, akkor ez miért van?
Miért van az,hogy a családomban annyi idősen mint én mindenki jóval idősebbnek tűnt mint én?
Én konkrétan 22 vagyok 15-nek szoktak saccolni,régi képeket elnézve,senkinek nem volt a családban babaarca.
Vagy például,miért van nekem pszoriázisom,amikor a családban senkinek nem volt sosem?
Vagy miért rosszak a szemeim kb.5-6 éves korom óta,míg a családomban mindenkinek tökéletes a látása?
Vagy nekem miért van vastag,erős szálú hajam,ha az őseim mind vékonyabb szálú hajjal rendelkeztek?
Azt gondoltam,talán valahol,valakinél el kell kezdődnie a dolgoknak.
- Volt egy ismerősöm aki tinédzser korában kezdett lebénulni és a testvére is.
Tolószékbe kényszerültek, egy genetikai betegség volt az ok.
Az idegszálak elhalása szép lassan haladt fölfelé.
Anyukájuk családfakutatással kiderítette hogy a férjével volt 1 közös ősük vagy 300 évvel ezelőtt.
4X éves koruk körül elérte az ideg sorvadás a szívüket és meghalt mindkettő gyereke.
A példából levágható hogy működik a genetika (előzőek már jól leírták):
- Van hogy mindkét szülőnek hordoznia kell a gént és annak öröklődnie is kell. (Ebben a példabeliek nem voltak túl szerencsések sajnos.)
- Nem számít mennyi generáció telt el, ha nincs szerencséje az illetőnek így is előjöhet betegség.
De olyan tulajdonság is felbukkanhat akár jó is ami egy rég elfeledett ősödnél volt nyilvánvaló. (Pl erős haj)
- Nem feltétlenül derül ki születéskor. (A például hozott emberek csak tinédzser korukban kezdtek botladozni.)
Másik példa, másik ismerős:
- Nem tud beépíteni egy fehérjét a szervezete az ismerősömnek. Családjába tudtommal nem fordult elő ilyen, testvéreinél sem. Ez a betegség is 4X kor fölött (max 50) fog elhalálozással járni. Lehet hogy örökölte (ezt génvizsgálat deríthetné ki), de valószínűbb hogy nála lépett fel mutáció.
Ebből is leszűrhetőek tanulságok:
- Bármikor felléphet mutáció, nem feltétlen öröklésről van szó, ahogy előzőek is megírták már.
> Anyukájuk családfakutatással kiderítette hogy a férjével volt 1 közös ősük vagy 300 évvel ezelőtt.
> A példából levágható hogy működik a genetika
WTFDIJR
"Ha mindent a genetika határoz meg..."
Nos, itt van a kutya elásva... :)
Nem mindent a "genetika" határoz meg. Az maximum ad egy alapot, amire a későbbi "tulajdonságok", "hajlamok" épülnek. Nem szabad elfeledkezni a "kívülről" jövő hatásokról sem. Hiszen azok (is!) erősen befolyásolják a későbbi eredményeket... :)
A genetikai meghatározottságra épülő konkrét hatásrendszer fogja kialakítani az adott élőlény mindenkori "tulajdonságait".
Szerintem.
dellfil
Az ember működése biokémia. Az öröklődés is. A kémiai reakciók jellemzője, hogy más körülmények között másképpen zajlanak (egyik, középiskolában is tanított esete a katalizátor. Ez a folyamatban magában nem vesz részt, de hatással van rá).
Ebből következik, hogy az öröklést érdemes úgy felfogni, mint egy rakás potenciális tulajdonságot, amelyek zöme normás esetként működik, ennélfogva közel azonos, míg sok tulajdonság (hajlam) más körülmények között fejlődik, mint az örökítőé. Ennélfogva más is lesz. Mutációnak általában egy azonnali hatást okozó külső befolyást értünk. Azonban sok gén (tulajdonság) kialakulása, működése függ például az életmódtól, étrendtől, szokásoktól és sok mástól.
Kérdező, konkrét kérdéseidre (talán nem mindre) egy alapos genetikai, életmódbeli és más körülményeket figyelembe vevő vizsgálat adhat konkrét választ. De lehet, hogy ezek költsége annyi, amit senki sem fog megfinanszírozni. Tehát a vizsgálat elmarad, helyette van a találgatás, jobb esetben becslés. Ami vagy igaz, vagy nem.
Nagyon sok minden van, amit nem tudunk.
Ezek egy részét úgy hívják, anyai hatás.
Had idézzek Szabad Jánostól:
Azokból a petesejtekből fejlődhetnek ép, egészséges utódok, amelyek citoplazmája az anyai hatás minden tényezőjét tartalmazza. A petesejt citoplazmájának feltöltése, felkészítése a fogamzásra heteken át tartó folyamat.
Az anyai hatás szemléltetésére lássunk egy további példát. A ló kanca és a szamár csődör keresztezéséből olyan öszvérek származnak, amelyek a ló anyára hasonlítanak. A reciprok keresztezésből, amelyben szamár kancát ló csődörrel kereszteznek, olyan öszvérek származnak, amelyek a szamár kancára hasonlítanak. Bár a kétféle öszvér génjeinek egyik fele ló-, a másik szamáreredetű, a két öszvértípus külleme annyira eltérő, hogy az angol nyelvben a ló-öszvért mule-nak, a szamár-öszvért hinny-nek nevezik. Azt, hogy honnan, hogyan és mikor származik az öszvérekbe a "lóság", illetve a "szamárság", sajna ma sem tudjuk.
kedves #9, apai hatás pontosan annyira van, mint anyai. Ez az úgynevezett makutyi duma. Semmi értelme, trivialitások összehányása egy kupacba.
Amúgy tudjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!