Skolem paradoxon, hogy is van ez?
Tegyük fel hogy ZFC konzisztens. A Löwenheim–Skolem tétel szerint létezik ZFC-nek egy megszámlálható számosságú modellje. Tekintsük most ezt egy Q megszámlálható számosságú gráfnak, az egyszerűség kedvéért.
Ebben a gráfban a csúcsok a halmazok, tehát a Q gráfban definiált valós számok egy megszámlálható számosságú részhalmazát adja a Q gráfnak.
Viszont minden "saját valós számunknak" ((ZFC-ben dolgozunk. A mi ZFC-nkben megszámlálható számosságú Q. Saját magában nincsen számossága természetesen)) megfeleltethetjük a Q gráf egy csúcsát.
Ez így egy, a mi ZFC-nkben, egy kontinuum számosságú halmaz megszámlálható számosságúba való injektív beleképzése.
Ez így ellentmondás.
Hol a hiba?
Irodalom:
Mert nem tudok angolul.
Te jössz.
Ugyan már, ne szórakozz velem:) hogy ne tudnál angolul? És mi vinne rá, hogy angolul linkelj, ha nem tudsz angolul? Értem én, hogy csak provokálsz, de ha már csinálod, adjuk meg a módját. Tudsz te ennél jobbat is.
Nem lesz minden valós számnak egy halmaza a modellben. Csak azokról tudod, hogy lesz nekik, amelyikek definissable-ok, amit nem tudom, hogy mondanak magyarul. (Azt jelenti, hogy van olyan - jelen esetben elsőrendű - formula, amit egyedül ő elégít ki.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!