A csimpánzokból mi lehet mondjuk 100 millió év múlva? (lent)

Másik csimpánz. Az említett játék egy utánzási képesség fejlett változata, nem pedig gondolkodás. Ezt éppen az bizonyítja, hogy egymás ellen nem tudnak játszani. Az ugyanis legalább az egyik féltől kezdeményezőképességet, és a játék akarását jelenti. Ilyen képessége azonban a csimpánznak nincs.

Amennyiben a dolgok úgy alakulnak, lehetséges új fajok kialakulása. Itt azonban a hangsúly a "lehetséges" szón van. És az is mindössze azon az alapon, hogy a múltat ismerjük, és tudjuk, hogy mennyi idő alatt jött létre az élet magasabb formáiból az ember. Az állítás tehát mindössze annyi: 1 milliárd év 23-szor akkora, mint amennyi idő alatt emberré váltunk. De hogy ez még egyszer bekövetkezik-e, erről senki semmit nem állít. A lehetőség és a tény két merőben különböző dolog.

Az ember kihalása nélkül ennek esélye sincs. Örülhetnek, ha sikerül még egy darabig életben maradniuk.

Ha az ember eltűnne, és hasonló szelekciós nyomás lenne a csimpánzokon, akkor lehetne belőle egy vagy több más faj, ami kifejezetten emberszerű, de az nem a mi fajunk lenne, hanem más.

Vannak más emberszabásúak, ha túlélnék az ember eltűnését, akkor lehet, hogy belőlük lenne az új emberszerű faj. Jó jelölt még a patkány is.

Az a 23 egy sima matek, figyelembe véve a mi kialakulási időnket illetve saccolt várható élettartamunkat fajként.

Azt nem veszi figyelembe, hogy mi esetleg NEM halunk ki.

Ha tőlünk megszabadulna a bolygó, valóban van esély, hogy megjelenik új értelmes faj.

Csak az a baj, hogy senki nem tudja reálisan saccolni sem, hogy mekkora eséllyel jelenik meg tényleg egy másik értelmes faj. Annyira függhet a körülményektől, hogy a magasabb értelmet kikényszerítik-e egy fajból, hogy kár tippelni.

Azt sem tudjuk biztosan, de valószínűleg nem törvényszerű, hogy ki KELL alakulnia értelmes fajnak.

Hogy melyik faj lehet utódunk?

A jelen állatvilágból a legspecializálatlanabbak a legesélyesebbek. Pl. a patkányok.

Nem kizárható persze egy "majmok bolygója" sem, viszont az, hogy eddig az emberszabásúak nem léptek tovább, az nem írható egyértelműen a mi rovásunkra, szóval az ember eltűnése nem indítana be feltétlenül náluk egy fejlődést. Sőt gyanítom, hogy nélkülünk pl. a csimpánzok még ott sem tartanának, ahol tartanak.

Sok rizsa a semmiről tulajdonképpen, mert a sommás válasz az lenne, hogy a jó fene sem tudja.

Szerintem a modern emberi faj is egy nagyon-nagy véletlen miatt tudott így fejlődni, mert mi az evolúciós haszna?

A legtöbb ma élő állat tökéletes szintre fejlődött, hogy alkalmazkodhasson (túlélés, fajfenntartás, zsákmányszerzés etc..), és nem fejlődött tovább egyik sem.

pl. a krokodilok és aligátorok tökéletes szintre fejlődtek, és már a dinoszauruszok korában is éltek...

Az emberi fajjal valami nagyon nagy véletlen történhetett, vagy valami különleges esemény.

Vannak elméletek, miszerint a homo sapiens ugye nagyjából 250 ezer éve létezik, de csak az utolsó 50 ezer évben (nagy kiugrásnak nevezik) váltak banánevő barlanglakókból civilizációt építő lényekké. Vagyis 50 ezer év alatt olyasmi történt velünk, mint senki mással itt a Földön. Érdekes számomra, hogy milyen evolúciós szerepe van annak, hogy megszabadultunk szőrzetüktől és más állatok szőrzetét kezdtük hordani, hogy ne fagyjunk meg..

A természet többi része nem fejlődött úgy mint mi, nem tettek szert ilyen gyors genetikai mutációra, és nem volt hasonló "kitörési pontjuk" az evolúció során.

A hangdobozunk, a gége is teljesen különbözik az emberszabásúakétól, mintha arra lettünk volna "tervezve" hogy beszélni tudjunk.

#6:

Azért a civilizációvá szerveződés túlélést segítő hatására nem mi vagyunk az egyetlen példák, hangyák, méhek, termeszek, földikutyák ott vannak példának.

Csak náluk a civilizáció-fejlődés még alacsonyabb egyéni értelmi szintű egyedeknél alakult ki, mi meg valószínűleg már magasabb szinten jártunk.

Nincs rá bizonyítékom, de gyanítom, hogy az ilyen jellegű eltérés volt az, ami már az emberszabásúak kialakulásakor kiemelt minket a többi majomfaj közül és ez az a "behozhatatlan előny", ami miatt a többi emberszabásúnak kimaradt és megrekedtek.

(Nem értek egyet az előzőekkel:

#2-3-4 készpénznek veszi, hogy ha egy ökológiai fülke be van töltve, akkor nem lehetséges más fajban azzal azonos irányba mutató stratégia és selekciós nyomás, pedig ez nem igaz.

De ezt most hagyjuk, mert van itt nagyobb baki is:)

"A minap olvastam (natgeo-n), hogy a Föld még legalább 1 milliárd évig lakható és ez idő alatt 23-szor alakulhatnak ki új intelligens fajok (A cikk további dolgait nem részletezném, a Fermi-paradoxonról ír)"

megkerestem a forrás cikket:

"Az alapján, hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy az ősi főemlősökből kifejlődjön az emberiség és elkészítse az első rádiót, a Földön még 23-szor alakulhatnak ki új, intelligens civilizációk."

Éééééés akkor indul a kutatás, hogy azt a 23as számot honnan a csudából szopta.

Erősen gyanítom, hogy egyszerűen elosztott egy számot egy másik számmal (ami értelmetlen módszer), de még így sem világos, hogy miért és melyiket.

Az élet kábé 5 milliárd éve kezdődött és kb ugyanennyi idő van, mielőtt lakhatatlan lenne a bolygó, HA a nap életciklusa alapján szabjuk ezt meg (ami megint nem feltétlen tuti módszer, de haladjunk...)

Tessék egy angol lista a főbb emberi evolúciós eseményekről:

[link]

A cikk jellemző felületességgel csak "ősi főemlősöket" említ anélkül, hogy megmondaná, mire gondol, de még így is kiviláglik a fenti listából, hogy...

Mindegy, hogy mennyire messzire mész vissza az időben(emberszabásúak és gibbonok különválása, stb.), LEHETETLEN, hogy azt a számot kapd. Az a 23, azaz kb 160 millió évvel ezelőtt max úgy jöhet ki, ha egyenesen az emlősök megjelenéséig mész vissza (NEM a főemlősökéig).

Hogy hogyan bűvészkedte össze ezt a számot tehát csak találgatni lehet.

Most belemehetnék hogy a számokkal így dobálózás miért teljesen teljesen értelmetlen és tudománytalan. Pl. egy faj potenciálja a lassú vagy a gyors evolúcióra a saját szaporodásának a gyakoriságától, a DNSe stabilitásától meg egy csomó más tényezőktől függ. Ezért tudnak pl. a vírusok rendkívül gyorsan alkalmazkodni, mert sokkal gyorsabban lepereg bennük egy csomó új generáció, mint a nagytestű lassabban szaporodó állatokban.

Valamivel értelmesebb lenne talán azt meghatározni, hogy egy agy MINIMUM mennyi idő alatt juthat el X pontból Y pontba. (Bár lehetséges rapid ugrásszerű evolúció is, szal az "átlagos/várt" és "minimális" idő megint más...)

De megintcsak, értelmetlen, mert nem 0ról indulnánk már soha, tele vagyunk szórva fejlett aggyal rendelkező jelölt fajokkal, mi értelme a 0ról indulást számolgatni? Mi a kiindulási pont?

Csimpánzok. A csimpánzokban igazából már minden megvan, ami az emberben. Növeszd őket ember méretűre, háromszorozd meg az idegsejtek számát és van egy inte

#1 felhívta a figyelmet valamire:

Az ösztönös hajlamok is számítanak.

Emberszabásúak megtaníthatóak jelbeszédre.

Mégis egymás között nem használnak ilyet.

Az ember ha nem tanítod ré, akkor is beszélni próbál.

(NEM a képesség, #1 rosszul mondta: a hajlam)

Emberi intelligencia relativitása:

Az ember agya nem egy etalon. Valóban az élvonalban vagyunk az agy súly/testsúly arányban, neuronok száméban stb., bár vannak előttünk még fajok, akiket nahát, mégse tekintünk "emberi intelligensnek".

De nem vagyunk képesek olyan kifinomultan látni, mint a madarak. Nem annyira fejlett az egyensúlyérzékünk, mint a nagytestű szárazföldi állatoknak. stb. stb.

Mi egy speciális kombóval rendelkezünk, amiben szerepet kap a NYELV (és tágabban a társas hierarchiákban gondolkodás), az elvont gondolkodás (szabályok, modellek társítása valós eseményekhez), és a szerszámkészítés.

A technológiai civilizáció ezeknek a folyománya.

Eléggé nyilvánvaló gyengeségei és korlátai vannak a mi társas szerveződésünknek is és el lehet képzelni jobbat. Az is látszik, hogy az emberi természet gátat szab neki, hogy milyen messzire lehet vele elmenni.

"A kérdésem az, hogy akkor még melyik fajok lehetnek intelligens, technológiai fajok?"

Emberszabásúak, elefántok, cetfélék (delfinek), disznók. De Google-ezz rá egy "leginteligensebb fajok"ra.

Ez az agyonegyszerűsített válasz.

"4 készpénznek veszi, hogy ha egy ökológiai fülke be van töltve, akkor nem lehetséges más fajban azzal azonos irányba mutató stratégia és selekciós nyomás, pedig ez nem igaz."

Visszaolvasva tényleg így hangozhat az is, amit én írtam, de nem ez volt a célom.

Természetesen nincs elvi akadálya, hogy akár több faj egyszerre is elindulhasson az értelmessé válás útján. Viszont az emberiség eddigi produkcióját látva MELLETTÜNK elég nehéz dolga lenne egy új értelmes fajnak talpra állni. Mi már most túl vagyunk népesedve, iszonyatosan invazív faj vagyunk. Éppen ezért én csupán az ember mellett látom irreálisnak egy más faj felfejlődését. Vagy elnyomjuk, megakadályozzuk, vagy nagy buta segítőkészség révén kicsináljuk az ehhez szükséges evolúciós nyomást.

Bár, tulajdonképpen az embert túlélni éppen hogy egy iszonyat kemény feladat, lehet, hogy éppen ez tesz egy fajt értelmessé.