A mai fizikusok honnan lehetnek biztosak abban, hogy a régen elvégzett kísérletekből levezetett következtetések helyesek?
Gondolok itt pl. az 1900-as évek elején, közepén elvégzett érdekes kísérletekre, mondjuk optika, kvantummechanika stb. területeken.
Időnként újra és újra elvégeztetik ezeket a kísérleteket a hallgatókkal, vagy csak az elméletet/matematikát tanítatják meg velük?
válasza:Persze, rendszeresen elvégzik ezeket.
Elég nagy baj, hogy te annak idején nem csináltad.
válasza:"Elég nagy baj, hogy te annak idején nem csináltad."
-> hát igen.. bizonyára sokan szívesen leköpnék középiskolai fizika tanárukat, mert nem mutatta be megfelelően az atommaghasadást a gimnáziumi atomreaktorban...
válasza:"atommaghasadást"
Ahhoz menj el a műegyetemre.
De te pl. optikai kísérletekről beszéltél. Meg értelemszerűen a többi, középiskolai kísérlet... ugye nem azért kérdezted, hogy aztán jól beleköthess a válaszolókba?
#4-es
de azt is odaírtam, hogy azok a kísérletek, amelyeket az 1900-as években végeztek (pl. kétrés kísérlet), nem pedig az 1600-as években (pl. fénytörés, tükröződés)..
szval abbahagyhatnád az okoskodást, ha érdemben nem tudsz válaszolni, csak fikázni.
válasza:Nem tudom, mit szórakozol.
Egyrészt a régi kísérletek pont olyan fontosak, mint az újak. Mind a tudományról szól.
Másrészt az újak nagy részét is el lehet(ne) végezni középiskolában is.
Azt a szót pedig, hogy "okoskodás"... hadd ne részletezzem, hogy kiktől hallottam csak idáig.
Még egy dolog:
eleve nem igazán értem a kérdésed. Ha egyszer egy kísérletet bizonyítottan elvégeztek, akkor az érvényes.
Mitől veszítené el az érvényét?
Ez nem hit, hogy tegnap még elhittük, de azért ma is beszélni kell róla, különben már holnap nem hisszük el.
A tudományos törvények annyira összekapcsolódnak, hogy ha egy kísérletet elvégzel, az 10 másikat is bizonyít.
Bőven elég lenne 100 évente egyszer ellenőrizni.
már ne is haragudj, de te egy nagyon tudatlan ember vagy, aki bár lehet átlát bizonyos összefüggéseket, nagy komplexitásban képtelen gondolkodni..
"a régi kísérletek pont olyan fontosak, mint az újak"
-> senki sem vitatta, sőőőt... a kérdés is pont erre irányul.
"Azt a szót pedig, hogy "okoskodás"... hadd ne részletezzem, hogy kiktől hallottam csak idáig."
"Még egy dolog: eleve nem igazán értem a kérdésed."
-> a tény, hogy annak ellenére írtál választ, hogy magát a kérdést sem érted, erősíti a tényt, hogy okoskodsz.
"Ha egyszer egy kísérletet bizonyítottan elvégeztek, akkor az érvényes."
-> Igen, de miért is kéne nekem ezt elhinnem? Az, hogy pár ember azt állítja, hogy elvégezték a kísérletet, nem jelenti azt, hogy meg is tették... Jézust és angyalokat is láttak páran 2000 éve, szép részletes könyveket és beszámolókat is írtak róla többekközött az akkori tudományos szemléletnek megfeleőt is, de ugye megérted, ha mindezek ellenére jelenleg "vonakodom elhinni".
És csak mert valami hihetően dokumentált és matematikailag is alátámasztott, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy realizálható, megvalósítható (pl. dirac delta impulzus válasz)...
"Ez nem hit, hogy tegnap még elhittük, de azért ma is beszélni kell róla, különben már holnap nem hisszük el."
-> Dehogynem. Majdnemhogy pont ez a hit definíciója. Mindaddig csak hit az én szubjektív nézőpontomból, amíg valaki nem reprodukálja előttem és nem mutatja meg, hogy tényleg létezik az amit egyszer leírtak/bebizonyítottak stb... Pont onnantól válik tudománnyá, hogy nem hinni kell benne, hanem megismételhető. Pont ezért nem racionális istenben sem hinni tudomány szempontjából, hisz nem könnyen reprodukálható jelenség.
"A tudományos törvények annyira összekapcsolódnak, hogy ha egy kísérletet elvégzel, az 10 másikat is bizonyít."
-> Ezzel senki nem vitatkozott. A kérdés csak az, hogy melyik 10-et bizonyítja és az, hogy amikor tanulod a fizikát, honnan kéne tudnod, hogy azt bizonyítja-e amit gondolsz hogy bizonyít (és ezzel vissza is kanyarodtunk a hithez, amit tudományos eszközökkel szeretnénk kiküszöbölni).
válasza:Pl. az, hogy beülsz egy autóba, vagy beszállsz egy liftbe, vagy csak ránézel egy repülőgépre, működés közben, az bizonyít vagy 100 kísérletet a mechanika, a hőtan és az elektronika témakörből.
Ha használsz egy katódsugárcsöves tv-t, az bizonyít jó pár kísérletet az elektron témaköréből.
A GPS bizonyít pár dolgot a relativitásból és az elektromágnesességből.
A számítógépedről már nem is beszélek.
A többiért menj el a CERN-be, és segíts nekik kiértékelni a kísérleteket. Több hónap csúszásban vannak vele, annyit kísérleteznek.
a #8-as válaszod mellyik megjegyzésemre szánt válasz? Ha nem jelölöd be, mire reagálsz, úgy elég nehéz tételesen vizsgálni/cáfolni/bizonyítani valakinek az állításait, vagy vitázni valakivel...
A kérdésemben még mindig nem "csak pár dolgot" szeretnék innen-onnan bizonyítottnak látni. Hacsak nem szenteli valaki az életének nagy részét reverse engineering-re, úgy elég nehéz már működő dolgokból kitalálni a "helyes elméletet". Szval az érvelésed, miszerint egy működő komplex rendszerből pl. autó/TV-t bizonyítkként kellene elfogadni egy adott elméletre nem igazán helytálló. Ilyen erővel működhetne az autó "sűrített mágiával" is, hacsak nem végzek kísérleteket, az életben nem jövök rá, hogy így van-e.
Szval a feltett a kérdésnek mindig van/volt/lesz létjogosultsága.
válasza:A kétrés kísérletet te magad is el tudod végezni néhány megfelelően felhasított kartonnal és egy lézerceruzával. :D Ez egy közkeletű laikus félreértés, hogy ez valami csak részecskegyorsítóval tesztelhető dolog. Pont azért mondogatják annyit, mert ez egy házilag is tesztelhető módszer a fny hullám- és részecske kettős viselkedésének a demonstrálására.
A kérdéshez annyit tudok mondani, hogy azt is megkérdezhetnénk, az építész kipróbálja-e, hogy a fizika még mindig működik-e vagy csak elhiszi. Nyilván hogy igen, hiszen az egész házépítés sikere azon múlik, nyilván, hogy a tervezés maga ezekre a törvényekre építésről, folyamatos használatról szól. Nem azon múlik a folyamatos tesztelés, hogy néhny egyetemi építész hallgató megkapja elvégzésre az alap bevezető fizikai gyakorlatokat.
Elég buta kérdésnek tűnik, mert ha a CERN csak pofára hisz el valamit, akkor azzal kezdődik, hogy a köv. kísérlet a levegőbe repül.
Értem én, hogy mit akarsz - vegyünk egy nagyon részterületet, ami nem épül tovább egy alkalmazott területbe, és amit csak néhány specialista kutat. Mondjuk egy csillagász, aki egy speciális csillagrendszer mozgását jegyzi fel, egy történész, régész, nyelvész, aki valamilyen történelmi rlszletkérdést kutat - mondjuk, Mezopotámia területén élő kisebbségek nyelvjárásaiban bekövetkezett nazális elváltozások...egy geológus, aki adott ásatás részleteit osztályozza...Nyilván minél kevesebb emer elemez majd használ valamit, minél kevésbé jelentős a szakterület, annál inkább esélyes, hogy becsúszhatnak fel nem derített ibák - persze ezeket a tudományos közösség ennyi megbízhatósággal is kezeli. De olyan információk, amiket milliók kutatnak, használnak minden nap, NEM egy polcon porosodnak, nem értem, itt hogyan lehetnének ilyen nagy meglepetések?
Nyilván van egy olyan dolog, hogy ismert ANOMÁLIÁK, rlszletek, amik nem illenek az eddigi ismereteinkbe. Ezért ilyen nagy szám pl. a sötét anyag keresése meg még sok más. Ezek majd új fejlettebb átfogó elméletekhez vezetnek.
De ezek se úgy, hogy akkor az előző megy a szemétbe. Ahogyan a relativitáselmélet is úgy egészítette ki a newtoni modellt, hogy igazából magába építette; és a newtoni elveket továbbra is használjuk, a mérnöki munka minden területén.(Nincs akkora eltérés, hogy érdemes legyen egy bonyolultabb elmélet használatára váltani.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!