Mi az oka anna, hogy az Ősrobbanáskor az Anyag felülkerekedett az Antianyagon?
Az Ősrobbanás után a feltételezések szerint egyenlő mennyiségű Anyag és Antianyag jött létre, ahogy az Univerzum tágult és lehűlt, vagyis a részecskék össze tudtak állni barionná, majd atommá ahogy kevésbé lettek mozgékonyak a csökkent hőmérséklet hatására.
Az Antianyag tulajdonságai megegyeznek az Anyagéval (azaz egy Antihidrogén vagy egy Antihélium atom megkülönböztethetetlen egy Hidrogén és Hélium atomtól, ugyanúgy gázok, az Antihidrogén valószínűleg elégne Antioxigénben Antivizet formálva stb.) csak amikor egy Atom és egy Antiatom találkozik akkor elpusztítják egymást és gammasugárzásként oszlik szét energiájuk.
Az Ősrobbanáskor keletkezett anyag 99%-a elpusztult az Univerzum létrejöttekor, mégis valahogy létrejött egy kis Anyag és ez alkotja a mai Univerzumot, a Földet, a Napot, és a távoli galaxisokat is.
Hogyan történhetett ez meg? Miért nem oltotta ki egymást az összes Anyag és Antianyag az Ősrobbanás után? Mi az oka annak, hogy az Anyag "győzött" az Antianyag helyett?
Na igen, ez csak nézőpont kérdése.
Amúgy miért kellett a jó választ lepontozni?
"Először is a megsemmisülés vagy máshogy mondva annihiláció egy nagyon félrevezető szó rá. Nem megsemmisülésről van szó. Ugyanis ha az anyag találkozik a neki megfelelő antianyag párjával akkor az a tömegüknek megegegyző E=m*c^2 energiájú fotonok formájában szétsugárzódik. A foton mely a fény részecskéje is anyag, de nem építőkő részecskéből álló anyag hanem kölcsönhatás közvetítő.
Dirac híres egyenlete a fermionok mozgásáról, kétféle megoldást ad, pozitív és negatív energiájút. Ez a XX. század egyik legfontosabb fizikai felfedezése, de Diracot bizonyos értelemben szépészeti megfontolások vezették: relativisztikusan invariáns, azaz a teret és időt egységesen kezelő, lineáris egyenletet keresett és talált.
Azonban kiderült később, hogy a korábban hitt szimmetriák nem tökéletes szimmetriák, ezt nevezik szimmetria sértésnek vagy még csúnyábban mondva szimmetria törésnek mondják, de valójában ezek nem is szimmetriák. Olyan magától értetődőnek tűnik, hogy az elforgatás szimmetriája a világnak, ha elfogrgatunk valamit akkor az ugyan úgy működni fog. Akkor forgassunk el egy ingát, ekkor nem fog működni.Jójó de megfelelően kell értelmezni, forgassuk el alatta a Földet is. Vagy tükrözzük, ha megépítjük az inga tükörképét akkor az ugyanúgy működni fog vagy akár egy fogaskerekes óramű is ugyanúgy működni fog ha annak megépítjük a pontos tükörképét. Vagyis a világ szimmetriája a tükrözés is. De ez nem igaz. Sikerült kísérletileg igazolni hogy a gyenge kölcsönhatás a balra polarizált részecskéket "kedveli".
A részecskefizika három alapvető tükrözési szimmetriája, a töltés, a tér és az idő tükrözésével kapcsolatos. A P tértükrözés ellenkezőjére fordítja a térkoordináták előjelét, ami annak felel meg, mintha a rendszert a szokásos jobbkezes koordinátarendszer helyett balkezesben írnánk le. A T időtükrözés az időkoordinátát fordítja ellenkezőjére. A C töltéstükrözés részecskéből antirészecskét csinál: valamennyi töltés típusú kvantumszám előjelét megfordítja. Az jön ki a standard modellből hogy a CTP szimmetriának teljesülni kell, ezt esztétikai meg olyan elven hogy ez nyilvánvaló azt feltételezték hogy ez úgy jön ki hogy külön teljesül a C a T és a P szimmetria, de ami mint mondtam a tükrözést nem teljesül a P mint paritás ebben is van szimmetriasértés a gyenge kölcsönhatásban. A CTP szimmetria azonban igaz (sértetelenül) vagyis ha a részecskének paritását tükrözöm és térben is tükrözöm és az idő irányát is megfordítom akkor ez a szimmetria teljesül.
Összegezve a részecskének és a neki megfelelő antirészecskének a kvantumszámai pont mínusz egyszerese, tömegük megegyezik vagyis valamilyen értelemben inverze az anyag az antianyagnak, de nem pontosan ugyan olyanok a közöttük lévő kölcsönhatások, ezt feltételezzük hogy ezért az anyag van többségben az antianyaggal szemben. Ha úgy alakult volna a forgatókönyv hogy az antianyag van többségben akkor ennek beláthatatlan következményei lennének. Jobbára azért létezünk és az anyag van többségben mert pont ilyen asszimmetrikusak anyag-antianyag, anyag-anyag és antianyag-antianyag között bizonyos kölcsönhatások. Annak idején amikor volt a forró ősleves az univerzum hajnalán, ha lett volna külső megfigyelő valószínű nem mondta volna meg hogy abból össze fog állni a Naprnedszer a Föld és rajta a gyk olvasói."
Úgy tudom, hogy anyagból és antianyagból a kezdetekkor és ma is hajszálra ugyanannyi van !
Az anyag és az antianyag ugyanis nem egyszerre van !
Univerzumunk ugyanis téridőben létezik, és ez a téridő összesen 64 dimenziót képez, melyekben párok is vannak. Egy ilyen párban az egyikben anyag, a másikban antianyag (apag) található. AZ anya(g) és az apa(g) kifejezés pusztán a téridő forgási irányát jelöli. A sakk egyébként pontosan ennek az igen bonyolult téridő-strukturának a szerkezetét mutatja, ezt a játékot az isteneinktől kaptuk.
Ha hirtelen nyomásváltozás történik, (5-6 atmoszféra már elég ehhez!) akkor ez a bonyolut szerkezetű anyag felbomlik, és egy kis része megsemmisül. Ez a hatás jelentkezik a slagnál, amikor pattog az elején, de pl. az atombombánál is. Ha az anyag felbomlik, akkor a benne fogva tartott fény kiszabadul, szétsugárzódik. Agyag nem alakul át energiává, az anyag alkotórésze az energia, és a felbomláskor elszabadul.
Ha valakit ez a téma érdekel részletesebben, hallgasson meg Kisfaludi György előadásaiból néhányat, vagy járjon el csütörtökönként Óbudára.
Kisfaludi György!
Aki csak a nevét meghallja, már 2 pontnyi IQ vesztést szenved!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!