Ha eső lesz, miért mutat a barométer csökkenő légnyomást?

Nem fog kicsapódás történni, ha vízgőzzel telített levegőnek csökken a nyomása! Éppen fordítva, ezt a nyomás növekedésével lehetne elérni!

Ezt magyarázza 10:27-es válaszoló már mióta. És neki van igaza! Belinkelt egy fázisdiagramot is, de azt nem tudtad értelmezni, látszik, hogy fel sem fogtad.

Egyébként is kevered a szezont a fazonnal, mert először még azt bizonygatod, hogy a nyomáscsökkenés okozza a csapadékkiválást, végül meg már éppen megfordítva, azt magyarázod, hogy a csapadékkiválás okozza a nyomáscsökkenést. El kellene dönteni, hogy az ok-okozati viszonyban mi az ok, és mi az okozat, mert így csak mulatságos magyarázkodás az egész!

A google találatai alapján való netes böngészés nem helyettesíti a szakértelmet, a szakértelem hiánya pedig ilyen félreértésekhez és hibás következtetésekhez vezet. Aki meg nem ért hozzá, az ne oktassa a többieket. De minimum vegye észre, hogy téved, és ne csináljon magából bohócot, hogy körömszakadtáig védi internetről összecsipegetett tévedését.

A barométer mellesleg minden alkalommal csökkenő légnyomást mutat, amikor párás légtömegek vannak felettünk, mert a levegő átlagos móltömege 29 g/mol a vízé meg csak 18 g/mol. Tehát a nedvesebb levegő könnyebb, kisebb a nyomása. De nem szükségszerű, hogy alacsonyabb barométerállásnál eső is essen. Ahhoz megfelelő hőmérsékleti értékek is kellenek.

"Ha Európa felett mozdulatlan a levegő, akkor magas a légnyomás és szép idő van. Ha meg frontok jönnek-mennek Európa felett, akkor az áramló levegőben csökken a nyomás és a front miatt meg esik az eső... "

"A barométer mellesleg minden alkalommal csökkenő légnyomást mutat, amikor párás légtömegek vannak felettünk,"

Két külön véleményen vagytok ám az tudjátok? Egyiktek a szélre fogja a légnyomás csökkenését, másikótok pedig a felhő jelenlétére. A két állítás nem zárja ki egymást, de jó lenne ha tovább beszélnénk a dolgot.

A levegő részecskéivel a vízgőz részecskéi nem keverednek? Ahogy halad felfele a vízgőz kiszorítja a fölötte lévő száraz légtömeget azaz felszáll, avagy keveredik vele egyre jobban és egységesen telítve a felsőbb légrétegeket? Vagy ez a párolgás sebességétől, mennyiségétől függ?

Ha a viszont keveredik, a gőz nem dúsítja a levegőt? Ez esetben a két elemnek valamelyest nem kéne össze adódni? Ekkor viszont a dúsabb levegőnek nem jobban kéne nyomni a felszínt? (:P de sok kérdés)

Természetesen nem a fizikát szeretném megváltoztatni, hanem érvek révén meg szeretnék világosulni.

Remélem érkeznek válaszok, mert ez így még nagyon nincs lezárava (legalább is számomra)

Nem hagy nyugodni a dolog

időképen a szél kialakulásánál írták:

" A levegőben a vízszintes mozgásokat kiváltó erő a nyomáskülönbségből, a nyomáskülönbség pedig hőmérséklet-különbségből származik."

A párolgás következtében változik a nyomás?

Egyet biztosra lehet mondani. Mivel a nyomáskülönbségből jön létre a szél, így nem lehet kijelenteni, hogy a szél miatt csökkenjen a nyomás. ok-okozat útján. Persze a nyomáskiegyenlítődés révén létrejött szél által keltett Bernoulli jelenség tovább csökkenti a légnyomást. A kérdés ezáltal továbbra is adott. Miért csökken a légnyomás? A hőmérséklet mi úton csökkenti? Ill. a légáramlás mennyire befolyásoló tényező?

Hát jó, zárjuk le ezt a vitát.

Hibáztam amikor próbáltam párhuzamot vonni egy valóságos időjárási helyzet, és egy elképzelt gondolatkísérlet között. Való igaz, hogy erőltetett volt ez a dolog, hiszen a kérdés gyakorlati, és ennél fogva nem szerencsés gondolatkísérletekre támaszkodni. A fázisdiagrammból valóban pontosan kiderül, ha minden paraméter változatlan, a relatív páratartalom csökken a nyomással egyetemben. Számomra ez nem volt triviális, és nem mellesleg (a fázisdiagramm kivételével) konkrétan nem is találni semmi ilyen hivatkozást. Utólag ezen annyira nem is csodálkozom, ennek nyilvánvaló oka, hogy sosem egyedüli a nyomás változás a légkört vizsgálgatva. Mindig kíséri más, többnyire hőmérsékleti változás is. Maga a csapadék képződése egy meglehetősen bonyolult dolog. Egyrészt adiabatikus a változás, másrészt egymás után lejátszódva irreverzibilis változásokat okozhat, így a későbbi, esetleges fordított sorrendű paraméterváltozás már teljesen más eseményeket vált ki. (Legjobb példa talán egy hegygerincen keresztül haladó felemelkedő, majd aláereszkedő légtömeg jellemzőinek változása).

Bocsánatot kérek a hibás feltételezésemért, és amiért hibás volt a következtetésem. Mindazonáltal igaz hogy a telített levegő esetén nincs párolgás, és az is igaz, hogy pusztán a nyomás csökkenése nem kondenzációt kiváltó esemény. Fenntartom továbbra is, hogy a eső maga, a levegő nyomásának csökkenését hozza magával, és azt is, hogy a csökkenő légnyomás nem feltétlenül jelent esőt (és a fentiek alapján ezt kiegészítem azzal, hogy ez igaz még 100% relatív páratartalom mellett is). Ha valakit komolyabban érdekel, egy linket adok, amit a hosszas keresgélések során találtam, a fellelt anyagok közül a legjobbnak ítéltem meg és megítélésem szerint meglehetősen átfogó ismeretet nyújt erről az egészről:

[link]

maci

19:46-os válaszolónak (aki 17:39-es is) megpróbálom a kételyeit eloszlatni. Igen, igazad van, tiszta sor, hogy a 10:27-es válaszoló inkább az áramlást (szelet - frontot) én meg inkább a vízpára kisebb moltömegét hangsúlyozom. (Nem felhő, hanem gáz halmazállapotú víz (=vízpára) de erről később.)

Hogy a vízgőz miatt kisebb a relatív moltömege a nedves levegőnek és ezáltal a légnyomása is kisebb, ez folyamatosan igaz (míg benne van a vízgőz). Most nincs kedvem programot írni a modellezésre, de úgy becsülöm, hogy van olyan szélsebesség, és nem is olyan nagyon nagy értékű, ami felett már a Bernoulli féle nyomáscsökkentő hatás dominál jobban. Tehát 10:27-es anno nem mondott hülyeséget!

Visszatérve oda, hogy nem felhőt mondtam, hanem gáz halmazállapotú vizet. Nos a nagy párolgó felszín (óceánok, tengerek, tavak, de egy napsütötte szántóföld is eső után) párolog. A víz vízgőz formájában gáz halmazállapotba kerül. Ez színtelen, teljesen átlátszó gáz halmazállapotú anyag, ami a levegő molekuláival korlátlanul elegyedik. (Ha a frigódból a VB-n kiveszel egy sört, páralecsapódás lesz rajta a levegőből, de a szobádban nem felhő, hanem vízgőz van.) Szóval keveredik a levegő a vízgőzzel, és nem dúsabb lesz, kedves 17:39-es, hanem hígabb. Én a sűrűségére értem legalábbis, tehát egységnyi térfogatú levegő annál könnyebb, minél több vízgőz van benne. (Mivel a levegő átlagos moláris tömegénél a víz moltömege jóval kisebb, csak 18 g/mol) Maradva a szántóföldnél, a napsütötte szántó melegíti is a levegőt, a meleg és hígabb levegő pedig kürtőhatás szerűen felfelé áramlik. És keveredik azzal a levegővel, amivel találkozik menet közben. Minél magasabbra ér, annál hidegebb levegővel találkozik és keveredik, előfordulhat, hogy annyira lehűl, hogy eléri a telítési koncentrációt. Ha a levegőben van elég gócképző por, pollen, szemcse stb. akkor megkezdődik a gócképzőkön a kondenzáció. Ekkor lesz az eddig átlátszó vízgőzből látható felhő. De a cseppecskék mérete még olyan parányi, hogy együtt sodródik a légáramlással. Tehát a felhőből nem feltétlenül lesz eső, visszaalakulhat vízgőzzé (ha fel tud pl. melegedni). A szél, a turbulencia, a további hőmérsékletesés kedvez a cseppecskék növekedésének és több cseppecske nagyobb cseppé való egyesülésének. Ekkor kezd el túl nehéz lenni ahhoz, hogy együtt sodródjon a légáramlatokkal, és esni kezd. A fenti és a közbenső légrétegek hőmérsékletétől függően eső, ónos eső, jégeső, vagy hó formájában fog a földre jutni.

Kedves 15:28-as (maci) válaszoló, még mindig nem fejlődtél eleget ahhoz, hogy ne írjál a valósággal szöges ellentétben álló dolgokat. Írod, hogy "igaz az, hogy a telített levegő esetén nincs párolgás" ... hát ez sajnos nem igaz! Adtál egy linket, de magad nem olvastad, mert ott is szerepel, hogy tiszta(!) levegő esetében 400% feletti túltelítettség is előfordul!!! Azaz a telített levegő még játszva, további vízpárát is fel tud venni, nem is keveset.

Aztán: "fenntartom továbbra is, hogy a eső maga, a levegő nyomásának csökkenését hozza magával"...

Kár, hogy ragaszkodsz hozzá, mert éppen fordítva van. Ha a levegőt hígító (és könnyebbé tevő) vízgőz kondenzál eső formájában, akkor éppen a könnyebb komponenstől szabadul meg a levegő, és ezáltal sűrűbb lesz, azaz nehezebb, tehát ha esik az eső, növekedik a légnyomás közben!

A kérdező pedig majd megmondja, hogy nagyon fárasztottuk-e a részletekbe menő vitával (és akkor elnézést kérünk tőle, hogy a kérdését erre használtuk), vagy tanult is belőle valamit…

" ...mert ott is szerepel, hogy tiszta(!) levegő esetében 400% feletti túltelítettség is előfordul!!! Azaz a telített levegő még játszva, további vízpárát is fel tud venni, nem is keveset...."

Nos ebben tévedsz, olvastam, és immár nem is vitatom, hogy lehet a levegő páratartalma nagyobb, mint 100%, De azt vitatom, hogy további párát képes "felvenni". Elhiszem, hogy egy telített párájú levegő tömeg képes olyan hőmérsékleti és nyomás változásokon átmenni, hogy a páratartalom szempontjából túltelített legyen, illetve a túltelítettség akár még növekedjen is (a leírás szerint 440%-ig ...), de hogy párolgás útján ilyenkor további párát vegyen fel ezt, ne haragudj, de nem eteted meg velem, és ne akard másokkal sem. (Érdekes is volna egy 100% vagy nagyobb páratartalmú helységben kiakasztani száradni a ruhát, nem gondolod ?)

maci

Hát ha a kérdező esetleg már nem is nézi az oldalt, én mindenképp (aki értetlenkedett,) és azt kell mondjam, hogy sokat tanultam ebből a kérdésből, és köszönöm a válaszolók rászánt idejét.

Nem modnom hogy átnyergelek időjárás előrejelzőnek, de fizikai tudmányomat tovább fejlesztettem.