Ha eső lesz, miért mutat a barométer csökkenő légnyomást?

Nagyon röviden:

A felfelé szálló légáramlatnak kisebb a nyomása, és a felvitt pára kicsapódik a fenti hűvösebb környezetben, vagyis esni fog.

Fontos megjegyezni, hogy a csökkenő nyomás nem feltétlenül jár együtt esővel. Alapvetően igaz az, hogy a kisebb nyomású levegő csapadékmegtartó képessége kisebb mint a magasabb nyomásúé (magyarul, a magasabb nyomású, vízzel telített levegőben több a víz, mint az alacsonyabb nyomású, szintét telített levegőben) . Értelemszerűen, ha egy vízzel telített, magasabb nyomású levegőnek csökken a nyomása, ki kell csapódjon a víz. A telítettség ideig-óráig továbbra is megmarad, de a különbözet bizony kicsapódik ( pont ezért csapadék a neve :) ).

maci

Hát, az a helyzet, hogy "maci" általában jó válaszokat ír, ezért is 89%-os, de ez a válasza a maradék 11%-ba esik, amikor téved.

Azt írja, hogy: "Értelemszerűen, ha egy vízzel telített, magasabb nyomású levegőnek csökken a nyomása, ki kell csapódjon a víz."

Ennek éppen az ellenkezője az igaz, ha a nyomás csökken, az a párolgásnak kedvez, és nem a kicsapódásnak. Ha csökken a nyomás, akkor újabb részecskék könnyebben jutnak gőztérbe és nem kell azt a nagyobb nyomást legyőzve tenniük!

Nagyobb léptékben, a légkört tekintve kell a jelenséget értelmezni, és Bernoulli törvénye segít eligazodni. Ami azt mondja, hogy áramló közegben csökken a nyomás.

(Ha 10 centis távolságban tartott tapsoláshoz készülő kezedbe egy-egy géppapírt fogsz és párhuzamosan tartva a papírlapokat közéjük fújsz, ennek hatására egymás felé közelítenek)

Ez nem azt jelenti, hogyha Bivalypiripócson fúj a szél, akkor csökken a légnyomás, és eső lesz, de jóval nagyobb léptékben, ha Európa felett mozdulatlan a levegő, akkor magas a légnyomás és szép idő van. Ha meg frontok jönnek-mennek Európa felett, akkor az áramló levegőben csökken a nyomás és a front miatt meg esik az eső...

Pár tíz HPa a légnyomás különbség az ezres nagysághoz képest...

"...Ennek éppen az ellenkezője az igaz, ha a nyomás csökken, az a párolgásnak kedvez, és nem a kicsapódásnak. Ha csökken a nyomás, akkor újabb részecskék könnyebben jutnak gőztérbe és nem kell azt a nagyobb nyomást legyőzve tenniük!..."

Hmmmm ...

Én nem egészen ezt írtam. Ha figyelmesen olvasod, láthatod, azt írtam, hogy a nagyobb nyomású levegőnek nagyobb a páratartó képessége (és nyilvánvalóan ha TELÍTETT), a páratartalma is. Onnantól úgy van ahogy mondtam. Ha tehát egy TELÍTETT levegőmennyiségnek a nyomását csökkentem, akkor a páratartó képessége is csökken (tehát a páratartalomnak is csökkennie kell!), értelem szerüen a két érték közötti vízmennyiség ki kell csapódjon valahogy, valamilyen formában.

Szögezzük le, ha a levegő párával TELÍTETT, ott tovább nincs semmiféle párolgás, hiszen egészen egyszerűen nincs hová párolognia semminek és ha ilyenkor a nyomását csökkentem, a telítettség továbbra is megmarad (mindamellett, hogy a csapadékképződés megindult) a fenti feltételekkel, azaz MOST SEM lesz párolgás.

Szóval válasszuk ketté a dolgokat, mert két különböző dologról írtunk...

/OFF

Amúgy a 89 % azért annyi, mert egyrészt a sok "nagyokos" lepontoz, amikor kiegészítem, vagy épp kijavítom a válaszukat, másrészt könnyű belátni, hogy, ha nem minden kérdésemet illetik zöld kézzel (értsd, ha csak a válaszaim 10%-a nem kap semmiféle minősítést, az máris csak 90 százalékos pozitív értékelés), akkor az hosszú távon ama bizonyos százalék ilyen mérvű csökkenéséhez vezet. Félreértés ne essék, nem különösebben érdekel a minősítés, de azt nem szeretném, ha ezt a hiányzó 11%-ot bárki a tévedéseimnek tudná be. Igaz, hogy adtam már rossz választ, de lényegesen kisebb arányban, mint 11%

/ON

maci

Kedves "maci" !

Hidd el, nagyon figyelmesen olvastam amit írtál. És nagyon igyekszem úgy fogalmazni, hogy érthető legyek, mert én a magam százalékát a saját hibámnak tudom be, azaz nem tudtam úgy interpretálni a kérdésre adott válaszomat, kiegészítésemet, korrekciómat, hogy megértsék és jóindulatúan elfogadják.

Valóban, nézetkülönbség köztünk abban van, hogy a vízpárára nézve telített levegőből a nyomást csökkentve történik-e kondenzáció, vagy sem.

Jómagam csak azért fogalmaztam erőteljesebben és szemléletesebben a kelleténél, hogy egyből belátható legyen, hogy kondenzáció azon körülmények közt nem történik, amely helyzet a párolgásnak kedvez.

Mindezektől függetlenül: valóban igaz, hogy a nagyobb nyomású levegőnek nagyobb a páratartalma, de azért, mert a levegő nyomása a komponensek (oxigén, nitrogén, szédioxid, vízgőz stb.) egyedi parciális nyomásainak összege. Ebből a szempontból a légnyomáshoz a víz is önállóan, egyedi parciális nyomásával járul hozzá.

Ha megnézed a fázisdiagramot:

[link]

akkor a levegőt alkotó komponensek közül a vízpára esetében a H-K görbéről beszélünk. Ha gázfázisban vagyunk, akkor nyomás csökkentésével egyre távolabb kerülünk ettől a görbétől, azaz a nyomás csökkenése nem okoz kondenzációt!

"...Mindezektől függetlenül: valóban igaz, hogy a nagyobb nyomású levegőnek nagyobb a páratartalma..."

Akkor még egyszer. Ha telített a levegő párával (telített akkor, ha az adott levegő több párát már nem képes fogadni semmilyen formában, pont ettől 100% a relatív páratartalom). Ha bármitől csökken a nyomása (és csak a nyomás, semelyik másik paraméter!), mi fog történni?

Tehát volt egy "x" nyomású "V" térfogatú levegőnk. Ennek legyen az abszolút páratartalma mondjuk 100g . Most lesz egy kisebb, "z" nyomású, továbbra is "V" térfogatú levegőnk, 80g abszolút páratartalommal (merthogy a kisebb nyomáshoz kisebb érték tartozik. Kérdem én; ha a relatív páratartalom nem változott, hova lesz a különbözeti pára? Hát elárulom, kicsapódik!

Egyébiránt, hogy olyan nagyon ne kanyarodjunk el a kérdéstől, adok másik megközelítést, egy másik választ.

Egy adott levegő nyomására igaz, hogy a nedves levegő nyomása egyenlő az adott (száraz) levegő nyomásával + a pára nyomásával. Képlettel kifejezve:

P(nedves levegő) = P(száraz levegő) + P(pára)

Tehát ha az adott levegő páratartalma csökken (olyankor is például, amikor esik), a P(pára), azaz páranyomás is csökken, tehát az eredő légnyomás is csökkenni fog.

maci

Húha! Azt hittem, természettudományos műveltséggel rendelkező emberrel vitázom, de tévedtem!

Ha szerinted lehetséges, hogy egy gáznak csak a nyomása változik és minden más "paraméter" változatlan marad, akkor nincs miről beszélgetnünk.

Ez a gázelmélet ugyanis kizárólag csak a te találmányod, de a valósággal nincs köszönőviszonyban!

Nem mondtam hogy lehetséges, olvasd el még egyszer. Hogy egy gáz adott körülmények között hogy viselkedik, az egy dolog. És hogy milyen feltételeket szabunk meg egy vizsgálatnál, az egy másik dolog. Az egyszerűsítésnek az volt az oka, hogy két dolgot beláttassak veled:

1. ha a levegő párával telített, és csökkented a nyomását fog pára kicsapódni.

2. Ha telített a levegő párával, nem képes felvenni több vizet semmilyen formában.

Ha ezeket vitatod, valóban nincs miről beszélni. Inkább koncentrálj arra, amit másodszor írtam (P(nedves levegő) = P(száraz levegő) + P(pára)), az tökéletesen megmagyarázza mért csökken egy olyan légtömeg nyomása aminek a nedvesség tartalma csökken.

Részemről befejezve, max. e-mailban írj, mert ez már elkanyarodott a kérdésre adandó válaszoktól.

maci