A matek alapozza meg a fizikát, a fizika a kémiát, a kémia pedig a biológiát?
Én egyszer olyasmit olvastam, hogy a pszichológia nem más, mint túlkomplexifikált biológia, a biológia nem más, mint túlkomplexifikált kémia, a kémia pedig nem más, mint túlkomplexifikált fizika.
A fizika és a matematika viszont nem ilyen viszonyban van. A fizika nem egzakt tudomány, míg a matematika az. A matek csak a keretét adja meg a fizikának, azaz a fizika matematikai alapú modelleket használ, de tartalommal azokat maga a fizika tölti meg az érvényességi körtől és pontosságtól függően.
A matematikai fizika nem az elméleti fizika. Az elméleti fizika a fizikai elméletek alkotásával és ellenőrzésével foglalkozik, amelyek egy jelenségkör magyarázatára születnek.
A matematikai fizika a fizikai elméletek matematikai alapjait ellenőrzi és tisztázza le matematikai szempontból.
Jó példa erre a kvantummechnika, amely a megalkotásakor mint új fizikai elmélet az elméleti fizikusoknak volt egy ismeretlen terület. Aztán amikor már nagyjából világos volt, hogy mi a dolog lényege, akkor jött Neumann János, és megírta a kvantummechanika matematikai alapjai című könyvét, amely a kvantummechanikának, mint fizikai elméletnek a matematikai alapjaival és a használt fogalmak rigorózusabb matematikai megalapozásával foglalkozik.
"Igen, ugye a fizikának vannak a kémiával határterületei (pl elektrokémia)..."
Minden ilyen határterület arra utal, hogy ott nem tudunk teljes értékű fizikai modelleket alkotni, hanem félig-meddig tapasztalati modelleket használunk.
A féreglyukak fizikája sem tiszta matematika, hiszen fizikai elméletekről van szó. Inkább spekulatívak, mert az ellenőrizhetőség híján csupán az addigi fizikai elméletekkel való konzisztencia jelenti a valósággal való kapcsolatot. A húrelmélet ugyanilyen.
Igen, de látjuk hogy van egy átmenet matematika és fizika között, fizika és kémia között, kémia és biológia között (szerves kémia), és olyan mintha ezek egymásra épülnének.
Vagy csak én látom így?
Egymásra épülnek, persze. De ez azáltal van így, hogy a természettudomány fejlődése révén az élő szervezetek viselkedését vissza tudtuk vezeti az élettelen anyagéra (kémia-biológia), és az élettelen anyag tulajdonságainak magyarázatára pedig a fizika ad választ (fizika-kémia).
A fizika pedig mint a külvilág jelenségeivel foglalkozó legalapvetőbb elmélet kihasználja a természetnek azt a lényeges tulajdonságát, hogy matematikai összefüggésekkel leírható, ezért a fizika nyelve a matematika.
#6
Ha komolyabban foglalkozol velük, akkor rájössz, hogy nincs sem biológia, sem kémia, csak fizika van. A biológiát irányító alapvető folyamatok, amelyek genetikai szinten, vagy populáció szinte határozzák meg az egyedfejlődést vagy az evolúciót, mind fizikai folyamatok vagy alapvető logikai szükségszerűségek.
Amit meg te kémiának hívsz, az valójában nem más, mint (alacsony energiájú) atom- és molekulafizika, amelyek az atomok egymással való kölcsönhatásával járnak az atommag átalakulása nélkül. Ez utóbbihoz nagyságrendekkel nagyobb energiákra van szükség, ezért tud az anyag tág energiahatárok közt stabil struktúrákat alkotni.
7 Ha szeretnéd nevezd egymásra épülésnek, de ilyen sincsen.. Talán a biologia lehetne részterület ha nagyon szeretnéd, de matek fizikika kémia nem választható szét nincs egymásra épülés ez már gyakorlatilag egy dolog.
8 Rzt nekem akkartad írni??
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!