Hogyan lehet gamma sugárzással rákot pusztítani, amikor az maga is rákot okoz?

Én úgy tudom, hogy a módszer azon alapszik, hogy a rákos sejtek genetikai anyaga csak annyira sérült, hogy sem az önpusztító folyamat, sem az immunológiai folyamatok nem lépnek életbe. De ha a sugárkezelés további elváltozásokat okoz, akkor az már elég lesz az előbbiekhez.

Az egészséges sejtek is sérülnek a besugárzott területen, de összességében kevesebb lesz az eltérés a normál állapothoz képest, ezért jelentős részük túléli a kezelést.

Mindent pusztít a gamma. De ha két három vagy több sugarat használsz akkor egy egy sugárnyaláb még elég gyenge lehet hogy kicsi kárt okozzon az egészséges sejtekben de ahol keresztezik egymást ezek a sugarak ott a hatásuk is összeadódik. Így ott nagyobb a pusztítás is.

Továbbá előttem leírták már hogy a rákos sejt mindössze 2 károsodást szenvedett sejt és ez az önpusztításának a hiányát és a szaporodásának kontrollját érinti. Tehát ugyanúgy elpusztítható.

Továbbá a gyorsabb szaporodása és rövidebb élettartama miatt a rákos sejtekre jobban is hat.

Azt is hozzátenném hogy minél nagyobb a frekvencia annál fókuszáltabbak lehetnek ezek a sugarak.

Így a gamma alkalmas a nagyon kicsi nagyon jól behatárolt rákik kezelésére. Pl agytumor.

A kevésbé veszélyes, kevésbé veszélyes helyen előfordulóakat kevésbé veszélyes sugarakkal is szokás kezelni például röntgennel.

De vannak termikus kezelések is bizonyos infra és mikrohullámok is fókuszálhatóak ugyanilyen elveken. És sokkal kevésbé károsak.

Gyakorlatilag megfőzik a rákot.

Az áthaladó ilyen behatás az egészséges sejteken csak kicsit melegít, ahol keresztezik egymást ott pedig 42C fölé hevítik a területet és a sejtek elpusztulnak.

Továbbá minden ilyen sugárkezelés jellemzője hogy a pontos találathoz nagyon fixen rögzíteni kell a pácienst, mereven és masszívan lekötözve.

Nem mozdulhat be a célzás és a veszélyesség miatt. Hogy tényleg csak a rákos területet találják el.

Ugyanezen okból mozgó szerveken például belek, tüdő, szív stb nem is végezhető ilyen eljárás.

A radioaktív sugárzás rákkeltő, de ez nem azt jelenti, hogy tuti rákos leszel bármekkora sugárzástól, hanem hogy valamekkora (egész jól becsülhető) valószínűséggel rákot fog okozni. Nyilván olyan esetben alkalmaznak sugárterápiát, amikor a további rák kialakulásának kockázata elfogadható mértékű, megéri bevállalni a kockázatot a meglévő rák elpusztítása érdekében.

Egyébként a környezetből folyamatosan ér minket radioaktív sugárzás, de nagyon kis mértékben még a szervezetünkben is találhatóak radioaktív atomok (például kálcium-48).

"De mégis hogyan nem keletkezik újabb rák a régi elpusztulása közben, hiszen a radioaktív sugárzás is rákot okoz."

Kb ahogy #7 is leírta. De kicsit részletezem még:

- A természetes módon előforduló Kálium 40, Kalcium 48 és Kalcium 46, Szén 14, radioaktív izotópok mindenkiben előfordulnak.

Ezek is bomlanak és sugároznak.

- De ezeken felül még a környezetünkből is pl Radon, Urán Tórium Természetes módon előfordulnak.

- És ezeken felül még a kozmikus háttérsugárzás és a nagyenergiájú részecskk a világűrből is elérnek minket.

Emiatt a természetes "sugárfürdő" miatt naponta több 1000 több 10000 sejtünkben történik DNS sérülés.

És ennek 99.9999% -a javítódik vagy el is pusztul.

- Ha a sérülés javítható a szervezet javítja.

- Ha a sérülés nagyobb néha akkor is sikeresen javítja de mutáció keletkezhet. ( Ha nem az örökítő anyagban történik akkor nem tudod továbbadni ezt a mutációt. ) De az ilyen "egyedi" sejt veled maradhat lehet hogy osztódik normál módon de nem rák. A halálodig elkísér olyan genetikával amit nem a szüleidtől kaptál. Legtöbbször ez bajt nem okoz.

- Ha a sérülés nem javítható akkor a sejt önpusztító rendszere bekapcsol és elpusztul. ( Vagy az immunrendszer találja meg és pusztítja el. )

- Kivéve ha a sérülés az önpusztító rendszert érte, és az immunrendszer sem ismeri fel a változást.

- Vagy esetleg az önjavító rendszert éri először a hiba ami ezután hibásan kezd javítgatni például és például pont az önpusztító rendszert javítja rosszra.

Ezeknek az eseményeknek már igen kicsi a valószínűsége de ha megtörténik akkor az immunrendszer még mindíg megtalálhatja ezeket és elpusztíthatja.

De ha mégsem akkor viszont lassan osztódnak ezek.

( ezt már jóindulatú ráknak szokás hívni. )

És viszont ezzel egyre nő majd a valószínűsége hogy az egyik ilyen sejt újra megsérül majd.

És ha pont az osztódásért felelős része sérül meg és pont úgy hogy veszett gyorsan osztódjon. Na akkor van nagy baj.

Ez már egy kontrollálatlanul osztódó az immunrendszert megkerülő sejtburjánzás. Vagyis rák. Lehet jó helyen veszélytelen és lehet nagyon rossz veszélyes helyen is.

Láthatod mindennek nagy része szerecse dolga.

Majdnem.

Vagy inkább nem.

Merthogy!

Az önjavítási és az önpusztításisejt funkcióknak a működőképessége és sikeressége a megfelelő mennyiségű és változatos vitamin és ásványi anyag beviteltől erőteljesen függ!

Az immunrendszer hatékonysága is részben.

Tehát akik nem esznek elég vitamint nem pótolják stb és vagy "szemét" kajákat esznek. Agyonégetett étolajban tocsogó gyorséttermit. Az jelentősen csökkenti ezen rendszerek hatékony működését. Az égett étolaj meg növeli is a rák kockázatát.

Illetve aki iszik dohányzik stb...azok is a már bevitt vitaminokat pusztítgatják és közben rák kockázatát növelik.

( Nemrég mondta Zacher Gábor is hogy egy friss kutatás alapján a legkisebb mennyiségű alkohol is lemossa a gyomorról és a belekről a védőréteget. Ezért a korábbival ellentétben ma már nem ajánlják az orvosok még a napi 1 pohár bort sem! )

Tehát ha valaki a táplálkozásábval lepusztítja ezeket a mechanizmusokat vitamin és ásványi anyag hiányossá teszi önmagát és közben meg pl dohányzással növeli a kockázatot rákkeltő anyagok bevitelével.

Akkor a szervezetének mondjuk 2000 helyett 20000 hibával kell naponta megküzdenie. Kellene de nem bír. És ekkor a fent vázolt eseménysor viszonylag gyorsan végig is fog futni. Egy megfékezhetetlen gyógyíthatatlan sejtburjánzásban végződve.

Persze mindkét irányban lehetnek kivételek is de ezek nagyon ritkák.

Van aki pusztítóan él és 80-90 éves koráig sem történik meg vele.

És van aki egészségesen él amennyire lehet és szerencsétlent 40 évesen elviszi a rák.

Tehát semmi nem 100%

De azért nagyon nem mindegy mennyire növelgetik az emberek saját magukon a kockázatot.

Ez kb olyan mintha azt mondaná valaki nézzük meg mennyit bír a testem.

Aztán ha kevesebbet mint feltételezte akkor lehet sirni ríni de késő.

Orosz rulett. Lehet hogy szerencséje lesz az illetőnek vagy nem. :-)

A fentieken kívül még egy dolog van:

ha a sejteknek nincs hajlama gyorsan szétszóródni (pl. a vérrák), akkor a daganat elkezdhet növekedni - viszont kelló vérellátás hiányában ez megáll. Még ez is jóindulatú daganat, pedig ez már rákos.

VISZONT!

A DNS-ben van egy olyan szakasz, ami olyan hormont termel, ami beindítja az erek növekedését. Alapból ez nem működik, de ugye egy mutáció után aktiválódhat.

Na, akkor a normális őssejtek odamennek, és addig bővítik az érhálózatot, amíg aktív ez a hormon.

Így lehet 20 kg-os daganatot csinálni.

De ez még mindig nem tragédia, hiszen ezt is ki lehet vágni.

Viszont minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az esélye annak, hogy fellép valami mutáció, amire a sejtek elszabadulnak, és szétáradnak mindenfelé.

Utána már csak a kemoterápia marad, viszont az nem szokta kiirtani az összes ilyen sejtet, tehát utána egy csomó pontból újra elindul a rák, viszont az már ellenáll a kemónak...

#8 (EagleHUN)

A válaszod nagyon nagy részével egyet értek, de a maradékhoz szeretnék pár megjegyzést írni.

"( Ha nem az örökítő anyagban történik akkor nem tudod továbbadni ezt a mutációt. )"

Mutáció definíció szerint az örökítőanyagban történik. Amit írni akartál, az valószínűleg az, hogy ha nem a csíravonalsejtekben történik, akkor nem öröklődik.

"( ezt már jóindulatú ráknak szokás hívni. )"

Jóindulatú daganatnak. (Illetve annak is már csak akkor, ha fokozott az osztódása a sejteknek, csak még nem képeznek áttétet.)

"Az önjavítási és az önpusztításisejt funkcióknak a működőképessége és sikeressége a megfelelő mennyiségű és változatos vitamin és ásványi anyag beviteltől erőteljesen függ!

Az immunrendszer hatékonysága is részben.

Tehát akik nem esznek elég vitamint nem pótolják stb és vagy "szemét" kajákat esznek. Agyonégetett étolajban tocsogó gyorséttermit. Az jelentősen csökkenti ezen rendszerek hatékony működését. Az égett étolaj meg növeli is a rák kockázatát."

Az igaz, hogy a rák kialakulásának kockázata függ az életmódtól. De egy pár évvel ezelőtti kutatás alapján azért a legtöbb rákos megbetegedés oka nem az életmódban keresendő. Egyszerűen az a helyzet, hogy a DNS másolás hibái miatt (amiről te is írtál) megvan a kockázata annak, hogy rák alakuljon ki. legtöbb ráktípus esetében nem mutatható ki szoros összefüggés az életmóddal. (Nyilván az extrém eseteket eltekintve. Ha a paksi atomerőmű elsőkörös hűtővizében pancsolna valaki rendszeresen, az nyilván jelentős kockázati tényező volna.) Ebből kivételt a főleg légúti rákok jelentik, ott az életmód (elsősorban a dohányzás, emellett a légszennyezés) jelentősen növelheti a légúti rákok kockázatát. Emellett a melanóma (bőrrák), és kisebb mértékben a tápcsatorna rákja is függenek az életmódtól, a többi kevésbé. Ez az ábra mutatja:

[link]

forrás:

[link]

Nyilván ez nem az ellen szól, hogy éljünk egészségesen, nem a vitaminok, ásványi anyagok fontosságát (és egyéb óvintézkedésekét) akarom megkérdőjelezni. De azért ha valaki egészségesen él, attól még simán lehet rákos. És ha valaki rákos, az nem azt jelenti, hogy egészségtelenül élt előtte.

"Illetve aki iszik dohányzik stb...azok is a már bevitt vitaminokat pusztítgatják és közben rák kockázatát növelik."

Az ital és a dohányzás a vitaminokat nem nagyin pusztítja. Az igaz, hogy a rák kockázatát növelik, de nem így.

#9

"- viszont kelló vérellátás hiányában ez megáll. Még ez is jóindulatú daganat, pedig ez már rákos."

A rosszindulatú daganatos megbetegedéseket szokták ráknak hívni.

"Viszont minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az esélye annak, hogy fellép valami mutáció, amire a sejtek elszabadulnak, és szétáradnak mindenfelé."

Ez alapvetően nem a daganat méretétől függ. Nagyon nagy méretű daganatok lehetnek jóindulatúak, és sajnos igen kis méretű daganatok is rosszindulatúak. Inkább a tumorsejtek viselkedésétől, illetve a környezetük (pl. alaphártya) állapotától függ, hogy jó-, vagy rosszindulatú-e a tumor.