Multiméterrel lehet valahogy tesztelni hogy egy konnektorban a földelés az jól van-e bekötve?

Egy egyszerű módszer:

Fázisceruzával meghatározod melyik a fázis és melyik a 0.

(Mert bár a 0 a szabványos aloldali és a fázis a jobboldali, előfordulhat hogy mégsem így van bekötve!)

Tehát ha megvan a 0 akkor egy szigetelt kábel segítségével a 0-t és a földet összeérinted.

Ha lemegy a kismegszakító (fi-relé) akkor jó a földelésed és jól be is van kötve.

Ám ez régi épületekben ahol nincs külön földvezető kiépítve sajnos nem működik.

Ott a földet a konnektoron belüli átkötéssel a 0-ból szokták bekötni. Ami veszélyesebb és tilos is, de ha nincs más...Kettős szigetelésű valódi földelést igénylő berendezéseket tilos így üzemeltetni!

A számítógép ház meg a tápegységének jellege miatt ráz egyébként és ez egyáltalán nem veszélyes.

EagleHUN!

A kettős szigetelésű berendezésekben az üzemszerűen feszültség alatt lévő részek úgy vannak elszigetelve a burkolattól, hogy meghibásodás esetén sem kerülhetnek feszültség alá. Ezeknél az elektromos berendezéseknél nincs lehetőség a védővezető csatlakoztatására, és a dugvilláin sincs földelő érintkező, ezért az érintésvédelem független a villamos hálózattól. TILOS ezeket a fogyasztókat leföldelni vagy a villamos hálózat védővezetőjéhez kötni. Ilyen készülék például a hajszárító, turmixgép, kézi fúró, stb.

Jühühühümmm!

Magyarországon nincs előírás arra, hogy melyik oldalon legyen a fázis. Így is és úgy is bedugható dugónál ez teljesen felesleges is lenne.

A nulla és a védőérintkező összeérintésekor kismegszakító biztosan nem kapcsolódik le, de a FI-relének sem az a dolga, a következtetés ez esetben olyan, mint a mondás: minden bogár rovar, de ne minden rovar bogár.

A nulla átkötése a védőre sosem volt lakásokban megengedve, de nem-lakásokban igen, és emiatt a gyári szerelő jogosan hihette azt, hogy jól csinálja. De mindig is volt olcsó megoldás, a vízhálózat felhasználása, ameddig az fémből volt (ma már ez sem szabványos új létesítésnél). Ha kicserélték nemfémre, na, akkor szerelés.

Elég fura, hogy előhozod ezt az olvasni tudás dolgot, mikor szemlátomást a nicknevemet nem sikerült elolvasnod...

Ha szerinted is mellékes, akkor még sokat kell javítanod a stílusodon, mert egy mellékes információt az ember nem a "A sok mellébeszéd helyett" és az "Ennyi" nagymellényű frázisokkal vág oda, mert attól kissé nevetséges lesz, ismered tán a mondást, vajúdnak a hegyek és kisegér születik.

Az egyetemen biztosan nem úgy tanították, hogy "Nullázást csak akkor lehet végezni, ha a nullavezetéknek közvetlenül földelt pontja van", mert ez már a dolog szűkítése, ha nincs nullavezető, akkor is lehetne TN rendszert alkalmazni.

"annál is inkább, mert a nullavezetékbe tilos bármiféle biztositékot bekötni. Ez ökörség." Bármilyen meglepő, de régi berendezéseknél ez szabványos volt, kétvezetős áramkörnél, ha a vezetékek nem voltak színesek. Valamint ma is lehetséges a nullavezetőnek túláramvédelme, csak épp a fázisvezetőt kell kikapcsolnia.

Abban viszont egyetértek, hogy a TN és a TT rendszert nem tanácsos keverni egy rendszeren belül (pontosabban külön védelem nélkül).