Einstein miért segített kifejleszteni az atomot, hogyha háborúellenes volt?

Persze, hogy komolytalan ötleteket vetek be, mivel a feltételes történelem mindig komolytalan.

Ezért ugyanúgy komolytalan feltételezés, hogy mi van, ha a németek/szovjetek előbb fejlesztik ki: nem tudjuk, mivel ez egy olyan mértékű fordulópont a történelemben, olyannyira átírta a szabályokat, hogy addigi történelmi tapasztalataink nagy részét kidobhatjuk az ablakon, mert nem alkalmazható a helyzetre. Nem tudjuk felmérni a lehetőségeket egyik irányban sem.

Nem látom be, hogy csak azért, mert nem látok realizálható alternatívát, miért kellene felmenteni bárkit is. Mindenki a saját lelkéért felel. Ha van az erkölcsnek ítélőszéke, azelőtt nem lehet kibúvó az, hogy az erény valaki számára nem volt járható út. Az erkölcsi felelősség alól nem mentség az, hogy parancsra cselekedtél, kényszerből, vagy épp hazaszeretetből. Más kérdés, hogy nem igazán van ember, aki elég romlatlan lenne ahhoz, hogy beülhessen ebbe az ítélőszékbe, így ezt meghagyhatjuk Istennek. Mindemellett fel kell ismernünk, ha valaki hibát vét, hogy legközelebb bölcsebbek lehessünk.

Nincs az a történelmi helyzet, ami racionalizálná egy tömegpusztító fegyver bevetésében való részvételt. A bevetés pedig ott indul, hogy megalkotjuk a fegyvert, nem pedig ott, hogy felszáll a repülő. Minden fegyver azért van megalkotva, hogy használják, ettől fegyver a fegyver, különben csak dísz.

Oppenheimer híres idézete a Bhagavad-gítából a Trinity-robbantás kapcsán nem igazán azt jelzi, hogy jó szolgálatként és nagyszerű tettként gondolt a művükre. Ebből legalábbis arra következtetek, hogy a projektben is voltak résztvevők, akik hasonló véleményen voltak a felelősségüket illetően.

@51: Ha nincs erkölcsös alternatíva, de az utat, amit választottak mindenképpen erkölcstelennek akarjuk bélyegezni, akkor kijelenthetjük, hogy nem létezett erkölcsös út - hisz sem a választott, sem az alternatív utak nem erkölcsösek. Végülis így is lehet nézni a dolgokat. Ekkor viszont kérdés, hogy ha nem létezik erkölcsös út, akkor mennyire felelősek erkölcsileg az emberek azért, mert nem azon jártak.

Erkölcsileg szerintem akkor lehet számonkérni valamit, ha van erkölcsös alternatíva. Ilyet nem sikerült találni. Ennek hiányában a lehetetlent várjuk el maximum - ennek meg semmi értelme.

Amúgy igen, lehet keseregni azon, hogy tömegpusztító fegyver, és atyaég milyen rossz ez, de ezzel ismét a naivitás csapdájaba esünk. Milyen szép kép az ilyen fegyver nélküli világ. Kár, hogy hamis. Az emberiség megalkotta volna az atombombát mindenképp. Hogy ki és mikor, az lehet kérdés, bár a mikorra a nagyon közeli jövő teljesen biztos válasz volt. Ezt el lehetett volna felejteni, csak hazugság lett volna az egész. Az, hogy elengedjük a kontrollt, amit a saját atomfegyverünk kifejlesztése jelent, és a sors sodrására bízzuk magunkat, és talán nem lesz baj, csak, hogy az erkölcseinket nyugtassuk, nem erkölcsös. Az csak a saját pszichológiai igényeinknek a valóság felé helyezése. Sokan teszik, de azért ne akarjunk ilyesmit szépnek és jónak láttatni. Ismételten: akkor és ott fel kellett nőni, és az ilyen illúziókat maguk mögött kellett hagyni.

Képzeljük el a jelenetet: Tudós apuka hazamegy a családjához. Este lefekteti a kislányát, majd beszélgetni kezdenek:

- Kincsem, sokat beszélgettünk a kollegákkal Los Alamosban. Úgy döntöttünk, nem csináljuk meg az atombombát, mert erkölcsileg ez a helyes.

- De jó apa! Akkor ugye nem lesz atombomba?

- De, de lesz. De azt nem mi fogjuk megcsinálni!

- De apa, nem lehet, hogy veszélyt fog hozni akkor az ránk?

- Lehet, de nem mi csináljuk. Az már az ő döntésük, hogy megcsinálják-e, és mit kezdenek vele.

- De apa, ha mi csináljuk meg előbb, nem előzhetnénk meg, hogy más bevesse ellenünk?

- De igen, de akkor mi is bevethetnénk, ami gonosz dolog lenne. Nem hagyhatjuk, hogy az amerikaiak bevethessenek ilyesmit, az nem lenne erkölcsileg helyes.

- És akkor ugye nekünk, amerikaiaknak nem lesz atombombánk?

- De igen, lesz, kincsem. Ha megéli a nemzet, valakik biztos megcsinálják itt is, de mivel mi a többiekkel Los Alamosban kiléptünk, valószínűleg már csak akkor, ha sok más nemzet már megcsinálta előttünk.

- De apa, akkor csak elodázzuk ezt időben, és veszélyt hozunk vele magunkra.

- Igen, kicsim, de erkölcsileg ez a helyes.

------

Oké.

"Inkább egyenek meg a férgek

Minthogy a férget megegyem."

Karinthy

[link]

Nem értem, miért beszélnek itt egyáltalán erkölcsről azok, akik pontoznak.

A jó válaszokat annyira durván pontozzák lefelé, ami egyáltalán nem fér bele az erkölcs fogalmába.

Ráadásul több névről belépve egyszerre, ami szintén nem erkölcsös!

Ezek után MIT KÉPZELNEK egyáltalán???

@54: Ez akkor oké, ha csak a saját életed múlik rajtad. Nézzük kissé máshogy:

"Inkább etessem meg a férgekkel a gyerekeim, mint, hogy a férget megegyem." - Hogy hangzik?

Még egy dolog: aki viszont itt lepontozgat, az vagy hazug - vagy elmebeteg. Vagy mindkettő.

Más magyarázat nincs erre.