Volt-e kísérlet elektron ütköztetésre?
válasza:Sőt már az antirészecskéjével a pozitronnal (antielektron) is ütköztették sikeresen.
válasza:"Mivel ez a legnagyobb elemi? részecske,..."
Ezt meg honnan veszed? A "legnagyobb"?
A tömege a proton tömegének az 1836-od része. Azaz 1836-szor kisebb tömegű, mint a proton.
A "kiterjedéséről" azaz a geometriai méretéről értelmetlen beszélni, mert...
De olvasgasd el ezt:
Vagy ezt:
Ja, igen. Volt, van, lesz kísérlet elektronok (vagy akár pozitronok) ütköztetésére.
dellfil
válasza:Szerintem a kérdező az "elemi" alatt a kvarkokra leptonokra stb gondolhatott.
De így sem igaz hogy az elektron lenne a legnagyobb köztük.
"Hány részecskecsalád van?
Az egymást követő családokat egyre később találták meg, mivel azok egyre nagyobb tömegű részecskéket tartalmaznak, amelyek előállításához egyre nagyobb energiára kell a részecskéket gyorsítani. Felmerül a kérdés, hogy nincs-e még nehezebb elemekből álló negyedik generáció. Két független mérés azt mutatja viszont, hogy pontosan három részecskecsalád létezik. A modern elméleti részecskefizika egyik nagy nyitott kérdése, hogy miért pont három család van, és miért vannak egyáltalán családok.
"
Igaz a tömegtől nem feltétlenül függ a méret, de méret adatokat nem közölnek.
Még az angol wikin sem!
Csak tömeget, energiát, spint...
válasza:Az elektronnál nem annyira térfogatról beszélünk, inkább kiterjedésről.
Az egyértelműen a legnagyobb, ez igaz. Ezen kívül az is igaz, hogy ezt a legkönnyebb ütköztetni (a nagy méretén kívül kicsi a tömege is, nagyon könnyű gyorsítani). Lineáris gyorsítóval is csaknem fénysebességet lehet elérni.
Viszont elektron-elektron ütközésnél átalakulásról nem tudok. Létezik egyáltalán ilyen?
Az összes kérdésemet azért tettem fel (részecskefizikai) mert próbálom a klasszikus fizika törvényeit (elektronos áram, ellenállás stb.) megérteni a részecskefizikában leírtakkal. Mondok egy példát.
Elektronos (jól látod:elektronos) áram vezetőben= elektronok áramlása az alacsonyabb potenciálú hely felé miközben az ellenállás (eltekintve az extrém szupravezetést kivéve) miatt hő (és mágneses tér) keletkezik. Hő anyagok közti súrlódáskor keletkezik. Akkor az elektronnak anyagnak kell lennie. De tegyük fel, hogy nem az hanem (mondjuk elektromágneses) hullám. Az akkor hogyan követné egy görbe vezető ívét?
Aztán. Vizsgáljuk meg miket nevezünk mi elektronoknak? Minden de minden tulajdonságuk egyforma? Netán csak közel hasonló valamik halmaza? Születhetett-e az univerzum főzőkonyhájában ez a roppant mennyiségű tök egyforma részecske... az elektron? Ezek alapján nem lenne anyagi világunk ilyen sokszínű. De ha a részecskék csak gyűjtőfogalom ( közel azonos dolgok halmaza ) az ütköztetéseknél rendre más és más eredményt kell, hogy kapjunk! Stb, stb.
válasza: válasza: válasza:"megszámlálhatatlan elektron ütköztetést csináltak, elektron-elektron"
Erről mondhatnál pár szót: történt ott bármiféle részecske átalakulás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!