Kettős-rés kísérlet, szájbarágósan elmagyarázná valaki, hogy mitől érdekes ez a kísérlet?

Az ernyőn sötét és világos csíkok keletkeznek. Nem más, mint interferencia. A visszaverődő fény úgy találkozik az egyenesen haladt fénnyel, hogy az egyik fény hullámának teteje, a másik fény hullámának aljával találkozik. Mivel ez a kettő kiüti egymást, megszűnik a fény. Ha nincs vény, sötét van. Ez más hullámtulajdonságú dolgoknál is megjelenik. Ezzel a kísérlettel lehet bebizonyítani, hogy a fény egy elektromágneses hullám.

Ugyanez a kísérlet elektronokkal is elvégezhető (ami mint tudjuk anyag), és ott is ugyanez történik. Tehát az elektronnak is vannak hullámtulajdonságai. Ez alapján következtettek arra, hogy a fénynek is lehetnek anyagi részecskéi, és így találták meg a fotonokat.

Lehet, hogy nem érdekes, viszont annál jobban hasznos.

A YouTube keresőjébe beírtam, kettős-rés:

http://www.youtube.com/results?search_query=kett%C5%91s-r%C3..

Biztosan érdekes dolgokat mondanak el.

Van egy dobozunk félig megtöltve vízzel. A felénél egy függőleges válaszfal van, ami a víz szintjénél magasabb, és amin két vékony függőleges rés van (ezért kétrés-kísérlet). Az egyik falnál elkezdjük hullámoztatni a vizet, a hullámok a rések irányába terjednek. Minden hullám átmegy a két résen, majd önmagával ütközik (interferál) -mivel a rés után két külön hullámról van már szó-, és így nekiütközik a szemközti falnak. A becsapódás pillanatában lesznek olyan pontok a falon, ahol pont 2 egymással találkozó kis hullám csapódik be, és olyan is, ahol csak egy hullám. Ha az első csoport becsapódási helyeit (ahol interferencia lép fel) befestjük, a fal csíkozott lesz (felváltva festett és festetlen).

Eddig remélem világos.

Na, most tüntessük el a vizet, hullámoztatás helyett pedig tegyünk a dobozba egy gépet, ami elektronokat (vagy például fotonokat, mindegy) lövöldöz a rések felé, a túlsó falra pedig tegyünk egy érzékeny ernyőt. Ha egyszerre sok részecskét lövünk ki a rések felé, a túlsó falon ugyanúgy megjelennek a függőleges csíkok, az interferencia-kép, mint amikor víz volt a dobozban. Vagyis a részecskék hullámként viselkedtek!

Ha letakarjuk az egyik rést, a függőleges csíkok nem rajzolódnak ki.

Most hagyjuk szabadon a réseket, és állítsuk be a gépünket úgy, hogy másodpercenként 1 elektront lőjön ki. Azt várjuk, hogy a csíkok nem rajzolódnak ki, de nem ez történik: az interferencia-csíkok akkor is kirajzolódnak, amikor az elektron egyedül utazik és nincs mivel interferáljon!

A rejtély: ha az elektron, ami részecske, egyedül megy keresztül a réseken, honnan tudja, hogy hova kell becsapódnia, hogy kirajzolódjon az interferenciakép, ha semmivel sem interferál?

Remélem, hogy érthető, mobilról írok, szóval bocs, ha nem sikerült valamit normálisan elmagyaráznom.

"Eléggé durva dolog, na innentől kezd érdekes lenni a fizika!"

Innentől? Ez a fizika vége. :-D Eszer egy csávó azt mondta, hogy a kvantummechanikában mindent vissza lehet vezetni a kétrés kísérletre.

"A rejtély: ha az elektron, ami részecske, egyedül megy keresztül a réseken, honnan tudja, hogy hova kell becsapódnia, hogy kirajzolódjon az interferenciakép, ha semmivel sem interferál? "

És ez csak az egyik dolog, ami nagyon érdekes!

A másik az, hogy a fent említett dolog, csak akkor történt meg, amikor nem figyelték meg az elektronokat.

Mikor odatettek egy kamerát, hogy megfigyeljék, hogyan tud az elektron interferálni egymaga, akkor az elektron már nem hullámként, hanem anyagként viselkedett, és csak két csík rajzolódott ki.

Andi