A galaxisok közti anyag miért magas hőmérsékletű?

"Egyébként a WHIM-ek sok nagyságrenddel ritkábbak, mint gondolod :)"

Oké, a köbméterenkénti pár atom csak példa volt, "odakint" a csillagközi űrben tiszta, hogy nagyságrendekkel "hígabb" a gáz.

Amúgy feladom, rátok bízom azt a teljesen szabatos megfogalmazást, amit középiskolás fizikai ismeret nélkül is megért bárki.

Láthatóan a kérdező ennél feljebb van tudásban, neki ez már nem releváns.

#17

"Akkor maradok annyiban, ott, ama ritka, mondjuk millió fokos gáz környezetében, ha kidobnék egy hőmérőt, az mutatna saccperkábé 2 K fokot, mert ott a köbméterenként kolbászoló pár atomnyi millió fokos gáznak annyi csak az összes hőtartalma, mintha az a köbméter épphogy 1-2 fokkal nulla K feletti gázzal lenne tele. "

Amellett, amit Mojjo írt a hő fogalmával kapcsolatban (és amit most látok, hogy Süttürüttü válaszában is benne van, bár ő zárójelben pontosította, hogy energiatartalomról van szó) két okból sem pontos:

1. Mint már korábban is leírtam (már az első válaszomban is), nem a környezet miatt áll be 2,7 K-ra itt egy tárgy hőmérséklete, hanem a kozmikus háttérsugárzás miatt. (Ha tudnánk csinálni olyan testet, ami se nem sugározna, se nem nyelne el sugárzást ("tökéletesen fehér test"?), akkor az nagyon-nagyon lassan a környező gáz hőmérsékletére állna be.

2."mintha az a köbméter épphogy 1-2 fokkal nulla K feletti gázzal lenne tele."

Ok, de milyen gáznak? Mekkora nyomású, milyen részecskékből épül fel? Ezek jelentősen befolyásolják, 1 m^3 gáznak mennyi az energiatartalma.

(Mellesleg ha normál légköri nyomásra végezzük a számítást, jópár nagyságrenddel kevesebbet kapnánk 1-2 K-nél.)

[link]

Hogy neked is próbáljak válaszolni kedves kérdező (ha már ennyi szöveget hánytam ide):

Az alábbi cikk alapján (ha jól értem) a gravitáció által kiváltott lökéshullámok okozzák az intergalaktikus anyag felmelegedését. De a cikk értelmezése lényegesen meghaladja a fizika tudásomat, szóval ha te tudod értelmezni, fogyaszd egészséggel.

[link]

"Ok, de milyen gáznak? Mekkora nyomású, milyen részecskékből épül fel? Ezek jelentősen befolyásolják, 1 m^3 gáznak mennyi az energiatartalma."

Ezért nem akartam elveszni az energiatartalom kifejezésben, mert az tartalmazza a nyomást is, hőmérsékletre nem releváns.

Van akkor olyan szabatos megoldás, ami közérthető?

Mert egyre inkább úgy látom, nincs.

"Ezért nem akartam elveszni az energiatartalom kifejezésben, mert az tartalmazza a nyomást is, hőmérsékletre nem releváns"

???

Te írtál a 17. válaszodban a részecskék hőtartalmáról, márpedig a hő az energia egy formája, ezért helyettesítettem én azt be, mert az itt jobban értelmezhető (erről Mojjo írt).

Mellesleg mit értesz azon, hogy "az energia tartalmazza a nyomást is". Én azért írtam be, mert nyilván, ha megtízszerezzük a gáz nyomását, akkor tízszer annyi részecske lesz adott térfogatban, ami nem mindegy az összenergiatartam (hőtartam) szempontjából.

"Van akkor olyan szabatos megoldás, ami közérthető?

Mert egyre inkább úgy látom, nincs."

Mármint mire nézve? Vagy úgy általánosságban?

Van egyszerű, szabatos megoldás. Pl:

A WHIM-ek hőmérséklete bár sok százezer, vagy millió fok is lehet, az anyaguk annyira ritka, hogy egy oda elhelyezett test akár évekig, sőt évszázadokig sem feltétlen találkozik egy kósza atommal sem, így nem is tudja átvenni a WHIM hőmérsékletét, hanem lassan kihűl.

Kb ennyi. Ha egyszerűek akarunk lenni, legyünk azok :) Nem kell hőtartalom, térfogat, akármicsoda. Ennyi elég. Szvsz.

Ha már ennyire kukacoskodunk:

"A hőmérsékletnek van egy definíciója..."

Nem, nincs. A hőmérséklet egy nem jól meghatározott fogalom, ezért is a mérésének módját szoktuk megadni a termodinamikai bevezetésénél és nem a nem létező definíciót.