Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A galaxisok közti anyag miért...

A galaxisok közti anyag miért magas hőmérsékletű?

Figyelt kérdés

[link]


...a galaxisok közti anyag vizsgálata, de még a kimutatása sem egyszerű. Ez a rendkívül kis sűrűségű gáz – pontosabban plazma – igen magas hőmérsékletű, a benne található sokszorosan ionizált elemek atomjai pedig a röntgentartományban sugároznak...



mi tartja forrón?


2017. júl. 6. 00:01
1 2 3
 11/30 Wadmalac ***** válasza:

Tisztában vagyok a fizikájával, de nem érted, hogy nem tudsz öt sorban fizikát tanítani. A vizuális megértetés híve vagyok, azt akartam ,hogy akinek még kevés hozzá a fizikai ismerete, annak is képe legyen arról, hogy mi történik ott.

A szabatos részt meg majd megtanulja a suliban.

2017. júl. 6. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/30 anonim ***** válasza:

Hmm, érdekes téma, csak bejelentkeztem, hogy ne veszítsem szem elől a kérdést.

Mondjuk, ha már, akkor én is írok valamit: az ottani, nagyon híg gáz hőmérséklete valóban nagyon magas (akár millió K körüli is), viszont az átlagos hőtartalma (energiatartalma) nagyon alacsony, pont azért, mert híg, távol vannak egymástól a részecskék. Ott egy km3-nyi anyag (ionizált gáz) hőtartalma durván megfelel a tested egy mm3-ében mérhető hőtartalmának.

2017. júl. 6. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/30 Wadmalac ***** válasza:

"Azért olyan intenzív mennyiségek esetében, mint a hőmérséklet, elég durva (és értelmetlen) köbméterenkénti értékről beszélni."

Ez is a félreértése annak, amit írtam.

Bárhol, bármekkora térrészt kijelölhetsz, egy HALMAZT, aminek akkor igenis adhatsz átlaghőmérsékletet, ami arra a köbméterre vonatkozik, annak a tartalmára.

Most ne kedjük újra azt, hogy a semminek nincsen hőmérséklete, TUDOM, hogy nincs, ezt is leírtam az ELSŐ kommentemben is.


Most csak arra tértem vissza, csak erre az egyetlen mondatra, hogy a köbméterre vonatkozó átlaghőmérséklet igenis értelmezhető.

2017. júl. 6. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/30 Wadmalac ***** válasza:

#12: erről beszélek, csak kedves kollégák leragadtak annál, hogy nem fizikatanári szabatossággal fogalmaztam meg.

Az az igazság, hogy ha úgy teszem, a laikus ifjúság két szó után elveszti az érdeklődését és továbblapoz. :)

2017. júl. 6. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/30 Mojjo ***** válasza:
@11: Az a helyzet, hogy úgy szemléletesen sem értetsz meg senkivel semmit, ha tévesen használsz fogalmakat és hajmeresztően értelmetlen lépések sorozatával jutsz el a konklúzióig. Ha szemléletes akarsz lenni, akkor írhatsz olyat, hogy "bár több millió fokos a WHIM-ek hőmérséklete, az anyaguk olyan ritka, hogy ha kitennének oda egy embert, szép lassan kihűlne és megfagyna". Egyszerű, tömör, tiszta. Nem kell elkezdeni varázsolni nem létező nulla hőmérsékletekkel, nem elvégezhető átlagolásokkal, meg a hő és hőmérséklet fogalmainak összekeverésével, mert az senkinek sem segít. Ha egyszerűen és szemléletesen fogalmazunk, akkor is figyelni kell a helyességre. Sőt. A szemléletességre való törekedés nem mentség az alapvető és elvi helytelenségre. Találni kell egy utat, hogy egyszerre érthetően és korrektül szemléltess valamit. Tudom, nem egyszerű, de na :)
2017. júl. 6. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/30 Mojjo ***** válasza:
@14: nem szimplán "nem szabatosan" fogalmaztad meg, hanem alapjaiban hibásan. Nem mindegy. Ha tökmindegy, mennyire hibás, amit mondunk, csak legyen figyelemfelkeltő, akkor meg elérkeztünk az ezóig.
2017. júl. 6. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/30 Wadmalac ***** válasza:

Jó, oké. Legyen.

Akkor maradok annyiban, ott, ama ritka, mondjuk millió fokos gáz környezetében, ha kidobnék egy hőmérőt, az mutatna saccperkábé 2 K fokot, mert ott a köbméterenként kolbászoló pár atomnyi millió fokos gáznak annyi csak az összes hőtartalma, mintha az a köbméter épphogy 1-2 fokkal nulla K feletti gázzal lenne tele.


Megfelel?

2017. júl. 6. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/30 A kérdező kommentje:

(...)What we call Temperature on thermodynamic level is Speed on atomic level. Saying the medium has a high temperature is equivalent to saying particles of that medium move awfully fast.(...)


ez érthető... azért magas a hőmérséklete annak a gáznak, mert nagyon gyorsan röpködnek a részecskék (atomok)... azt még tudja valaki, hogy mitől ionizáltak ezek az atomok? gondolom elektronhiányos atomokról van szó, amelyek ha befognak egy elektront, akkor röntgenfotont bocsátanak ki

2017. júl. 6. 13:18
 19/30 Mojjo ***** válasza:
49%

@17: Sorry, de nem. Itt most teljesen rossz értelemben használtad a hő fogalmát. Talán teljes belső energiával értelmes lenne, vagy akár hőkapacitással is. A hő az más:

[link]


Egyébként a WHIM-ek sok nagyságrenddel ritkábbak, mint gondolod :)

2017. júl. 6. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/30 sadam87 ***** válasza:

#13

"Bárhol, bármekkora térrészt kijelölhetsz, egy HALMAZT, aminek akkor igenis adhatsz átlaghőmérsékletet, ami arra a köbméterre vonatkozik, annak a tartalmára."

Ez igaz, és ha így értetted, akkor ezt valóban meg lehet tenni, Illetve, egész pontosan az adott térfogatban levő ANYAGNAK értelmezhetjük az átlaghőmérsékletét!

Az más kérdés, hogy nem sok értelme van, hiszen ha homogénnek tekintjük a halmazt (méteres skálán), akkor bármelyik köbméterben/térfogategységben azonos lesz a hőmérséklet. Mindenesetre nekem a "köbméterenkénti átlaghőmérséklet" kifejezésből biztos nem ez jön le.


"Most ne kedjük újra azt, hogy a semminek nincsen hőmérséklete, TUDOM, hogy nincs, ezt is leírtam az ELSŐ kommentemben is."

Mondjuk, ezt csak a másodikban írtad le, és aztán gyorsan le is vezetted, hogy: nincs hőmérséklet = 0 K (amit Mojjo már eléggé kivesézett).

ÉS nyilván értem, mire gondolsz, de amellett, hogy tudományosan nem pontos, arra sem ad választ, hogy pl. a Nap közelében (mondjuk a Merkúr pályája környékén) mért sül ropogósra minden, noha az általad megadott "köbméterenkénti átlaghőmérséklet" ugyanúgy nagyon alacsony lesz. Ez ugyanis épp azt mutatja, hogy egy ilyen esetben (ha nagyon kicsi a közeg sűrűsége) a test hőmérsékletét nem a közvetlen környezete, hanem a testet érő sugárzás összenergiája határozza meg (elsősorban).


Mondok még egy dolgot, mért elég bizarr az általad bevezetett fogalom. E szerint ugyanis a 30°C-os levegő "köbméterenkénti átlaghőmérséklete" jóval alacsonyabb, mint a 30 °C-os (vagy akár 0 °C-os) víz "köbméterenkénti átlaghőmérséklete". Ennek így szerintem nem sok értelme (és ismét szembe megy a fizika által definiált átlaghőmérséklettel).


"#12: erről beszélek, csak kedves kollégák leragadtak annál, hogy nem fizikatanári szabatossággal fogalmaztam meg"

OK, csak épp Süttürüttü hozzászólása mutatja meg, hogy ugyanezt két mondatban, egyszerűen és szabatosan is meg lehet fogalmazni. (Ehhez egyben szeretnék gratulálni neki, lényegében rövidre zárta a vitát.) Tehát nem csak zavaró, és tudományos szempontból bántó a "köbméterenkénti átlaghőmérséklet" bevezetése, hanem felesleges is.

2017. júl. 6. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!