Ha akármelyik elemet vagy annak oxidját sokáig magas hőmérsékleten és nyomáson kezeljük akkor abból kemény szilárd anyag lesz?

Nem feltétlenül, csk néha. Ha az alumíniumot elégeted, korund lesz belőle, de nem kegy kemény, nagy kristály, laza hamu. Ahhoz a korrundot meg kell olvasztani. A beríliumot hevítheted, meg lgetheted, sose lesz belőle smaragd, ami meg rádaásul nem is kirívóan kemény.

Magas keménységet a néyggszöges vagy szabályos rendszerben kristályosodó oxidok, karbidok és nitridek mutatnak (és ez általában nag ridegséggel jár együtt.) Ezek atomrácsos anyagok, és az az atomrács, ahol a rácsponton lévő atomok közötti távolság miden irányban azonos, stabil és viszonylag csekély, értelemszerűen magas keménységűek.

ÍGy eléggé kemény a kalcium-karbid is, de a wolfram-, nikkel-, bór-, vagy szilícium-karbid kirívóan kemény.a gyémánt meg paradox módon egy oylan karbid, amiben csak szén van....

Egy fokkal kevéssé kemények az atomrácsos szerkezetű oxidok, pl. az alumínium oxidja.

A nitridek a kető között állnak.

Kemény oxidot, nitridet és karbidot alapvetően és irányadóan az átemenetifémek (a mellékcsoportok fémes elemei), valamint a III. IV főcsoport elemeinek egy részéből lehet csinálni. A többiből nem. Pl. elárulom, hogy a hidrogén oxidja vagy nitridje nem túl kemény...