Így belémcsaphat a villám?

"A mostani szabványban nem vagyok fejből otthon, de mondjuk a Római Birodalomtól kezdve 2005-ig, ha építettek közönséges 3 emeletes lakóépületet, azon csak abban az esetben kellett villámhárító, ha könnyen vagy közepesen éghető anyagból áll a külső szigetelő réteg a tetőn."

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet:

"Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,

b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi

– elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 (nem éghető)tűzvédelmi osztályba tartozik,

c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben, városi –elővárosi környezetben."

Ezekben nem.

De pl. egy 3 emeletes társasház, a 12-16 m magasságával, kátrányos tetőszigeteléssel kötelezett a villámháríró telepítésére és rendszeres bevizsgáltatására, karbantartására. Hasonló a túlfeszültség-védelem, egyéb tűzvédelmi szabály is.

Ennek hiánya esetén hiányosságonként 100.000,- Ft, összesen max. 10.000.000,- Ft (!) bírság szabható ki.