Most akkor a Newton-gravitáció, vagy az Einstein-tér/idő torzulás miatt maradunk a földön?

Az én kedvencem a toló/árnyékoló gravitáció: [link]

A sima gravitációnál ("vonz a Föld, mert csak") sokkal szemléletesebb: sok kicsi ütközés hozza létre az erőt.

Ez valamivel rosszabb a newtoni gravitációnál. A téridő torzulás gravitációnák is lesz jobb (van már?): nem görbül a téridő, csak a gravitonok véletlenül úgy hatnak, mintha a görbülne.

Szóval: toló gravitáció < Newton-féle gravitáció < Einstein téridő < graviton.

A középső kettő a népszerű.

Ahogy a kettes írja, ezek modellek. Azaz bizonyos esetekben mindkettővel le lehet írni azt, hogy hogyan is viselkedik a gravitáció. A különbség az, hogy a relativitáselmélet segítségével több esetben. Viszont - szintén ahogy a kettes írja - amely esetben a newtoni gravitációt használhatjuk, értelemszerűen ugyanazt az eredményt adja, mint a relativitáselmélet.

És igen, a relativitáselmélet sem használható minden esetben. Viszont azokra az esetekre még nincs modellünk - majd lesz egyszer.

A kettő ugyanaz, az utóbbi a gravitáció működésének (egy lehetséges) magyarázata, szóval szerintem értelmetlen kérdés, hogy az egyik-e vagy a másik-e, mert egy dolog.

Ha az első esetében a klasszikus, egyszerűbb értelmezésre gondolsz: nyilván azért váltottunk az új modellre, mert pontosabb.

A newtoni fizikát ma is használjuk, az összes ipari mérnök abban számol, mert teljesen felesleges behozni egy bonyolultabb relativitásos modellt, ha nincs igazi előnye, hiszen a newtoni modell pontatlanságai csak nagy gravitációs és sebességbeli különbségeknál mutatkoznak meg, amik a Föld bolygó felszínén aránylag ritkák. Ha mondjuk, műholdakkal dolgozunk, igen, ott már a Föld középpontjától távolodva megnő a gravitációs különbségek jelentősége, annyira, hogy érdekes legyen, de a föld felszínén, ahol mindig kábé hasonló távolságban vagyunk a középponttól, felesleges számolgatni, hogy hány milliomod tizedesjeggyel változtak meg az értékek.

Hogy most melyik modell "valóságos", az érdekes filozófiai kérdés. Alapvetően elmondhatjuk, hogy egy modell se "-A. valóság". Ez egy modell, egy leegyszerűsítés. Arra készült, hogy viszonylag kevés munkával, de jó találati aránnyal meg lehessen vele jósolni a jövőt. Hogy az ember i agy fel tudja fogni. A fizika törvényeknek nyilván van valamifajta realitása, hiszen amennyire tudjuk, nem csak arról van szó, hogy ezek -általában- bejönnek, hanem hogy SOHA nem sérülnek.

Ami mondjuk elég meglepő valahol, mert abszolút nem szükségszerű, hogy a világ emberi ésszel egyszerű törvények mentén felfogható legyen. Einstein maga mondta, hogy "A világ legnagyobb rejtélye a felfoghatósága...Az a tény, hogy a világ felfogható, MAGA csoda." (Walter Isaacson - "Einstein: His Life and Universe"

Természetesen mindig léteznek újabb próbálkozások, hogy elméletben még előforduló anomáliákat (az elmélet jóslataival ellenkező megfigyelt tényeket) megmagyarázzuk, és erre mindig születnek új elméletek. Pillanatnyilag az a nagy kérdés, hogy hogyan lehetne a kvantummechankikát és a relativitáselméletet egyesíteni. Az utóbbiban a gravitáció nem csupán egy kölcsönhatás, hanem magának a térnek az elhajlása, alapvetően más, mint mondjuk az elektromágnesesség. Az előbbi viszont ezeket egy kategóriaként kezeli, még odáig is elmegy, hogy a gravitáció esetében is egy közvetítő részecskét (a "graviton"t) feltételez. Bizonyos alapvető eltérések vannak a két megközelítésben, ami miatt nem tudnak egyszerre működni. Több egyesített elmélet megoldás is született, amiből a leghíresebb a húrelmélet. Az igazi probléma az, hogy ahhoz, hogy ezek bármelyikét bizonyítani is tudjuk - ne csak bizonyítatlan modellek legyenek-, olyan információkra van szükségünk, amivel nem rendelkezünk, például hogy hogyan viselkednek a részecskék bizonyos magas energiaszintek mellett. Lényegében ezt próbálják a CERNben kutatni.

Hogy a földön magasabb a "gravitációs" vonzás, mint egy a földnél jóval nagyobb bolygón annak oka a légtér. A levegő nitrogénből és oxigénből áll, mivel ezek gázok, így nem segítenék a "vonzást" viszont a levegőben fellelhető vízpára már közrejátszik, így lessz légnyomás, ami a felszínhez közeledve egyre nagyobb, mert a légtér egyre jobban telített vízgőzzel. Itt lép életbe a közegviszony, a közeg, minden esetben tömeg is, és fordítva. Mondok példát, mi emberek tömegként viselkedünk a légtérbe, így számunkra a légtér közeg. De ha például ránklőnek, a golyónak a légtér is közeg, meg mi is közeg leszünk. Persze itt már a tehetetlen tömeg is közbelép, de ezt hagyjuk. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a tömeg csak a közegéhez viszonyítva válik tömeggé. Így tömegértéke is csak az őt körülvevő közegben mérhető. A tömeg tulajdonképpen az anyag tulajdonsága, és nem a súlya. Súlya az őt körülvevő közegsűrűség fügvénye, legalábbis földi körűlmények között. Ugyanis a légtérben lévő vízpára adja a légnyomást, így lessz tömegértéke a levegőnek. Mivel a vízpára a felszíntől kifelé haladva egyre ritkul így a légnyomás is riktább. Ezért az hogy a földöm maradunk, egy kevés részt vonzás, nagyrészt nyomás következtében jön létre, hiszen gyakorlatilag belesűlyedünk, illetve a felszínre prészel a minket körülvevő közeg ami a levegőben lévő víz, ami egyre nagyobb nyomásértékkel rendelkezik, a felszínhez közeledve mivel egyre sűrűbb. Ezt a fajta állandóságot a vízpára lecsapódása adja, ami eső formájában történik így a vízgőz lassú felfeléhaladása is egyfajta folyamatos sűlyedést eredményez a benne lévő tömegnek. Nézzünk példát: az ürhajó belép a légtérbe, a lassú gyorsulás annak a jele, hogy a fent lévő légnyomás elkezd hatni rá, hiszen elkezdi befelé préselni, utánna elkezd súrlódni a légtérrel, a nyomás egyre erősödik így a surlódás következtében elkezd izzani, minél lejjebb halad annál nagyobb a nyomás, viszont az egyre erősebb a súrlódás, mivel ez őt körülvevő közel folyamatosan lassítja is egyben, hiába fejt ki rá egyre erősebb nyomást.

A tömeg tehetetlen, ahogy a tömegtehetetlenség törvénye kimonja: Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen mozog mindaddig, míg környezete meg nem változtatja a mozgás­állapotát. így ez ellentmond a tömegvonzásnak. Viszont a bolygók mékis körpányán mozognak egy nagyobb test körül ennek, ez feltételez egy mágneses teret, ami egy indukciós jelenséget hoz létre, a mágneses és elektromos tér egymásra ellentétes hatásának a következménye az indukció.

Elismerem, hogy lehet az egész egy baromság, nem vagyok tudós, sem pedig okos, csak jár az agyam, szóval ezeket óvatosan kezeld! 😂

@5: Én azt mondom, hogy az általános iskolás fizikaanyagtól kezdd újra a tanulást - sőt, lehet előrébb, valami környezetismerettől -, mert még az alapfogalmak körül is totális kavarodás van a fejedben. Itt a GYK-n megszokja az ember, hogy néha olvas meredek dolgokat, de ennyi zagyvaságot, ahol tényleg még az abszolút hétköznapi alapok sincsenek meg, még itt sem nagyon olvastam.

Ez nem azt jelenti, hogy hűűű, hülye vagy, lehet csak valamit nagyon félreértettél jó régen, és azt görgeted magad előtt, és az lesz egyre nagyobb. Ha tényleg érdekel a téma, komolyan vesd bele magad az újratanulásba az alapoktól, simán megtanulhatod megértheted.

@8: hidd el, ha görcsölnék a megalázásodon, akkor nem így nézett volna ki, amit írnék. Privátban nem szoktam csevegni, de ha van bármi konkrét kérdésed, arra szívesen válaszolok itt a közösben.

Ez esetben nincs szó semmiféle vitáról, meg meggyőződésbe gázolásról. Írtál egy jó adag dolgot, aminek nincs igazán értelme, ennyi, nem több, nem kevesebb.

A kérésednek eleget téve:

"Hogy a földön magasabb a "gravitációs" vonzás, mint egy a földnél jóval nagyobb bolygón annak oka a légtér."

Nem. Első megközelítésben, a newtoni modellnél maradva, a gravitáció annál erősebb, minél nagyobb a gravitáló test tömege, és minél közelebb vagyunk hozzá. Bolygókra levetítve ez függ a bolygó tömegétől és az átmérőjétől. Minél nagyobb az átmérője, annál kisebb a felszínén a gravitáció, és minél nagyobb a tömege, annál nagyobb. A kettő együtt alakítja ki a gravitációs erőt. A légkörnek ugyan van némi gravitációja, de nem számottevő, ráadásul a bolygó fejünk felett lévő és talpunk alatt, a bolygó túloldalán lévő részén is hat, ellentétes irányokba. Végső soron igen-igen jó közelítéssel azt lehet mondani, hogy a légkör nem fog bezavarni, nem számít a felszínén tapasztalható gravitáció szempontjából, hogy van-e légköre, vagy sem.

"A levegő nitrogénből és oxigénből áll, mivel ezek gázok, így nem segítenék a "vonzást" viszont a levegőben fellelhető vízpára már közrejátszik, így lessz légnyomás, ami a felszínhez közeledve egyre nagyobb, mert a légtér egyre jobban telített vízgőzzel."

A légnyomás nem ilyen okok miatt nagyobb a felszínen, mint magasan. Egyszerűen, ha a felszínen vagyunk, mondjuk tengerszinten, akkor magasabb légoszlop helyezkedik el a fejünk fölött, mintha 5km magasan lennénk.

"Csak arra akartam rávilágítani, hogy a tömeg csak a közegéhez viszonyítva válik tömeggé."

Nem világítottál az előző, közeges mondatokkal erre rá. A tömeg az anyagnak a közegtől abszolút független tulajdonsága. Bővebben:

[link]

"Így tömegértéke is csak az őt körülvevő közegben mérhető."

Az űrben nem tudsz szerinted tömeget mérni? Vagy esetleg az is "közeg"? :) Ezt te sem gondoltad komolyan szerintem...

"A tömeg tulajdonképpen az anyag tulajdonsága, és nem a súlya."

Ez így van.

"Súlya az őt körülvevő közegsűrűség fügvénye, legalábbis földi körűlmények között."

A súlyt valóban befolyásolja az őt körülvevő közeg sűrűsége, de csak a felhajtóerő miatt. A súly ennél jóval több mindentől függ.

"Ugyanis a légtérben lévő vízpára adja a légnyomást, így lessz tömegértéke a levegőnek."

Dehogy... nem az adja a légnyomást, a tömeg meg egy ettől független tulajdonság. A lesz meg egy sz, így, hogy már másodszor is kettővel írtad, már elég zavaró :)

"Ezért az hogy a földöm maradunk, egy kevés részt vonzás, nagyrészt nyomás következtében jön létre, hiszen gyakorlatilag belesűlyedünk, illetve a felszínre prészel a minket körülvevő közeg ami a levegőben lévő víz, ami egyre nagyobb nyomásértékkel rendelkezik, a felszínhez közeledve mivel egyre sűrűbb."

Szóval szerinted egy vákuumkamrában kisebb lenne az erő, ami a Föld felé taszigál minket? Nem, ez nincs így, sőt, pont fordítva van. A levegő nem lefelé nyomogat minket a légnyomás miatt, hanem felfelé, a felhajtóerő miatt. (A légnyomásnak van egy olyan jófej tulajdonsága, hogy a seggedet kicsit jobban tolja felfelé alulról, mint amennyire a fejedet lefelé felülről.)

Sorry, én első körben eddig bírtam idegileg. Ha szeretnéd még, hogy tovább nyúzzuk a mondandódat, szólj, de az a helyzet, hogy ez túlságosan nem hasznos neked sem - ennyiből nem fogsz tanulni, túl mély és alapvetőbb félreértések, gondok vannak nálad. Tényleg előröl kell kezdeni minden kapcsolódó tananyagot.