Ésszerű-e fizikai számításokat végezni olyan negatív mennyiségekkel mint E (energia), negatív töltés, m (tömeg)?

Nem koordinátarendszer, hanem valami. Bármi.

Egy szimpla hidrogénatom semleges. Ehhez képest, ha egy meghatározott energiával rendelkező részecske segítségével kiszakítod belőle az egyetlen elektronját, akkor az az elektron a hidrogénatomhoz képest negatív töltésű. Egy másik elektronhoz képest meg nem negatív töltésű, hanem ugyanolyan. Viszont a megmaradó hidrogén atommag meg pozitív töltésű ahhoz képest,ami előtte volt. Ha közben érkezik egy elektron megfelelő energiával, akkor ez a hidrogén atommag ezt be tudja fogni, és így egyesülve ismét hidrogénatom lesznek, és az semleges töltésű.

Bolyai János amikor felfedezte a hiperbolikus geometriát, egyszerűen csak beírta a gömbi geometria képleteibe az 'i' betűt a sugárhoz, mindenféle lacafaca nélkül.

Ma már tudjuk, hogy LÉTEZIK ilyen geometria. (amennyire tudhatjuk valaminek a létezését)

Ha most nem is látod hogy mi jön ki a negatív tömegből vagy energiából, később majdnem biztos hogy valamire használni fogják. (minden matematikai elméletet felhasználnak előbb-utóbb)

Ugyanez a kérdés volt már korábban pl:

> https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Általában igen.

A kivételek a virtuális részecskék és néhány hasonló dolog. Ott tényleg negatív mennyiségek vannak.

Ha megengeded, inkább itt válaszolnék, mert jobb szeretem a nyilvánosságot:

"Egy negatív töltésű elektron és egy pozitív töltésű proton között nem csak vonzás lehet?"

De, csak az lehet köztük.

Akkor nyilván érdekel, hogy az elektron miért nem esik bele a protonba?

Azért, mert sokkal-sokkal nagyobb helyet foglal el, mint a proton, és ahhoz, hogy bele tudjon esni, előbb össze kell mennie picire. Ekkor viszont a kvantumhatározatlanság miatt ismét ki fog tágulni, és végül beáll egy egyensúlyi helyzetbe.

Ha el akarod képzelni a dolgot, akkor arra gondolj, hogy miért nem megy le a felfújt lufi a lefolyón? Holott az ugye vonzza... és akkor sem megy le, ha vízzel van töltve.

Amúgy néha azért előfordul, hogy beleesik a magba és egy atommag-átalakulás lesz a dolog vége.

Ezen kívül a neutroncsillagok is így születnek, hogy az elektronok mind belepréselődnek a protonokba.

Ezt szerintem félreértetted.

Az elektron nem a protonról pattan vissza, hanem az elektronburokról.

Az pedig taszítja őt.

A protonba csak nem tud beleesni, a vonzás ellenére sem, mert az meg túl kicsi.