Miért hajlítja el a melegebb leves jobban a teret?
Einstein példát adott arra, hogy a melegebb leves jobban ellenáll a gyorsításnak (E_0=m*c^2 papírban?) illetve, hogy az erõnek jobban ellenálló testek jobban gravitálnak (bár ez a tény Newton óta ismert).
Ismer valaki valami frappáns elrendezést, amelyből azonnal látszik (legalább 1 speciális esetben), hogy igen, a melegebb leves jobban görbíti a téridőt: jobban eltéríti a fényt, jobban vonzza a kanalat, akármi?
Kvalitatív levezetések semmit nem érnek, azzal még az E=mc^2-t sem tudod levezetni, legfeljebb általános iskolásoknak teheted szemléletessé az elméletet.
Az idézeted nem tőlem való, hanem a te véleményedet tükrözi.
Az meg, hogy neked mi hasznos, tőled függ. Ha kellően érted az áltrelt, akkor azt is fel tudod fogni, hogy durván nemlineáris tenzoregyenletek által leírt fizikai mechanizmusokat te nem fogsz egyszerűen, kvalitatíve megkapni. Főleg nem newtoni alapokról indulva. Mert akkor az egészet nem érted úgy, ahogy van.
Persze hogy nem. Két mennyiség szerepel egy tenzorban --> nincs olyan elrendezés, amelyben látszódik hogy monoton módon függnek egymástól, ha minden más konstans. Ennyit még én is tudok.
Csak bíztam benne, hátha valami tankönyvben szerepel. Ezek szerint ti még nem láttatok.
Teljesen triviális, hogy semmilyen tankönyvben nem fogsz találni olyan gondolatmenetet, amely pusztán newtoni alalpkról indulva vezet le egy általános relativisztikus eredményt.
Az energia-impulzus tenzorban pedig nem kettő, hanem négy mennyiség szerepel.
> Teljesen triviális, hogy semmilyen tankönyvben nem fogsz találni olyan gondolatmenetet, amely pusztán newtoni alalpkról indulva vezet le egy általános relativisztikus eredményt.
? Világosan leírtam a kérdésben is, és utána is, hogy mit szeretnék.
Ha jól sejtem, arra szeretnél példát, hogy az azonos invariáns tömegű de más energiaállapotban lévő dolgok "tehetetlensége" eltérő. Ezt nem gravitációs kölcsönhatás során, hanem a többi háromféle esetén inkább látni, pl. magfizikában, ahol mondjuk a gerjesztési energiák a nyugalmi energiához képest már nem annyira elhanyagolhatók.
Arra én sem sok esélyt látok, hogy mondjuk két azonos invariáns tömegű és sugarú, de eltérő hőmérsékletű neutroncsillag közelében kimérhető lenne a fény eltérítésében a különbség. Eleve nem találsz két ilyet, de még ha össze is skálázol két hasonló mérést sima csillagokkal, elég problémásnak tűnik a termikus energiajárulék és a nyomás hatásának kimutatása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!