Miért hajlítja el a melegebb leves jobban a teret?
Einstein példát adott arra, hogy a melegebb leves jobban ellenáll a gyorsításnak (E_0=m*c^2 papírban?) illetve, hogy az erõnek jobban ellenálló testek jobban gravitálnak (bár ez a tény Newton óta ismert).
Ismer valaki valami frappáns elrendezést, amelyből azonnal látszik (legalább 1 speciális esetben), hogy igen, a melegebb leves jobban görbíti a téridőt: jobban eltéríti a fényt, jobban vonzza a kanalat, akármi?
válasza:Kivetted a sebességet maradt a tömeg de attól hogy oda van ragasztva a szék még nem lett több a tömege.
Magyarázd már el miért gravitálna jobban a szék ?
> És akkor nem beszéltünk arról, hogy olyan kis effektust akarsz kimutatni, ami egyelőre eléggé esélytelen amúgy is.
Nem biztos, hogy értem. Einstein példát adott arra, hogy azonos sebességek esetén a melegebb levesnek nagyobb a lendülete.
Nem mérte ki, csak levezette a szimmetriákból, ekvivalencia elvekbõl meg (nem olyan nagyon) trükkös elrendezésekbõl. 1905-ben.
Én is csak egy ilyet keresek.
(Nekem annyival könnyebb dolgom van, hogy tudom hogy igaz amit keresek, illetve sejtem hogy létezik egyszerû ilyen konfiguráció)
válasza:"Einstein példát adott arra, hogy azonos sebességek esetén a melegebb levesnek nagyobb a lendülete"
Főleg, ha áll az a leves. Mondom, itt ezeket a köröket felejtsük el. A meleg levesnek azért nagyobb a gravitációja, mert az energia-implulzus tenzor 16 (valójában 10 független) komponense közül helyzettől függően piszkálhat egyet-kettőt.
Itt egy kicsit írnak róla, ha jól láttam, de alaposan, bevallom, nem olvastam át:
De mint említettem, _gyakorlatban_ nem fogod tudni ezt egy tál levessel kimutatni, mert a gravitációját bőven jobban befolyásoló események folyamatosan játszódnak benne, és ezek maszkolják a kimutatandó hatást.
Bocsáss meg, most ordibálni fogok: NEM AKAROM KIMUTATNI.
Egy darab speciális elrendezést keresek, amelyben rögtön adódik a jelenség. (De leírtam szerintem nagyon sokszor már, hogy mit szeretnék, és példákat is hoztam rá).
válasza: válasza:Nem fog menni.
Nincs olyan mérési mód, ahol a mérési hiba ill. zaj ne lenne nagyobb a mérendő különbségnél.
Ha egy jupiternyi adag levest tudnál az űrben valahogy veszteségmentesen elszeparált gömbbé formálni, tömeget mérni rajta, majd felmelegítve megismételni, akkor lenne megoldás.
Egy tálnyi levesnél pár atom lelépése több tömegváltozást eredményez, mint a hőmérséklet-változás.
válasza: válasza: válasza:dq egy gondolatkísérleti elrendezést akar találni, amely Einstein azon gondolatkísérletéhez hasonló, amellyel az E=mc^2 képletet is levezette. Tehát nem kimérni akarja, hanem elvekből kiindulva, fizikailag, kvantitatíve levezetni.
A válasz erre maga az általános relativitáselmélet. Nincs egyszerű gondolatmenet, mivel a "minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű" illetve "a súlyos és tehetetlen tömegek egyenlők" (ez utóbbit jelenti pongyola megfogalmazásban az, hogy az erőnek jobban ellenálló testek jobban gravitálnak) kijelentések fizikai tartalma sokkal mélyebb, mint pusztán az inerciarendszerek egyenértékűsége. Míg az utóbbi a tér- és időkoordináták egységes kezelését jelenti a Minkowski-metrikában, addig az előbbi a Minkowski metrikát loklissá korlátozva magát a téridőt egy globálisan nem leírható, görbült sokaságként fogja fel, amelynek leírásához a Riemann-geometriát használja. Ennek ára, hogy a gravitációt nem egyedül a nyugalmi tömeg (energia) sűrűsége okozza, hanem annak áramsűrűsége, valamint az impulzus sűrűsége és annak áramsűrűségei is. Ebből jön össze a 16 komponensű, szimmetrikus, ezért csak 10 független komponenst tartalmazó energia-impulzus tenzor. Kis sebességek esetén természetesen csak az energiasűrűség a számottevő, de ahhoz, hogy a meleg leves nagyobb gravitációját levezethessük, eleve abból kell kiindulnunk, hogy annak gravitációját gyakorlatilag csak az energiasűrűsége okozza, az pedig magától értetődő módon azért lesz nagyobb a meleg levesre, mert annak nagyobb a hőenergiája. Ennyi.
> kvantitatíve levezetni.
Kvalitatíve.
A "nincs ilyen elrendezés, mert szerintem bonyolult egy metrikus sokaság" rész sem hasznos most.
Amúgy közben én is visszavettem az optimizmusomból, az E=mc^2 képlet levezetése olyan feltevésekből indul ki, amelyek viszonylag nagyon közel vannak a bizonyítandó állításhoz. Azaz hogy a fény elnyelődéskor energiát meg lendületet ad át a testnek. Ebből vezeti le, hogy ezek egymásba mennek át inerciarendszer váltáskor. Ezt nem tudom mechanikusan átfordítani. Például eleve olyat kéne feltételeznem hogy a fény gravitál, de én ezt nem szeretném. Csak annyit feltételezni, amiket már Newton is ismerhetett.
Mindenesetre próbálkozok még :)
(illetve párhuzamosan átnyálazom az irodalmat hogy legyen fogalmam arról hogy mit próbálok egyáltalán :D)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!