Hogyan lehet r-el megadott skalár-vektort fv-t háromváltozóssá átalakítani?
És r-el megadott vektor-vektor fv-t koordináta függvényeivel megadottá?
Köszi!
Ha r, vagyis vektor van a képletben, akkor az r betûn elvégezhetõ mûveletek száma igen korlátozott.
Lehet összeadni két vektort, kétféle képpen szorozni, és ennyi.
Sin(r)-t például nem fogsz látni.
Azt meg, hogy vektor- vagy skalárszorzatot hogyan írsz át koordinátákra, tudod.
A második kérdésedre ugyanez a válasz.
Ez butaság.
|r|, vagyis a vektor hossza helyébe fog gyök(x^2+y^2+z^2) kerülni.
Az összefüggést pedig (térbeli) Pitagorasz-tételnek hívják.
#1 Sin(r)-t például nem fogsz látni.
Ez butaság. A fizikában a hullámfüggvény pl épp ilyen:
y=A·sin(kr-ωt)
A k a hullámszám-vektor, r helyvektor, kr skaláris szorzat.
(Bár igaz, hogy r nem simán van a sin után, de lehet vektornak szinuszfüggvénye.)
Tehát a skalár-vektor függvény a vektorhoz egy skalárt rendel. Egy vektorból skalárt legegyszerűbben skaláris szorzással csinálhatunk.
Néhány példa:
f(r)=a·r, a egy állandó vektor, pl: a=(2,3,7)
Ekkor a·r=2x+3y+7z, tehát
f(r) → f(x,y,z)=2x+3y+7z
f(r)=1/|r|, |r|=√(x²+y²+z²)
f(r) → f(x,y,z)=1/√(x²+y²+z²)
Tehát el kell végezni a függvényben lévő vektorműveletet koordinátákkal, és kész az f(x,y,z) háromváltozós függvény.
Igazad van, szokás lehet az f(𝐫) -t koordinátánként értelmezni.
Próbáltam leszűkíteni a kérdező problémáját általános módszer helyett a szóba jöhető esetekre, úgy látszik, nem sikerült.
Kösz a helyesbítést!
Sajnos egyáltalán nem értem, hogy miről beszéltek még mindig. Itt ilyen van például, hogy v = r x j/abs r, és ebből kell rotációt számolni. Ahhoz meg ugye háromváltozós formára kéne hozni, de annak nem tudom a szabályát/képletét.
Olyan is van, hogy pl. u=abs(r)*ln(abs(r)) és ebből grádienst kell számolni.
u = |r|*ln(|r|) másképpen felírva:
u(x,y,z) = gyök(x^2 + y^2 + z^2) * ln(gyök(x^2 + y^2 + z^2))
Ez egy skalár-vektor függvény. A gradiense egy vektor-vektor fv lesz, amelynek az első komponense u(x,y,z) függvény x szerinti parciális deriváltja, a második az y szerinti, a harmadik a z szerinti parciális deriváltja.
Az első példád pedig:
v(x,y,z) = (x, y, z) x (0, 1, 0) / gyök(x^2 + y^2 + z^2).
(x, y, z) és (0, 1, 0) vektorok keresztszorzata ugye a (-z, 0, x) vektor lesz, ezt leosztod a gyökös skalárral (r hosszával) így megkapod a v(x,y,z) vektor-vektor függvényedet koordinátánként külön-külön kifejezve. Ennek a rotációját már ki tudod számolni.
Nem tudom, hogy mire gondolsz általános szabály alatt.
r egy (x,y,z) vektort jelent. A vektorokon értelmezett műveletek maguktól értetődőek. Ha a két példából nem értetted meg, hogy ez hogyan megy, akkor nem tudok segíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!