Az energiaMEGMARADÁS törvényével mi is a helyzet a feketelyukaknál!?

Einstein is ember volt meg tudós de nem tudott mindent. Az energia elmélete más amit einstein tanít egyes fejeknek. Az igaz hogy energiával átalakul minden de az sem mindegy milyen energiák vannak. Pozitív és negatív ying yang. Vannak bizonyos frekvenciák amikbe behatol a fény és a sötétség. A manifesztálásához az energiák áramlásához anyag is kell ez s teremtés

.

Legalább annyit illene tudni a fekete lyukakról, hogy először is nem lyukak, csak összesűrűsődött anyag.

Mitő olyan nagy a vonzóereje, a gravitációja, na? Attól, hogy több anyag (nagyobb tömeg) van benne. Gondolom annyi megvan, hogy a Föld nagyobb mint a Hold, köv.képp nagyobb a gravitációja. Vili? Amikor ez elég nagy, akkor még az atomok is össze tudnak roppanni a gravitáció ereje alatt, így keletkezik az az összesűrűsödött tömeg, amit fekete lyuk néven ismerünk.

Akkor ezt remélem, megértettük.

Ha kicsit mélyebben belemennénk a témába, akkor elmesélhetnénk, hogy mielőtt fekete lyukad lenne, lehet egy ún. neutroncsillagod. Ebben a lépésben a protonok elnyelik az elektronjaikat, és gyakorlatilag egyetlen nagy atommag lesz az egészből. Ha ehhez még több tömeget adsz, akkor tovább omlik először egy neutroncsillag szupernovává, majd innen még egy lépés a fekete lyuk. Itt már az anyag a Planck-hossznál is kisebb helyre sűrűsödik, ahol már megfigyelni sem lehet, és ugye ettől olyan rejtélyes, hogy tulajdonképpen mi is lesz az anyaggal egy szingularitásban...

De akkor ismételd el magadban még 1szer. Tehát nem, a fekete lyuk ugyanolyan dolog, mint egy csillag vagy egy bolygó, van energiája, van tömege; TÖBB van neki, mint az előbb említett égitesteknél, és ez a saját gravitációs ereje miatt egy sokkal kisebb térrészbe összesűrűsödve. NEM tűnt el, nem pottyant ki az univerzum hátulján meg ilyen hülyeségek. ok?

Nem csak az energia-, hanem a többi megmaradó mennyiség, például a lendületmegmaradás is vonatkozik rá.

Sőt, még perdülete is van, azaz forog, hiszen a perdület is megmarad, ha az összezuhanó anyagnak van forgása (ahogyan a csillagoknak mindig), úgy a feketelyukaknak is van. Persze nehéz elképzelni, hogy hogyan tud forogni egy kvázi pontszerű kiterjedésű anyag, de ha elég nagy a perdület, akkor az eseményhorizont is gömb helyett ellipszoid alakot vesz fel. Forgásában "csavarja" maga körül a teret.

@7:

"Nem az volt az utolsó infó, hogy a Planck állandók a létező világ diszkrét egységei?"

Ja, főleg a Planck-hőmérséklet, ugye? :) Amúgy nem, nincs ilyesmiről szó még a Planck hossz, és a Planck idő esetében sem. Ez pusztán egy gyakori tévhit.

Vree válasza amúgy sok sebből vérzik, ha ezt összevetjük a válasza hangnemév, eléggé kevéssé szép és elegáns összképet kapunk. Nem akartam kitérni rá, de ha már a sok válasz közül pont az övére csaptál le, nézzük:

@5:

"Mitő olyan nagy a vonzóereje, a gravitációja, na? Attól, hogy több anyag (nagyobb tömeg) van benne."

Nem, nem attól. Attól, hogy a tömeg nagyon kis helyre van zsúfolva. Egy csillag tömege pl nagyobb, mint a fekete lyuké, ami keletkezik belőle - ha az élete végén fekete lyukká válik - aztán ő maga mégsem fekete lyuk.

"Ha ehhez még több tömeget adsz, akkor tovább omlik először egy neutroncsillag szupernovává"

Szerintem Vree itt összekeverte az Ia szupernovákkal a dolgot, ahol is fehér törpék nyelnek el anyagot és lendülnek túl a maximális tömegükön. Ha egy neutroncsillaggal történik ez, akkor egy viszonylag erősebb gamma-kitörésre számíthatunk, de szupernovára nem.

"Itt már az anyag a Planck-hossznál is kisebb helyre sűrűsödik"

Nem tudjuk mi lesz az anyaggal. Nincsenek megfelelő fizikai modelleink ennek megválaszolására. A Planck-hossz idekeverése teljesen indokolatlan. Valószínűleg arra gondol Vree, hogy a nem forgó fekete lyukak esetében az a térrész, amire az általános relativitáselmélet matematikai kifejezései fizikailag értelmetlen eredményeket dobálnak (azaz a szingularitás) egy pont. Konkrétan. De forgó, azaz Kerr-féle fekete lyukakra ez már nem igaz, gyűrűszerű szingaritást találunk a közepükön, és a Planck-hosszra vonatkozó kitétel sem lesz feltétlen igaz. És bizony egy valós fekete lyuk forogni fog, lsd amit a #6-os írt.

De ismételten: ennek nincs igazán fizikai jelentése és jelentősége. A szingularitás matematikai anomália, nem fizikai. Mind a szingularitás léte, mind az alakja és mérete az áltrel teljesítőképességének határairól szól, nem arról, hogyan is néz ki az anyag egy fekete lyuk belsejében.

"fekete lyuk ugyanolyan dolog, mint egy csillag vagy egy bolygó, van energiája, van tömege; TÖBB van neki, mint az előbb említett égitesteknél"

Vagy több van, vagy kevesebb. Ahogy az elején is írtam, a fekete lyukak nem azért fekete lyukak, mert ők a világegyetem tömegbajnokai. Persze, vannak írtó nagy tömegű fekete lyukak, ritka esetekben a Nap tömegének több milliárdszorosai is akár. De még a Föld tömege is elég, hogy egy égitest fekete lyuk legyen, ha elég kicsi helyre sűrűsödik ez a tömeg. (Földtömeg esetében kevesebb, mint 1cm.) Nem a tömeg (legalábbis nem egyedül a tömeg) teszi a fekete lyukat fekete lyukká.