Mitől különbözik a pozitív töltés a negatívtól?

@51: ez esetben nem értelek. A #45-ben azt írtad, hogy meg akarod ismerni az anyagi világunkat. A jelenleg legteljesebb részecskefizikai modell, az ún. standard modell a részecskék további okokra nem vezethető alaptulajdonságának tekinti a töltést. Természetesen előfordulhat, hogy valamikor a jövőben lesz olyan modellünk, ami ezen túlmutat és ami valamilyen még elemibb okra/okokra vezeti vissza a részecskék töltését. Egyelőre azonban nincs ilyen. Így bármi egyéni vélemény arról, hogy miért vannak különböző töltések és ezek a puszta töltésen kívül milyen mélyebb tulajdonságban különböznek, puszta légből kapott fantazmagória. Ha téged az anyagi világ működése érdekel, miért egyes random fórumozók egyéni fantáziálgatására vagy kíváncsi?

A könyv, amit ajánlottam szintén nem indokolja meg a töltések létét és azt, hogy miért is különböznek. Viszont a töltések között fellépő erőkre magyarázatot ad. Ez a legtöbb, amit jelenleg, így a 21. század második évtizedének derekán kissé túl adhatunk.

Ami a protont, neutront és elektront illei, a töltésen kívül még kismillió dologban különböznek. Ha tényleg kíváncsi vagy ezekre, szólj, szívesen leírjuk, de arra ebből sem kapsz választ, hogy a töltések miben különböznek magán a töltésen kívül.

"elfogadjátok-e azt a választ, hogy CSAK, csak azért mert valaki azt állítja."

Elfogadod-e, hogy létezik az Antarktisz? Csak azért, mert valaki azt állítja...

Igen, vannak olyan dolgok, amelyekről SZEMÉLYESEN nem fogsz meggyőződni soha, kénytelen vagy elhinni (vagy nem elhinni) azt, amit mások (például egy tanár az iskolában) azt állítja.

"Én nem fogadom el mert kézzelfogható bizonyítékkal még senki nem állt elő."

Dehogynem. Csak nem neked, vagyis te SZEMÉLYESEN nem láttad a bizonyítékokat. De mások (tudósok) meggyőződtek a bizonyítékokról, elfogadták azokat - és neked megintcsak nincs lehetőséged a SZEMÉLYES ellenőrzésre.

Vagyis az marad, hogy vagy elhiszed, amit a tudomány állít, vagy nem hiszed el.

Ismét mondom, nem kötelező elhinni. De a tudósok pontosan tudják, hogy a tudományterületüknek melyek azok a részei, amelyek vitathatóak, nincsenek megfelelően alátámasztva, vagyis amelyekben akár joggal lehet kételkedni.

És ismét mondom, a tulajdonságok és azok származtatási rendszere nem az a terület.

De persze ezt sem muszáj elhinni. :-D

"Ha egy tudós azt mondja akkor az úgy is van. Ha egy nem tudós mondja akkor azt alapból nem fogadjuk el! Értem én. Nem gondolkodom nem kérdezek csak elfogadom."

Egy nagy fenét.RENGETEG tudós számolt, mért, ellenőrzött, míg az eredmény megszületett.

És bármikor, bárki maga is ellenőrizheti. Csak ahhoz kéne az a hiányzó pár év tanulás. Meg a hiteles vizsgálati labor, műszerezés és szintén sok évnyi adatkiértékelő számítás.

Ők megtették.

Hozzájuk hasonló tudású, képesítésű tudósok ellenőrizték.

Nem egy, nem egy helyen, sok különböző tudományintézet, pártatlanul.

A tudományos eredményekkel kapcsolatban a (már bocs) tipikus sötét tanulatlan elképzelés, hogy egy nagy hírű valaki kimond valamit hasra ütve, aztán mindenki fejet hajtva elhiszi.

És persze pont az ilyen kiindulású emberek állnak neki "kételkedni" és a saját véleményük értékesebb számukra, mint sok évtizednyi tudományos kutatás sokezer nála okosabb ember kezéből, akik nem mellesleg folyamatosan keresztbe ellenőrzik egymás eredményeit.

Hát igen, ennél valóban többet ér egy laikus "nem fogadom el".

Nos, TÉNYLEG kár ilyen emberre időt vesztegetni.

"Ha egy nem tudós mondja akkor azt alapból nem fogadjuk el! Értem én. Nem gondolkodom nem kérdezek csak elfogadom."

Valamint ha az orvos mondja, hogy az afrikai szafárin beszerzett betegségemre az antiszafarint kell a seggembe pumpálni, azt is hamarabb elhiszem, mint a szomszéd Mari néninek hogy kenegessem a köldökömet mézes gyógyfűvel...

Nem gondolkodom nem kérdezek csak elfogadom. :-D

Igen egy tudósnak sokkal hamarabb elhiszek valamit, mint egy nem tudósnak.

Szalacsi Sándornak sem hiszem el, hogy a vizbül kiveszik a zokszigént.

https://www.youtube.com/watch?v=5GpCZ6AXJGA